jupiter - keresési eredmények

A raktárrendezés során előkerült könyv tulajdonosa lehetett Matthias Flacius Illiricus (1520–1575) horvát származású héber filológus és protestáns teológus⁽¹⁾, akiről egy tréfás alkalmi verset⁽²⁾ olvashatunk a kódextöredékbe kötött,⁽³⁾ 16. századi nyomtatványokat tartalmazó kolligátum utolsó tagjának a címlapján.⁽⁴⁾ Ennek a hat tagból álló kolligátumnak a végéhez kötöttek egy latin nyelvű asztronómiai-teológiai kéziratot.

   James Lick fiatalon munkásként dolgozott Stumpstownban, s annyira szegény embernek számított, hogy amikor egy malomtulajdonos leánya teherbe esett tőle, a szülők arra sem érdemesítették, hogy elvehesse a lányt. Lick szülővárosát elhagyva zongorakészítéssel alapozta meg vagyonát, amelyet azután aranyüzletekkel gyarapított. 1848-ban, 51 éves korában dúsgazdag emberként telepedett le San Franciscóban. Mivel szerelmét és gyermekét vissza nem kaphatta, elhatározta, hogy nevét más módon örökíti tovább: San Francisco központjában piramist állíttat magának. Erről a tervéről később letett - rájött, hogy egy csillagvizsgáló úgy megőrzi majd nevét az utókor számára, mint egy piramis. A dúsgazdag adományozónak egyben kikötése is volt: a létesítendő obszervatórium kupolájában a kor legnagyobb távcsövét állítsák fel.

„Én igen furcsa, különc egyéniség voltam. Nem elégedtem meg a szaktárgyam elméleti oktatásával. Az I. osztályos földrajzi tankönyvünk igen sok csillagászati és meteorológiai ismeretet tartalmazott. Furcsának találtam, hogy olyan ismereteket adjak elõ, amiket magam sem ismerek teljesen.”