Gyorshajtó csillagok

1266

November 10-án két kutatócsoport egyszerre jelentette be két
hipersebességű csillag felfedezését a Tejútrendszerben. H. Edelmann
(Dr. Remeis-Sternwarte) és munkatársai a 16
magnitúdós, HE0437-5439 jelű csillagra +723±3 km/s
látóirányú sebességet mértek ki a VLT műszereivel. Az
objektum B típusú, kb. 20000 K felszíni hőmérsékletű csillag, tömegét 8
naptömegre, távolságát pedig 200 ezer fényévre becsülték. Közvetlen környezetéhez képest 563 km/s sebességgel mozog, ami
közel kétszer akkora, mint pozíciójában a Tejútrendszerre vonatkozó
szökési
sebesség. Ennek megfelelően idővel el fogja hagyni galaxisunkat. A nagy
sebesség egyik lehetséges oka, hogy egy olyan kettős
rendszer tagja volt korábban, amelynek egyik komponense a Tejútrendszer
centrumában levő nagytömegű fekete lyukba zuhant. Ebben az
esetben körülbelül 100 millió év kellene ahhoz, hogy jelenlegi
helyzetét elérje, ami azonban nem egyeztethető össze a csillag 25
millió évre becsült teljes
élettartamával (akkor ugyanis várhatóan szupernóvaként felrobban).
Mivel a Nagy Magellán-felhőhöz lényegesen közelebb,
attól mintegy 60 ezer fényévre található, elképzelhető, hogy
kísérőgalaxisunkból
származik. Utóbbi esetben lehet, hogy mozgása a Nagy Magellán-felhőben
létező nagy tömegű fekete lyukra utal.

Fantáziarajz a Nagy Magellán-felhő felől érkezett gyors mozgású csillagról (ESO nyomán)

Hasonlóan
érdekes a H.A. Hirsch (Dr. Remeis-Sternwarte)
vezette csoport által vizsgált US 708 jelű csillag is. A galaxisunk
halojában található objektum radiális sebessége +708±15km/s, egyébként
pedig héliumban gazdag, O
színképtípusú, 44500 K felszíni hőmérsékletű csillag. Környezetéhez
viszonyított sebessége szintén nagyobb a Tejútrendszerre érvényes
szökési sebességnél, azaz idővel ez is elhagyja majd galaxisunkat.
Amennyiben a Tejútrendszer központi fekete lyukával történt
találkozással szeretnék magyarázni a sebességét, jelenlegi
pozícióját kb. 32 millió év alatt érte el, ami viszont ismét több,
mint az égitest teljes várható élettartama. Az ellentmondást úgy lehet
feloldani, ha feltételezzük, hogy a ma látható objektum két héliumdús fehér törpe
összeolvadásából született.

Forrás: ESO PR 27/05, astro-ph/0511323, astro-ph/0511321

Hozzászólás

hozzászólás