Íme a Kepler második első fénye

944

A Kepler-űrtávcső működésképtelenségéről szóló hírek erősen eltúlzottak: a tervezői és működtetői kidolgozták az új, K2-nek nevezett küldetés részleteit, és már az űrtávcső új első felvétele is megérkezett.

A Kepler-űrtávcső 2013 májusában elvesztette a második lendkerekét is. A felélesztésükre tett próbálkozások a nyár során nem jártak sikerrel. Ez azt jelentette, hogy az eredeti feladatát, az exobolygók keresését a kijelölt égterületen, már nem folytathatta. Az űrtávcső építői és üzemeltetői azonban nem hagyták annyiban a dolgot, és igyekeztek megoldást találni a helyzetre.

A fő probléma nem más, mint a Nap. Két lendkerékkel és a rakétahajtóművekkel az űrtávcső vígan mérne tovább, ha nem sütné egyik irányból a Nap. Az onnan érkező fotonok sugárnyomása azonban elfordítja az egész szerkezetet. Ahogy szép lassan elfordul, a csillagok képe átcsúszik egyik pixelről a másikra, amelyek érzékenysége eltér egymástól. A Kepler elképesztő pontossága abból is eredt, hogy a csillagok nagyon szigorúan ugyanazokon a pixeleken maradtak (legalábbis egy negyedév idejére). Ez a képesség elveszett, így az extrém pontosság is elveszett.

20131128_kepler-2nd-light_kep1_large

A K2 küldetés működése. Kattintásra nagyobb verzióban is megtekinthető.

Hacsak… hacsak nem sikerül az űrtávcsövet úgy kiegyensúlyozni, mint egy ceruzát az ujjunk hegyén. A K2 misszió ezen a trükkön alapul. A Kepler már nem az eredeti mező felé fog tekinteni, de pontosan a pályasíkjában fekve (majdnem az ekliptika, a Föld pályasíkja mentén) viszonylag stabilan lehet tartani. Az előzetes tesztek szerint négy nap alatt kevesebb, mint egy pixelt mozdulnak csak el a csillagok, és négy nap után eddig is újra kellett szabályozni az összes lendkereket.

Persze a Nap is az ekliptika mentén látszik körbejárni, ezért egy adott területet csak kb. 83 napig tud megfigyelni. Csak akkor kezdhet hozzá, mikor a Nap kellően meredek szögben süt már a napelemekre, és csak addig folytathatja, amíg a Nap nem kerül túl közel az adott égterülethez, nehogy bejusson a fénye a távcsőbe. A Kepler a Földnek háttal fog észlelni, hogy a bolygónk ne bolyongjon a látómezőben. 83 nap nem túl hosszú, de így sem lehetetlen apró bolygókat felfedezni, mindössze az apró csillagokra kell koncentrálni. Vörös törpecsillagok körül a lakhatósági zóna jóval beljebb húzódik, és kicsi csillag előtt egy kicsi bolygó mélyebb fedést is produkál.

MATLAB Handle Graphics

A K2 első fénye. A felvételen a Nyilas csillagkép egy darabja látható. A foghíj felül középen a két nem működő CCD chip helye, a maradék 40 hibátlanul működik.

A 2013 októberében lefolytatott tesztek során egy teljes felvételt is elkészítettek. A fél órás integrációs idejű fénykép minősége kevesebb, mint 5%-kal lett rosszabb, mint az elsődleges misszió során készítettek. Az új első fény rögzítése után azonban még fontosabb lesz, hogy napok-hetek alatt mennyire marad jó a mérési pontosság. A tervek szerint januárban zajlik majd egy hosszabb tesztsorozat, ahol már a tényleges mérési programot fogják kipróbálni.

A K2 küldetés terveit és az eddigi eredményeket már bemutatták a NASA vezetőségének, és még az év vége előtt eldől, hogy ők javasolják-e a 2014-es Senior Review-ra, vagyis az asztrofizikai programok kétévente esedékes, általános felülvizsgálatára, hogy megmérkőzzön a támogatásért a többi küldetéssel.

Forrás: NASA sajtóközlemény.

Hozzászólás

hozzászólás