jupiter - keresési eredmények
Csillagikrek fotója
| Első alkalommal örökítettek meg nagy tömegű, fiatal kettős rendszert és a körülötte elhelyezkedő anyagkorongot az infravörös tartományban. |
A Kései Nagy Bombázási Időszak
| A bolygók kráterezettsége és a kisbolygók méreteloszlása alapján sikerült megállapítani, mekkora objektumok okozták a Kései Nagy Bombázási Időszakot. |
Vízjég a legnagyobb kisbolygóban
| A Hubble Űrteleszkóp megfigyelései alapján a Ceres alakja közeli egy ideális forgási ellipszoidhoz, eszerint köpenyét jórészt vízjég építheti fel. |
Űrszonda a Plútóhoz
| A tervek alapján 2006 januárjában indul útjára a New Horizons, az első űrszonda, amely a Plútót, és ideális esetben egy Kuiper-objektumot látogat meg. |
Gyermeknap a Polaris Csillagvizsgálóban
| A Magyar Csillagászati Egyesület gyermeknapon “Játsszunk Naprendszert!” címmel tartott rendezvényt a Polaris Csillagvizsgálóban. |
Tíz bolygó helyett csak nyolc
| A Plútónál távolabbi és nagyobb égitestet találtak a Kuiper-övben. A felfedezéstől nem 10-re emelkedett, inkább nyolcra csökkent a nagybolygónak tekintett égitestek száma. |
A Tatooine bolygó
| Megtalálták az első olyan Naprendszeren kívüli bolygót, amely három, egymáshoz közeli csillagot tartalmazó rendszerben kering. |
A “szuper-Föld”
| Fontos előrelépés történt az exobolygók kutatása terén. Felfedezték az első, fősorozati csillag körül keringő, Föld típusú bolygót. Az égitest lényegesen nagyobb a mi Földünk és sokkal közelebb is kering csillagához. |
Csillagászati események az Árpád-házi uralkodók érméin
Bármennyire is elütő legyen egy ember két érdeklődési területe — mint esetemben a csillagászat és a numizmatika — előbb-utóbb felmerül benne a kérdés, van-e a két területnek közös része, átfedése. Bennem ez akkor merült fel, mikor a Millennium 2000 érme hátán megláttam a Naprendszer stilizált képét a gondolkodó ember alakja mögött. Talán én lepődtem meg a legjobban, mikor kiderült, hogy a kora középkorban — és így az Árpád-házi királyok idejében is — ez nagyon gyakori volt! De a gyökerekhez még inkább vissza kell mennünk az időben…
Mira, a „Tzethal” Tsudása
A változócsillagok (az üstökösökkel együtt) igen nagy szerepet játszottak az arisztotelészi világkép megdöntésében. Amikor Tycho Brahe (1546-1601) 1572-ben észrevett egy új csillagot, mérései meggyőzték arról, hogy az mindenképpen a Hold felett található, azaz az égben. Viszont Arisztotelész filozófiája szerint az ég változhatatlan. Egy új objektum megjelenése az égen ezt a felfogást igen nehéz helyzetbe hozta. Ráadásul rövid időn belül több ilyen "új'' csillagot is felfedeztek. 1600-ban a Cygnusban láttak egyet (Willem Janszoon Blaeu (1571--1638), holland térképkészítő, ez volt a P Cygni), 1604-ben Kepler (1571-1630) az Ophiuchusban vett észre egy másikat (V843 Ophiuchi), majd 1670-ben Voituret Anthelme (ca. 1618-1683) francia karthauzi szerzetes ismét az akkori Cygnusban (mai neve CK Vulpeculae) fedezett fel egy addig ott nem látott objektumot.