A Nap kutatásának egy fontos
területe, hogy pontosan mi is történik a felszín, a fotoszféra
felett: hogyan áramlik át az anyag, illetve a magfúzió
megtermelte energia át a kromoszférán, a koronán, majd pedig ki a
helioszférába, a napszél szárnyán. Ennek megfigyelése nem
egyszerű feladat: megfelelő hullámhosszakat kell választani, hogy
a fotoszféra fényárát kiszűrjük, és nagy térbeli és időbeli
felbontással kell dolgozni, hogy a gyors és finom változásokat is
észrevegyük.
Az összeállított IRIS űrtávcső a tisztaszobában
Az IRIS (Interface Region Imaging
Spectrograph) épp ezt célozza meg. A NASA Small Explorers
programjának részeként megépült űreszköz egy 20 cm-es
távcsővel és egy ultraibolyában érzékeny detektorral lesz
felszerelve, mely a kromoszférát, illetve a kromoszféra és a korona
közti átmeneti régiót fogja vizsgálni. Az UV képalkotó
spektrográf spektrumokat és képeket is képes lesz rögzíteni. A
felvételek 133 és 284 nm-es hullámhosszak közé eső sávokban
készülnek majd. A térbeli felbontás 0,33-0,4 ívmásodperc
közötti lesz, a teljes elérhető látómező pedig 2 ívpercet fog
át. A térbeli mellett az időbeli felbontás is nagy hangsúlyt
kap: az IRIS 6 másodpercenként készít majd el egy képfelvételt,
és 1 másodpercenként rögzít spektrumokat. Az adatok begyűjtése
azonban csak az egyik fele a munkának: a megfigyelések megértéséhez
igen komoly magnetohidrodinamikai modellezési munka is kapcsolódni
fog.
Az IRIS felépítése, illetve tudományos tevékenységei: képalkotás, UV spektroszkópia, spektrum-sorozatok gyors raszterezéssel, illetve realisztikus 3D magnetohidrodinamikai modellezés.
Az átmeneti régió tüzetes
vizsgálatával a következő kérdések megválaszolását (vagy
legalábbis jobb megértését) tűzték ki célul az IRIS számára:
milyen nem-termális, nem a plazma hőmérsékletéből eredő
energia dominál a kromoszférában és azon túl? Hogyan szabályozza
a kromoszféra a korona és a helioszféra ellátását anyaggal és
energiával? Hogyan emelkedik fel a mágneses fluxus és az anyag a Nap
légkörében, és milyen szerepet játszanak a flerek és koronális
anyagkidobódások létrejöttében? Ezek a kérdések nem csak az
akadémikus kíváncsiságot hivatottak kielégíteni: a Napnak a
Naprendszerre gyakorolt hatása, az űridőjárás változásai – a
kisbolygók mellett – az egyik legreálisabb kozmikus
veszélyforrást jelentik a társadalom számára. Igazán energikus
kitörések ugyanis megzavarhatnak vagy tönkretehetnek
telekommunikációs és helyzetmeghatározáshoz használt
műholdakat, ezek a technológiák pedig mára már szerves részévé
váltak a modern társadalomnak és gazdaságnak.
Az IRIS legkorábban június 26-án
startolhat, az Orbital Sciences által gyártott, és egy repülőgép
aljáról útnak indított Pegasus-XL hordozórakétán. Poláris,
napszinkron pályán fog keringeni a Föld körül, mely 8-8
hónapnyi, zavartalan megfigyelési időszakot biztosít majd az
elsődleges misszió két éve alatt. A naptávcsövet a NASA Ames
Research Center, illetve a Lockheed Martin Advanced Technology Center
munkatársai fogják irányítani.
Forrás: NASA Explorers Program; IRIS
