A Jodrell Bank Obszervatórium munkatársai Dr. Lisa Harvey-Smith
vezetésével a nagy-britanniai MERLIN rádiótávcső-hálózatot használták
fel Galaxisunk W3(OH) nevű területének vizsgálatára, amely egy
gravitációs összehúzódás alatt álló, gáz- és poranyagból álló hatalmas
felhő. A megfigyelések során nagyméretű gázszálakat fedeztek fel,
amelyek mézerekként sugároznak (a mézerekben a gerjesztett gázmolekulák
erősítik fel a mikrohullámú sugárzást, a lézerekhez hasonló folyamatok
által). A sugárzás frekvenciája alapján a szálak nagy mennyiségű
metilalkoholt tartalmaznak.
A W3(OH) rádióképe. A jobb oldalon látható zöld kontúrvonalak jelzik a metilalkohol mézersugárzását (RAS)
Az
újonnan felfedezett mézersugárzó szálak hatalmas hidakat képeznek a már
korábbról ismert pontszerű mézerforrások között. A szálak közül a
legnagyobb közel 500 milliárd km hosszú. A megfigyelések alapján
az egész felhő egy központi csillag körül kering, hasonlóan a fiatal
csillagok körül megfigyelhető akkréciós korongokhoz, amelyekből később
bolygók születnek. Maguk a mézerként sugárzó területek a gázanyagban
fellépő lökéshullámfrontok határainál találhatók, ahol belső ütközések
történnek. A felfedezés igen érdekes, mivel korábban azt gondolták,
hogy mézersugárzás csak nagyon kicsi, kompakt tartományokból érkezhet.
Ehhez képest a filamentek felfedezése teljesen váratlan, mivel jelenleg
egyetlen elméleti modell sem jósol ilyen szerkezeteket a
csillagkeletkezési területeken.
Egy dolog azonban biztos:
bár meglepő ennek a majd’ 500 milliárd kilométeres alkoholfelhőnek a
létezése, sajnos ez metilalkohol. Szemben kémiai ikertestvérével, az
etilalkohollal, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Forrás: Spaceflight Now, 2006. április 4.
