Gyorshír (frissítve): nyilvánosak a Webb-űrtávcső első célpontjai, az első képpel kozmikus mélységekbe pillanthatunk be

7620

A NASA július 8-án, pénteken közzétette a James Webb-űrtávcső első öt célpontját, amelyekről július 12-én, kedden napközben sajtótájékoztató keretében számol be az űrügynökség. Frissítés: Az első képet – közép-európai idő szerint – hétfő este 11 óra körül nyilvánosságra hozták, Joe Biden amerikai elnök közreműködésével. A kép az oldal alján látható!

Az öt célpont:

  • Carina-köd: A Földtől mintegy 7600 fényévre lévő, látványos csillagközi gázfelhő a déli féltekéről látható Carina csillagképben. A Carina-ködben jelenleg is zajlik a csillagkeletkezés, számos fiatal, nagy tömegű csillag otthona ez a ködösség. Közéjük tartozik a Napnál százszor nagyobb tömegű éta Carinae is, egy jól ismert eruptív változócsillag, amely a XIX. század közepén történt nagy kitörésekor egy ideig a második legfényesebb csillagként ragyogott az égen.
  • WASP-96 b (spektrum): A WASP-96 b egy, a Földtől 1150 fényévre lévő csillag körül keringő exobolygó, amely mindössze 3,4 napos keringési idejével az ún. forró jupiterek egyik képviselője (bár becsült tömege mindössze fele a mi Jupiterünkének).
  • NGC 3132 (Déli Gyűrűs-köd): Egy kiterjedt, csaknem fél fényév átmérőjű, bolygónktól mintegy kétezer fényévre lévő planetáris köd (azaz egy haldokló, kis tömegű csillag által ledobott anyagfelhő a csillagból megmaradt fehér törpe körül) a déli égbolton található Vitorla csillagképben.
  • Stephan-ötös: Híres galaxisötös a Pegazus csillagképben. Egyikük, a kékes színű NGC 7320 valójában előtérgalaxis, véletlenül látszik a csoport irányában; a valóságban jóval közelebbi, mint a kvintett további négy tagja.
  • SMACS 0723: Egy nagy tömegű, viszonylag közeli galaxishalmaz, amely gravitációs hatása révén lencseként felerősíti a tőlünk nézve mögötte lévő, jóval távolabbi, halványabb galaxisok képét.
A HST korábbi képeiből összeállított galéria a James Webb-űrtávcső első célpontjairól (az ötödik, a WASP 96 b exobolygó hiányzik, erről spektrum készül majd). A Webb-űrtávcsőtől a HST által nem érzékelhető közeli és középinfravörös tartományban várunk hatalmas előrelépést, ami többek között segíthet a kozmikus por által árnyékolt régiókban, illetve a nagyon távoli (azaz korai) Univerzumban található objektumok megpillantásában (forrás: O. D. Fox, STScI)

A bejelentések forgatókönyvét és a közvetítések linkjeit itt lehet megtalálni, bejegyzésünket holnap mi is frissítjük majd.

Frissítés: Az első képet – közép-európai idő szerint – hétfő este 11 óra körül nyilvánosságra hozták, Joe Biden amerikai elnök közreműködésével. A felvétel – amely a Webb-távcső NIRCAM nevű, közeli-infravörös leképező detektorával készült, összesen 12,5 óra expozíciós idővel – a Webb első “mélyűr”-képe, amelyen a SMACS 0723 galaxishalmaz környezete látható. A központi, 4,6 milliárd fényévre lévő galaxishalmaz körüli ívek még sokkal távolabbi (régebbi) galaxisok fényjelei.

Hozzászólás

hozzászólás