DART - keresési eredmények

A földlakók már több ezer éve rajzolják, térképezik a Holdat, de a NASA új radartérképe égi kísérőnk déli pólusvidékéről az eddigi legrészletesebb és akár egy jövőbeli holdbázis helyének kijelölését is elősegítheti.

Január 24-én a Nemzetközi Csillagászati Unió pontosan egy tucat magyar felfedezésű kisbolygó elnevezését hagyta jóvá, köztük olyanokét, mint Széchenyi, Irinyi vagy Karinthy.

Összeolvadó neutroncsillagok és fekete lyukak? A gravitációs hullámok detektálására épült LIGO negatív mérési eredménye megkérdőjelezheti a rövid gammavillanások leginkább elfogadott magyarázatát.

Tovább folytatódik a Mars ostroma. A Mars Reconnaisance Orbiterrel együtt immár hat űreszköz vizsgálhatja a Vörös Bolygót.

1950: Jan Oort, az üstökösmagok milliárdjait tartalmazó Oort-felhő feltételezése 1951: Gerard Kuiper, a Naptól 40-100 Cs.E. távol kisbolygók és üstökösök feltételezése, Kuiper-öv 1951: Ewen...

Arról, hogy miért született meg ez a cikk

Róka Gedeon nevével először valamelyik régi Csillagászati évkönyvben találkoztam pár évvel ezelőtt. Írása az akkori pártállami rendszer hivatalos világnézeti-ideológiai frázisaitól "pufogott", azonban csillagászati értelemben igencsak érdekes volt. A későbbiek során már tudatosan kerestem műveit és a fellelhető életrajzi adatokat - érdekelni kezdett az ember, aki az írások mögött rejtőzik. Ez az érdeklődés most a kedves olvasó szeme láttára ölt testet ezen cikk keretében. Abban, hogy mindez szakszerűbben és tartalmasabban fogalmazódjon meg, nagy szerepe volt Bartha Lajosnak, akinek ezúton is köszönöm a tőle megszokott segítőkészséget.

Ma már talán meglepőnek tűnik, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ csillagászai – elsősorban a Nap tanulmányozói – Los Angelestől Pekingig, talán jobban ismerték Kalocsa nevét, mint Magyarország fővárosáét. Ennek a hírnévnek a forrása a Szent István Gimnáziumra emelt kis csillagvizsgáló, a Haynald-obszervatórium, és annak fáradhatatlan igazgatója, Fényi Gyula tevékenységéből eredt. Bár nem Fényi páter volt az obszervatórium szervezője, az ő három évtizedes, mai szemmel is szinte páratlanul gondos, alapos és igen pontos Nap-megfigyelései nem csak kortársai, de napjaink szakembereinek megbecsülését is kivívták. Fényi Gyula neve, munkássága pedig szorosan összekapcsolódik a Haynald Lajos bíboros érsek által alapított obszervatóriummal: a csillagvizsgáló adta lehetőségek tették nevezetessé Fényi munkáját, de az ő kitartó, aprólékos észlelő munkája tette ismertté az obszervatóriumot. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy Fényi Gyula, a kalocsai csillagvizsgálóban végzett munkájával egyike volt s kiegyezés utáni (1867) Magyarország "kulturális nagyköveteinek" a tudományos világban: olyan képviselői a magyarországi szellemnek, akik méltó becsülést szereztek hazánknak.

A kalocsai csillagvizsgáló igen szerencsés korszakban létesült: a 19. sz. utolsó negyedében, a csillagászat fejlődésének szinte forradalmi átalakulása idején, amikor a kutatók előtt megnyílt az égitestek fizikai sajátságainak vizsgálati lehetősége. A fizika haladása lehetővé tette olyan mérések végrehajtását, és olyan jelenségek megfigyelését, amelyekről korábban alig voltak – vagy egyáltalában nem voltak – ismeretek. Az újonnan kialakuló asztrofizika (fizikai csillagászat) munkakörébe kapcsolódtak be a kalocsai csillagászok, mégpedig annak egyik sokat igéről területén, a Nap megfigyelésébe.