ceres - keresési eredmények
Az év legérdekesebb csillagászati hírei
| Összefoglalónkban áttekintjük az elmúlt egy év legnagyobb visszhangot kiváltó csillagászati híreit. Üstökösláz az év elején és végén, mindenütt felbukkanó exobolygók, csillagrobbanások közel és távol, látványos égi jelenségek, pezsgő űrkutatás - 2007 a csillagászati hírekben. |
Újdonságok a Pluto holdrendszeréből
| A Pluto 2005-ben felfedezett új holdjainak már nem csak nevük van, de fontosabb paramétereik - például a tömegük és pályaelemeik - értékei is kezdenek körvonalazódni. |
Elhalasztották a kisbolygókhoz látogató szonda indítását
| Szeptemberig biztosan nem indul a Dawn-szonda a kisbolygóöv két legnagyobb tagja, a Ceres és a Vesta felé. |
Megmérték a legnagyobb törpebolygó tömegét
| Az Eris nevű törpebolygó nem csak átmérőjével, hanem tömegével is felülmúlja a 76 évig kilencedik bolygónak tekintett Plutót. |
01 – Kisbolygókról általában
A IX. bolygó mivolta
1930-ban szenzációs felfedezés híre járta be a világot. Március 13-án a flagstaffi Lowell Obszervatórium (Arizona) körlevélben értesítette a csillagászattal foglalkozó intézeteket egy Neptunuszon túli bolygó felfedezéséről. Az új bolygó - melynek felfedezése hosszú kutató munkának és némi szerencsének volt köszönhető - a Plútó nevet kapta.
Fontos dátum a Plútó kutatásának történetében az 1978-as év, amelyben felfedezték a Plútó holdját, a Charont. Ekkor (a keringési időből és a távolságból) sikerült végre meghatározni az égitest tömegét (korábban csak bizonytalan becslések voltak a magnitúdó alapján).
Az 1990-es évet követően a Hubble Space Telescope - minden hibája ellenére - optikailag is felbontotta a Plútó-Charon rendszert (azelőtt a Charon csak mint "dudor" volt látható a túlnagyított negatívon).
Írásunkban arra a kérdésre keressük a választ, helyesen döntött-e a csillagász társadalom akkor, amikor a Plútót nagybolygónak fogadta el. Egy ilyen horderejű kérdés megválaszolása előtt (gondoljuk meg, adott esetben hány csillagászati munkát kell átírni, a tankönyvekről és lexikonokról nem is szólva) röviden tekintsük át a bolygófogalom történetét a kezdetektől napjainkig.
Magyarországi csillagászok nemzetközi együttműködései
Az észlelő csillagászok közös terv szerint, egységes elvek alapján végzett nemzetközi együttműködése viszonylag új keletű. A nemzetközi együttműködések eszméje a 18. sz-ban merült fel, de a több ország intézményeinek együttes tevékenysége a csillagászati vizsgálatok egy-egy területén csak a 19. sz-ban bontakozott ki. Természetesen már korábban is gyakran előfordult, hogy az asztronómia művelői kicserélték egymás között észlelési adataikat, ezek a kapcsolatok azonban többnyire alkalmiak voltak.
Nyolc bolygó van a Naprendszerben!
| A
Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyűlése elfogadta az utolsó
pillanatig képlékeny határozat-javaslatot a bolygó fogalmának
újradefiniálásáról, illetve a Plútó státusáról – négy másik határozat mellett. |
Hány bolygó is van a Naprendszerben?
| A
Nemzetközi Csillagászati Unió történelminek nevezhető közgyűlést tart
Prágában, ahol arról is döntenek, hogy hány bolygó van a
Naprendszerben. |
Erődépítészet és fogyatkozás
„Micsoda idők, micsoda erkölcsök! Olyan ékes volt Erdély, hogy rajta kívül nem is lehetett keleten mást találni, csak barbárságot! Tágas földje, termékenysége révén mint valami viruló anya táplálta az összes szomszédos tartományokat. Egyszóval: igazi székhelye volt Ceresnek, most pedig – ó, istenek! – a barbárok pusztításának martaléka és félelmetes katonák dicsőségének színhelye lett…” – olvashatjuk Thann András evangélikus lelkésznek, tanárnak, a 17. századi egyházi értelmiség egyik kiemelkedő alakjának 1659-ben íródott wittenbergi disputációjában (Waczulik Margit fordítása). A haza sorsának alakulása feletti aggodalom, illetve a profetikus meglátás akár 20. századi történelmünkre is vonatkozhatna.