Vadászat egy távolról érkező kozmikus vándorra: a megvalósítás útjára léphet az európai új üstökösprogram

4082

Szabad utat kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Comet Interceptor küldetése, ami egy olyan üstököst vagy csillagközi objektumot fog meglátogatni, ami először lép be a Naprendszerünkbe. A küldetés tanulmányi fázisa ezzel befejeződött, így hamarosan megkezdődhet az űrszonda építése. A Comet Interceptor az ESA Ariel exobolygó-vadász űrtávcsővel együtt fog indulni egy Ariane 6.2 hordozórakétán, 2029-ben. A küldetés az ESA Rosetta és Giotto korábbi programjainak sikerére épül, amelyek rövid periódusú üstökösöket látogattak meg. Eredményeiknek köszönhetően merőben megváltozott az üstökösökről alkotott képünk – célpontjaik viszont már számos alkalommal megkerülték a Napunkat, ami jelentősen megváltoztatta őket kezdeti állapotukhoz képest.

A Comet Interceptor egy olyan üstököst tervez meglátogatni, ami eddig kevés időt töltött a belső Naprendszerben, vagy, akár először jár erre. Míg a Rosetta célpontja a Neptunuszon túli Kuiper-öv régiójából származott, a Comet Interceptor-é a hatalmas Oort-felhőből érkezhet, a Naptól akár ezerszer távolabbról.

A Kuiper-öv és az Oort-felhő összehasonlítása. (Forrás: ESA)

Bár jóval ritkábbak, de a küldetés egy másik lehetséges célpontja lehet egy olyan, a Naprendszeren kívülről érkező csillagközi látogató, mint amilyen az ‘Oumuamua is volt 2017-ben. Egy ilyen objektumot vizsgálva bepillantást nyerhetnénk abba, hogy más csillagrendszerekben hogyan alakulnak ki és fejlődnek az üstökösökhöz hasonló objektumok. A Japán Űrügynökség (JAXA) támogatásával induló ESA Comet Interceptor küldetés június 8-án kapott végleges zöld fényt az ESA tudományos bizottsági ülésén.

A Comet Interceptor egy fő űrszondából és két kisebb szondából fog állni, amik a célpont üstököst körülvéve egyszerre több látószögből lesznek képesek méréseket végezni; az innovatív módszernek köszönhetően így 3D profilt fog majd alkotni egy még fel sem fedezett objektumról. A fő egységet és az egyik szondát az ESA, a másik szondát pedig a JAXA kezeli. Egy üstökös, ami még nem járt a Napunk közelében, egészen a Naprendszerünk születésének ideje óta közel változatlan anyagú lehet. Ha közelebbről tanulmányozunk egy ilyen ,,érintetlen” objektumot, nem csak az üstökösökről általában, de a Naprendszer keletkezéséről és fejlődéséről is rengeteg új információt szerezhetünk.

Az ESA Rosetta küldetésének célpontja, a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös. (Forrás: ESA/Rosetta/NAVCAM)

A Comet Interceptor küldetést 2018 júliusában javasolták az ESA döntéshozóinak és 2019 júniusában választották ki fejlesztésre érdemes programként. Besorolása szerint F kategóriába (azaz gyors kategóriába, az angol fast szó rövidítéséből) tartozik, így kiválasztástól az indításig körülbelül nyolc év telik el. Ezek a kisebb küldetések rendre kevesebb mint 1000 kg-ot nyomnak.

Az ESA Ariel küldetéssel közös, 2029-es indítás után együtt fognak megérkezni az L2-es Lagrange ponthoz. Ez a Földről nézve körülbelül 1,5 millió kilométerre van a Nappal ellentétes irányban. A Comet Interceptor ez a pont körül keringve fog várakozni, amíg egy arra érdemes jelölt meg nem jelenik a Naprendszerünkben; amint megérkezik a várva várt objektum, az űrszonda útra kel.

A Comet Interceptor várakozó pontjának elhelyezkedése és egy későbbi találkozó pontja az ekliptika síkjának közelében. (Forrás: Kereszturi Ákos)

A földi távcsövek folyamatos fejlődésének köszönhetően az ,,új” üstökösöket most már tipikusan egy évvel azelőtt felfedezik, hogy megközelítenék a Napot. Ez az időszak viszont ahhoz még mindig kevés, hogy megtervezzenek, megépítsenek és elindítsanak egy dedikált űrszondát; ahhoz viszont elég, hogy az indulásra kész Comet Interceptor elérjen a célponthoz, mielőtt az túl közel kerülne a Naphoz.

A Comet Interceptor először fogja megvizsgálni egy olyan ősi üstökös felszíni összetételét, formáját és szerkezetét, valamint gáz és por kómájának összetételét, amit még nem változtatott meg a Nappal való kölcsönhatás. Emellett az ESA bolygóvédelmi programjának is része. Jelenleg majdnem 120 üstököst és több mint 29 000 aszteroidát ismerünk, amik a Nap körüli pályájukon keringve megközelítik a Földünket. Az ilyen objektumok vizsgálatával nem csak a Naprendszerünk titkaira keressük a választ, de egyben arra is felkészülünk, hogy mit tehetünk, ha egy a Földdel ütköző pályán haladó égitesttel találkoznánk.

A Comet Interceptor űrszondán több magyar részegység is található, például a kamera digitális feldolgozó és adatrögzítő egységét a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közreműködésével a Remred és az SGF Kft. fejleszti, továbbá az Admatis Kft. készíti a hőelvezető rendszer főbb egységeit is.

Forrás: ESA

Hozzászólás

hozzászólás