Szabad utat kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Comet Interceptor küldetése, ami egy olyan üstököst vagy csillagközi objektumot fog meglátogatni, ami először lép be a Naprendszerünkbe. A küldetés tanulmányi fázisa ezzel befejeződött, így hamarosan megkezdődhet az űrszonda építése. A Comet Interceptor az ESA Ariel exobolygó-vadász űrtávcsővel együtt fog indulni egy Ariane 6.2 hordozórakétán, 2029-ben. A küldetés az ESA Rosetta és Giotto korábbi programjainak sikerére épül, amelyek rövid periódusú üstökösöket látogattak meg. Eredményeiknek köszönhetően merőben megváltozott az üstökösökről alkotott képünk – célpontjaik viszont már számos alkalommal megkerülték a Napunkat, ami jelentősen megváltoztatta őket kezdeti állapotukhoz képest.
A Comet Interceptor egy olyan üstököst tervez meglátogatni, ami eddig kevés időt töltött a belső Naprendszerben, vagy, akár először jár erre. Míg a Rosetta célpontja a Neptunuszon túli Kuiper-öv régiójából származott, a Comet Interceptor-é a hatalmas Oort-felhőből érkezhet, a Naptól akár ezerszer távolabbról.
Bár jóval ritkábbak, de a küldetés egy másik lehetséges célpontja lehet egy olyan, a Naprendszeren kívülről érkező csillagközi látogató, mint amilyen az ‘Oumuamua is volt 2017-ben. Egy ilyen objektumot vizsgálva bepillantást nyerhetnénk abba, hogy más csillagrendszerekben hogyan alakulnak ki és fejlődnek az üstökösökhöz hasonló objektumok. A Japán Űrügynökség (JAXA) támogatásával induló ESA Comet Interceptor küldetés június 8-án kapott végleges zöld fényt az ESA tudományos bizottsági ülésén.
A Comet Interceptor egy fő űrszondából és két kisebb szondából fog állni, amik a célpont üstököst körülvéve egyszerre több látószögből lesznek képesek méréseket végezni; az innovatív módszernek köszönhetően így 3D profilt fog majd alkotni egy még fel sem fedezett objektumról. A fő egységet és az egyik szondát az ESA, a másik szondát pedig a JAXA kezeli. Egy üstökös, ami még nem járt a Napunk közelében, egészen a Naprendszerünk születésének ideje óta közel változatlan anyagú lehet. Ha közelebbről tanulmányozunk egy ilyen ,,érintetlen” objektumot, nem csak az üstökösökről általában, de a Naprendszer keletkezéséről és fejlődéséről is rengeteg új információt szerezhetünk.
A Comet Interceptor küldetést 2018 júliusában javasolták az ESA döntéshozóinak és 2019 júniusában választották ki fejlesztésre érdemes programként. Besorolása szerint F kategóriába (azaz gyors kategóriába, az angol fast szó rövidítéséből) tartozik, így kiválasztástól az indításig körülbelül nyolc év telik el. Ezek a kisebb küldetések rendre kevesebb mint 1000 kg-ot nyomnak.
Az ESA Ariel küldetéssel közös, 2029-es indítás után együtt fognak megérkezni az L2-es Lagrange ponthoz. Ez a Földről nézve körülbelül 1,5 millió kilométerre van a Nappal ellentétes irányban. A Comet Interceptor ez a pont körül keringve fog várakozni, amíg egy arra érdemes jelölt meg nem jelenik a Naprendszerünkben; amint megérkezik a várva várt objektum, az űrszonda útra kel.
A földi távcsövek folyamatos fejlődésének köszönhetően az ,,új” üstökösöket most már tipikusan egy évvel azelőtt felfedezik, hogy megközelítenék a Napot. Ez az időszak viszont ahhoz még mindig kevés, hogy megtervezzenek, megépítsenek és elindítsanak egy dedikált űrszondát; ahhoz viszont elég, hogy az indulásra kész Comet Interceptor elérjen a célponthoz, mielőtt az túl közel kerülne a Naphoz.
A Comet Interceptor először fogja megvizsgálni egy olyan ősi üstökös felszíni összetételét, formáját és szerkezetét, valamint gáz és por kómájának összetételét, amit még nem változtatott meg a Nappal való kölcsönhatás. Emellett az ESA bolygóvédelmi programjának is része. Jelenleg majdnem 120 üstököst és több mint 29 000 aszteroidát ismerünk, amik a Nap körüli pályájukon keringve megközelítik a Földünket. Az ilyen objektumok vizsgálatával nem csak a Naprendszerünk titkaira keressük a választ, de egyben arra is felkészülünk, hogy mit tehetünk, ha egy a Földdel ütköző pályán haladó égitesttel találkoznánk.
A Comet Interceptor űrszondán több magyar részegység is található, például a kamera digitális feldolgozó és adatrögzítő egységét a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közreműködésével a Remred és az SGF Kft. fejleszti, továbbá az Admatis Kft. készíti a hőelvezető rendszer főbb egységeit is.
Forrás: ESA
