Űrtávcső is készül a kínai űrállomáshoz

3252

A tervek szerint Kína három éven belül a Hubble-űrtávcső kategóriájába eső teleszkópot juttat a világűrbe, amely az ázsiai ország szintén készülőben lévő űrállomásával azonos pályán kering majd a Föld körül.

Ahogy arról különböző híroldalak, így a hazai Űrvilág.hu szakportál is beszámolt, Kína április 29-én sikeresen Föld körüli (kb. 400 km magasságú) pályára állította a másfél évtizednyi működésre tervezett, Tienkung (Tiangong, Égi Palota) nevű űrállomás első elemét. A sikeres felbocsátás meghatározó folyamatok elindítója lehet a következő évek űrpolitikai és űrkutatási viszonyrendszerében; mivel a Nemzetközi Űrállomás várhatóan csak a 2020-as évek közepéig üzemel majd, és egyelőre nem látszik a folytatás, hosszú évekig a kínaiaké lehet majd az egyetlen működő űrállomás.

Arról viszont kevesebb szó esik, hogy a kínai űrterveknek nagyon komoly csillagászati vonatkozása is van. A már javában zajló fejlesztési munkálatok eredményeként 2024-ben az ázsiai ország egy 2 méter tükörátmérőjű, tehát a Hubble-űrtávcsőével csaknem vetekedő méretű távcsövet küldhet az űrbe. A Xuntian (Égi cirkáló), vagy formálisabb nevén Chinese Space Station Telescope (CSST) különlegessége az lesz, hogy a kínai űrállomással azonos pályán fog keringeni, amivel időnként össze is tud kapcsolódni – ez pedig jelentősen megkönnyítheti a szervizelést és a detektorok esetleges cseréjét. (A szintén Föld körüli pályán keringő Hubble-űrtávcsővel a szervizelést csak az amerikai űrsiklóprogram működése alatt lehetett megtenni, míg a bolygónktól nagyobb távolságban lévő űreszközök esetén erre egyáltalán nincsen mód.)

A kínai űrállomáshoz is csatlakozni képes, 2 méter tükörátmérőjű űrtávcső (Chinese Space Station Telescope, CSST) fantáziaképe (forrás: CSNA).

A CSST – a Hubble-hoz hasonlóan – a látható fény, illetve részben a közeli UV és közeli infravörös tartományokban lesz érzékeny. Míg tükörátmérője (így felbontóképessége) kicsit kisebb lesz amerikai társáénál, a látómező méretét tekintve jelentősen (mintegy 300-szorosan) felül fogja múlni azt: az egyszerre megfigyelhető égterület nagysága meghaladja majd az 1 négyzetfokot. Ebből a szempontból inkább a legkorábban 2025-ben startoló amerikai Nancy Grace Roman-űrtávcsőhöz (korábbi nevén Wide Field Infrared Survey Telescope, WFIRST) hasonlít majd, amely 2,4 méter tükörátmérő mellett 0,3 négyzetfokos látómezővel fogja feltérképezni az Univerzumot. (Lényeges különbség azonban, hogy a Roman-űrtávcső alapvetően a közeli infravörös tartományban lesz érzékeny, illetve hogy nem a Föld körül, hanem a tőlünk mintegy 1,5 millió km-re lévő Nap–Föld rendszer L2 Lagrange-pontjában üzemel majd).

A CSST főműszere egy 2,5 gigapixeles kamera lesz, amivel működése első tíz éve alatt a teljes látható égbolt mintegy 40 százalékát lesz képes megörökíteni.

Forrás: space.com, 2021.04.20.

Hozzászólás

hozzászólás