Kezdőlap Search

galaxis galaxisok - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredményekkel, kérjük indítson új keresést.

Rejtőzködő óriási fekete lyukak

Az infravörös hullámhosszakon nyomára bukkantak a kvazárok "rejtőzködő" csoportjára, amelynek létére elméleti előrejelzések és korábbi megfigyelések már utaltak.

Ma is formálódó halmaz

Új mérési eljárásoknak köszönhetően a galaxisok halójának mérete pontosabban meghatározható. A VLT-vel végzett mérések arra utalnak, az M87 halója a Tejútrendszerének közel kétszerese lehet.

Tyúk vagy tojás?

Sokáig vita tárgyát képezték a galaxisok középpontjában található fekete lyukak kialakulása. A VLA mérései közelebb vihetnek a probléma megoldásához.

Óriási fler

A Galex űrobszervatórium egy csillagnál megörökítette az eddig észlelt legnagyobb ultraibolya flert.

Az Andromeda-köd mérete

A legújabb mérések szerint szomszédunk, az Andromeda-galaxis háromszor nagyobb lehet, mint eddig gondoltuk.

A hiányzó láncszem

A csillagok keletkezésében fontos szerepet játszó, a csillagközi térben haladó lökéshullámokra utaló sugárzást detektált az ISO infravörös űrobszervatórium.

Nők a csillagászat történetében

A nőtörténetírás irányzatai

       Jóllehet, a történelem során mindig a nők tették ki az emberiség felét, a gazdaság-, politika- és eszmetörténeti kutatások alkalmával az ő történetüknek feltárása mégis háttérbe szorult.[1] A különböző történetírói irányzatok és iskolák képviselői a haladás antropocentrikus képét dolgozták ki, és a nők történeti helyzetének evolúcióját is ebből a szempontból vázolták.[2] A nők történetének megismerése csakis oly módon képzelhető el, hogy fel kell tárni azokat a – hagyományosan nem vizsgált – területeket, ahol a nők „előtűnnek”. Miként a francia Annales iskola (1929) tagjai előirányozták, a magánszféra vizsgálata szükséges például ahhoz, hogy a nők történetét feltárjuk. Világszerte az 1960-as évektől bontakoztak ki efféle történetírói törekvések, és ma is tart a megfelelő metodológia és az értelmezési keretek kidolgozása, illetve a források számbavétele és értelmezése.

Specola Astronomica Vaticana – a pápai állam csillagvizsgálója

A pápai állam csillagvizsgálója, a Vatikáni Obszervatórium, egyike a világ legrégibb asztronómiai kutatóhelyeinek. Központja a Rómától 35 kilométernyire fekvő Castel Gandolfóban, a pápa nyári rezidenciáján található, míg az észlelőmunka az Arizonai Egyetem Steward Obszervatóriumában koncentrálódik. Cikkünkben szót ejtünk a pápai állam történetéről, bemutatjuk a csillagvizsgáló múltját és jelenlegi működését, valamint írunk azokról a magyar csillagászokat, akik pályafutásuk során megfordultak a neves intézményben.

A csillagászat és az űrkutatás mérföldkövei 1950-től

1950: Jan Oort, az üstökösmagok milliárdjait tartalmazó Oort-felhő feltételezése 1951: Gerard Kuiper, a Naptól 40-100 Cs.E. távol kisbolygók és üstökösök feltételezése, Kuiper-öv 1951: Ewen...

Távoli hidrogénfelhők

A galaxisok tanulmányozásával kapcsolatos kérdések egyike: meddig is terjed egy csillagváros?

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás