galaxis galaxisok - keresési eredmények

A csillagok keletkezésében fontos szerepet játszó, a csillagközi térben haladó lökéshullámokra utaló sugárzást detektált az ISO infravörös űrobszervatórium.

A nőtörténetírás irányzatai

       Jóllehet, a történelem során mindig a nők tették ki az emberiség felét, a gazdaság-, politika- és eszmetörténeti kutatások alkalmával az ő történetüknek feltárása mégis háttérbe szorult.[1] A különböző történetírói irányzatok és iskolák képviselői a haladás antropocentrikus képét dolgozták ki, és a nők történeti helyzetének evolúcióját is ebből a szempontból vázolták.[2] A nők történetének megismerése csakis oly módon képzelhető el, hogy fel kell tárni azokat a – hagyományosan nem vizsgált – területeket, ahol a nők „előtűnnek”. Miként a francia Annales iskola (1929) tagjai előirányozták, a magánszféra vizsgálata szükséges például ahhoz, hogy a nők történetét feltárjuk. Világszerte az 1960-as évektől bontakoztak ki efféle történetírói törekvések, és ma is tart a megfelelő metodológia és az értelmezési keretek kidolgozása, illetve a források számbavétele és értelmezése.

A pápai állam csillagvizsgálója, a Vatikáni Obszervatórium, egyike a világ legrégibb asztronómiai kutatóhelyeinek. Központja a Rómától 35 kilométernyire fekvő Castel Gandolfóban, a pápa nyári rezidenciáján található, míg az észlelőmunka az Arizonai Egyetem Steward Obszervatóriumában koncentrálódik. Cikkünkben szót ejtünk a pápai állam történetéről, bemutatjuk a csillagvizsgáló múltját és jelenlegi működését, valamint írunk azokról a magyar csillagászokat, akik pályafutásuk során megfordultak a neves intézményben.

1950: Jan Oort, az üstökösmagok milliárdjait tartalmazó Oort-felhő feltételezése 1951: Gerard Kuiper, a Naptól 40-100 Cs.E. távol kisbolygók és üstökösök feltételezése, Kuiper-öv 1951: Ewen...

A galaxisok tanulmányozásával kapcsolatos kérdések egyike: meddig is terjed egy csillagváros?

Évezredeken, tízezredeken át megszámlálhatatlanul sokan néztek fel az égboltra – céltudatos megfigyelések okán, vagy csupán gyönyörködve -, de csak keveseknek tűnt fel, hogy a fénypontként tündöklő csillagokon kívül itt-ott kiterjedtebb, elmosódott ködös fényfoltok is észrevehetők. (Természetesen nem számítva a Tejutat, amelyhez számos ősi eredetű monda fűződik.) A  déli égen – Afrikából, Ausztráliából nézve – feltűnő volt a két Magellán-felhő, az égész földön (a ma is itt-ott élő természeti népek tanúsága szerint) a Fiastyúk (Pleiadok) sűrű kis csillagcsoportját, talán a Rákban a "Jászol" (Praesep) kis elmosódott csillagfelhőjét.

Hazánkban 3 planetárium van: Budapesten, Pécsett és Kecskeméten. Noha a Kecskeméti Planetárium regionális vonzáskörrel rendelkezik, kisplanetárium lévén, a befogadóképessége 50 fő. Ez ugyan hátrány a nagy létszámú csoportok szempontjából, ugyanakkor mégis előny, mert így bensőségesek, sőt humorosak is tudunk lenni. Nálunk a - személytelen - standard magnós műsorok helyett a csoportokhoz - akár különleges igényekhez is - alkalmazkodó élő előadások dominálnak. (Természetesen zenei aláfestéssel, színes diaképek és a csillagos égbolt kivetítésével illusztrálva.)

Kétszáz éve született és százötven éve halt meg Christian Johann Doppler osztrák matematikus-fizikus, aki megjósolta a fény hullámtermészetéből fakadó furcsa viselkedését - a később róla elnevezett effektust -, és kereken ötven éve halt meg Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, akinek a nevéhez köthető a Doppler-effektus talán legismertebb alkalmazása, amely az Univerzum tágulásának felismeréséhez vezetett.

Derült, holdtalan éjszakán a megszámlálhatatlanul sok tűhegynyi, sziporkázó, pislákoló csillag között mesebeli látványt nyújt az egész égboltot átkaroló, derengő fényű ezüstös fátyol, amelyet a népnyelv Tejútnak nevez.

Immáron hivatalosan is elkezdõdött a 21. század, így érdemes röviden visszatekinteni, mi minden történt a 20. század változócsillagászati berkeiben. Természetesen nem célunk a teljességre való törekvés, hiszen lehetetlen 100 év felfedezéseit, jelentõs megfigyelés-sorozatait és elméleti áttöréseit a rendelkezésre álló keretek közé beszorítani. Inkább egy nem titkoltan szubjektív válogatást közölnénk azokról az eseményekrõl, amelyek a szerzõ szerint mind a változócsillagászati, mind a szélesebb aspektusokat tekintve fontos szerepet játszottak a fejlõdés irányainak meghatározásánál. Az alábbiakban évtizedes bontásban teszünk kísérletet a fejlõdés végigkövetésére, annak megfelelõen, hogy a kutatómunka nagy vezéregyéniségei is általában évtizedes skálán játszottak meghatározó szerepet egy-egy szûkebb szakterületen.