A svédországi Lundi Egyetem vezette kutatócsoport a Gaia-űrtávcső adatai segítségével kimutatta, hogy a Tejútrendszer külső korongjának egyes részei rezegnek. A hullámzást egy törpegalaxis okozza, amely jelenleg a Nyilas csillagképben látható, de több százmillió évvel ezelőtt elhaladt galaxisunk mellett, és megrázta a szerkezetét.
Kozmikus otthonunk, a Tejútrendszer nagyjából 100–400 milliárd csillagot tartalmaz. A csillagászok szerint a galaxis 13,6 milliárd évvel ezelőtt született egy hidrogénből és héliumból álló forgó gázfelhőből. A gáz évmilliárdok alatt egy forgó korongba gyűlt össze, ahol a csillagok – így a mi Napunk is – kialakultak.
A kutatócsoport a brit Királyi Csillagászati Társaság által kiadott szaklapban közzétett tanulmányában mutatja be a galaktikus korong külső régióinak csillagaival kapcsolatos felfedezéseit.
„Láthatjuk, hogy ezek a csillagok imbolyognak, különböző sebességgel fel-le mozognak. Amikor a Sagittarius törpegalaxis elhaladt a Tejútrendszer mellett, hullámmozgást indított el benne, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy követ dobunk egy tóba.” – magyarázza Paul McMillan kutatásvezető, a Lundi Obszervatórium kutatója.
A kutatók az európai Gaia-űrtávcső adatainak hála a Tejútrendszer korongjának sokkal nagyobb területét megvizsgálhatták, mint ahogy korábban lehetséges lett volna. Megmérték, hogy a korong különböző részein milyen nagyok a fodrozódások, így betekintést nyerhettek a Sagittarius történetébe és galaxisunk körüli útjának részleteibe.
„A Sagittarius lassan szétszakad. 1–2 milliárd éve még sokkal nagyobb volt, a tömege annyi lehetett, mint a Tejútrendszer korongjának 20 százaléka.” – mondja Paul McMillan.
A csillagászokat meglepte, hogy a Gaia adatai a Tejútrendszer milyen nagy részének vizsgálatát tették lehetővé. A 2013 óta működő távcső a mai napig megközelítőleg kétmilliárd csillag mozgását figyelte meg az égbolton, és emellett 33 millió csillag esetében a felénk tartó vagy tőlünk távolodó irányú mozgást is.
„Ezzel az új felfedezéssel ugyanúgy tanulmányozhatjuk a Tejútrendszert, ahogy a geológusok a Földet, akik a bolygónkon áthaladó szeizmikus hullámok alapján vonnak le következtetéseket annak szerkezetéről. Az ilyen típusú „galaktikus szeizmológia” sok mindent elárulhat galaxisunkról és annak történetéről.” – mondja a kutatásvezető.
Forrás: Lund University
