Kezdőlap Search

jupiter - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredményekkel, kérjük indítson új keresést.

A Tatooine bolygó

Megtalálták az első olyan Naprendszeren kívüli bolygót, amely három, egymáshoz közeli csillagot tartalmazó rendszerben kering.

A “szuper-Föld”

Fontos előrelépés történt az exobolygók kutatása terén. Felfedezték az első, fősorozati csillag körül keringő, Föld típusú bolygót. Az égitest lényegesen nagyobb a mi Földünk és sokkal közelebb is kering csillagához.

Csillagászati események az Árpád-házi uralkodók érméin

Bármennyire is elütő legyen egy ember két érdeklődési területe — mint esetemben a csillagászat és a numizmatika — előbb-utóbb felmerül benne a kérdés, van-e a két területnek közös része, átfedése. Bennem ez akkor merült fel, mikor a Millennium 2000 érme hátán megláttam a Naprendszer stilizált képét a gondolkodó ember alakja mögött. Talán én lepődtem meg a legjobban, mikor kiderült, hogy a kora középkorban — és így az Árpád-házi királyok idejében is — ez nagyon gyakori volt! De a gyökerekhez még inkább vissza kell mennünk az időben…

Mira, a “Tzethal” Tsudása

Kezdeti megfigyelések

A változócsillagok (az üstökösökkel együtt) igen nagy szerepet játszottak az arisztotelészi világkép megdöntésében. Amikor Tycho Brahe (1546-1601) 1572-ben észrevett egy új csillagot, mérései meggyőzték arról, hogy az mindenképpen a Hold felett található, azaz az égben. Viszont Arisztotelész filozófiája szerint az ég változhatatlan. Egy új objektum megjelenése az égen ezt a felfogást igen nehéz helyzetbe hozta. Ráadásul rövid időn belül több ilyen "új'' csillagot is felfedeztek. 1600-ban a Cygnusban láttak egyet (Willem Janszoon Blaeu (1571--1638), holland térképkészítő, ez volt a P Cygni), 1604-ben Kepler (1571-1630) az Ophiuchusban vett észre egy másikat (V843 Ophiuchi), majd 1670-ben Voituret Anthelme (ca. 1618-1683) francia karthauzi szerzetes ismét az akkori Cygnusban (mai neve CK Vulpeculae) fedezett fel egy addig ott nem látott objektumot.

A nagy összegező: Ptolemaiosz

Alighanem nincsen még egy csillagász, akinek nevét annyiszor leírták volna, mint a 2. sz-ban tevékenykedő alexandriai Klaudiosz Ptolemáioszét. A kora-középkor mohamedán tudósai szinte a „csillagászat prófétája”-ként tisztelték, a  reneszánsz Európában nagy műve ösztönző és minta volt, az újkori asztronómia úttörői ellenfélnek tekintették, akinek Naprendszer-modellje ellen harcolniuk kellett, a felvilágosodás korában a ódon és maradi világkép negatív képviselőjeként emlegették --- a mai csillagászattörténet szemében az ókori tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja. Valóban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Ptolemaiosz az ókori európai és Közel-keleti csillagászat ismereteinek nagy összegezője, akinek csillagászati és földrajzi műve másfél évezreden át az ég és Föld leírásának enciklopédiája maradt.

A csillagos ég képeskönyve

Csillagképek születése

      Akár népszerű csillagászati munkát, vagy műkedvelőknak szóló égbolt ismertetést, akár tudományos beszámolókat lapozgatunk, előbb-utóbb felbukkannak a csillagképek – többnyire évezredes – nevei. Bár a különböző típusú égitestek jelölésére már a legváltozatosabb katalógusjelzések használatosak, az általános tájékoztatásra, tájékozódásra manapság is az ősi nevek szolgálnak.

Ágasvár ‘05 Ifjúsági Tábor

A Magyar Csillagászati Egyesület Ágasvár ‘05 Ifjúsági Táborát 2005. július 1–8. között tartja az ágasvári turistaházban, a 15–19 éves korosztály számára.

A naptárkészítés problémái

Napjainkban ugyanúgy ismétlődő jelenségek ritmusát használjuk az idő mérésére és naptárkészítésre, mint történelem előtti őseink. Hosszabb időtartamok mérésére célszerű időközöket kínálnak egyes csillagászati jelenségek.

Egy “biztos” exobolygó fotó

Az ESO csillagászainak sikerült igazolniuk: az a fotó, amit néhány hónapja egy feltételezett exobolygóról készítettek, valóban egy Naprendszeren kívüli planétát ábrázol.

Állatövi fény a Naprendszeren kívül

Első alkalommal sikerült egy, a Napunkhoz hasonló csillag körüli kisbolygóövre emlékeztető porfelhőt megfigyelni. Ez a bolygórendszer planétáiról nézve a Földről megszokottnál sokkal erősebb állatövi fényt okozna.

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás