Galaktikus szupernóvák gyakorisága

1489

Az Európai Űrügynökség (ESA) INTEGRAL nevű műholdjának adatai
alapján Roland Diehl (MPIEP, Németország) és kutatócsoportja azt az
eredményt kapta, hogy
a Galaxis nagytömegű csillagai közül átlagosan 50 évente egy robban
fel szupernóvaként. A kapott eredmény jól egyezik az eddigi adatokkal,
amelyek azonban sokkal közvetettebb módszereken alapultak. Ilyen
eljárás volt például a Tejútrendszerhez hasonló extragalaxisokban
robbanó szupernóvák megfigyelése és feljegyzése, illetve a saját
galaxisunkban található szupernóva-maradványok vizsgálata. A korábbi
kutatások is arra mutattak, hogy évente néhán y naptömegnyi
gázanyag alakul át csillagokká, illetve az évszázadonként megfigyelhető
szupernóvák száma 1–3 körül lehet. Az új módszernek azonban nagy előnye, hogy
közvetlenül saját Tejútrendszerünket vizsgálja, emellett pedig
függetlenül megerősíti az összetettebb, közvetett eljárások eredményeit.

Az
INTEGRAL méréseivel a Galaxisban fellelhető alumínium-26 izotóp
radioaktív
bomlásakor kibocsátott gammasugárzást vizsgálták. Ez a 740 ezer év
felezési idejű ritka izotóp szupernóva-robbanások során
keletkezik, a bomlásakor kibocsátott gammafotonok karakterisztikus
energiája pedig 1809 keV. A gammasugarak gyakorlatilag akadálytalanul
áthaladhatnak a csillagközi tér gáz- és poranyagán, így az egész
Galaxisban felhasználhatóak az
Al-26 izotóp eloszlásának vizsgálatára.

Egy-egy szupernóva
robbanása kb. tízezred naptömegnek megfelelő mennyiségű Al-26-ot állít
elő.
Az INTEGRAL adatai szerint durván 2,8 naptömegnyi Al-26 látszik a
Tejútban, azaz kb. 20 ezer szupernóvának kellett felrobbanni az elmúlt
évmilliók során. A robbanások diffúz gammafénylést hagytak hátra,
amelynek nagy része a Galaxis
belső részében észlelhető, ahol a nagy tömegű csillagok túlnyomó része
előfordul.

 

A Cassiopeia A jelű szupernóva-maradvány a NASA Chandra röntgenműholdjának felvételén (Forrás: NASA/CXC/SAO

A
kapott eredmények felhasználhatók a csillagok keletkezési ütemének
meghatározására is: a számítások szerint a Tejútrendszerben évente átlagosan
kb. 4 naptömegnyi gáz alakul át csillagokká. Figyelembe véve,
hogy a csillagok nagy része a Napnál kisebb tömegű, várhatóan 7±3
csillag jelenik meg esztendőnként.

A
vizsgálat megerősíti azt, amit a csillagászok már évtizedek
óta gyanítanak: már régóta esedékes egy újabb galaktikus
szupernóva-robbanás. A legutóbbi
ilyen jelenség, amiről adataink vannak, immár több mint 320 éve történt; ennek maradványa a
Cassiopeia A rádió- és röntgenforrás. Természetesen ez a néhány száz
év kozmikus időskálán rendkívül kicsiny időtartam, így semmiféle pontos
előrejelzés nem adható.

Forrás: Sky and Telescope

Hozzászólás

hozzászólás