Szénlabdák a világűrben

732

A csillagközi tér meglepően gazdag összetett vegyületekben: az élet építőkockáinak nevezett aminosavak összetevői, valamint a kozmikus nanogyémántok kimutatása után ezúttal fullerénmolekulák nyomaira sikerült bukkanni. A Földön először mintegy 25 éve állították elő a fulleréneket, melyek hatvan (esetenként még több) szénatomot tartalmazó, gömb, ellipszoid vagy cső alakba rendeződő, összetett molekulák. Már jelenleg is számos tudományos, ipari és orvosi alkalmazás során használják fel ezt az anyagot, mely a közeljövőben egyre jelentősebben forradalmasíthatja technológiánkat.

Először fél éve jelentették be, hogy a Spitzer-űrtávcső mérései révén gömb alakú fullerénmolekulák színképvonalait sikerült kimutatni egy planetáris ködben; a napokban pedig két független tanulmány is arról számolt be, hogy további ködökben, valamint a csillagközi térben is megtalálták a molekulák nyomait. A. García-Hernández (Instituto de Astrofísica de Canarias, Spanyolország) és munkatársai négy planetáris ködben azonosítottak fullerént; ebből három a mi Tejútrendszerünkben, egy pedig a szomszédos Kis Magellán-felhőben található. Utóbbi esetben a köd távolsága is relatíve nagy pontossággal ismert volt, ezért a színképvonalak intenzitásaiból a fullerénmolekulák össztömegét is meg tudták becsülni – ez pedig meglepően nagy, Földünk tömegének mintegy ötödét kitevő értéknek adódott. A kutatók másik érdekes megállapítása, hogy a vizsgált planetáris ködök nem csak fullerénben, hanem hidrogénben is gazdagok. Ez az információ alapjaiban változtathatja meg a fullerénmolekulák kialakulásáról alkotott képet: korábban ugyanis úgy gondolták, hogy a hidrogénatomok (a szénatomokkal kialakított kötéseik miatt) megakadályozzák a fullerének létrejöttét.


Montázs a Kis Magellán-felhő Spitzer-űrtávcsővel készített, infravörös felvétele és a kísérőgalaxisunk egyik planetáris ködében talált fullerénmolekulák illusztrációjának felhasználásával (NASA/JPL-Caltech).

K. Sellgren (Ohio State University, USA) és kollégái – szintén Spitzer-adatok segítségével – fiatal csillagok közelében lévő, de már a csillagközi tér részének számító területeken találtak fullerénmolekulákat, bizonyítva ezzel azt, hogy ezek az összetett vegyületek kifejezetten elterjedtek lehetnek a világűrben. Egy egzotikus elképzelés szerint a fullerénmolekulák képesek belsejükben atomokat, illetve kisebb molekulákat csapdázni, és azokat akár nagy távolságra is szállítani (egyes kutatók hasonló folyamatot feltételeznek a Titan hold légkörében is) – ez pedig a múltban elősegíthette például a vízmolekulák Földre érkezését is.

Forrás: NASA News, 2010.10.27.

Hozzászólás

hozzászólás