November 18-án újabb előadás hangzik el a Polaris Csillagvizsgálóban a Jövő csillagászai sorozat keretében, ahol frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából végez. Harmadik előadónk Horti-Dávid Ágoston, aki a digitális égboltfelmérésekről, és azok szupernóva-felfedezéseiről beszél, beleértve saját kutatásait. Mindezek mellett a hazai csillagászati pályaválasztásról is kérdezhetnek az érdeklődők november 18-án kedden este 19 órakor, a Polaris Csillagvizsgálóban.
MCSE: Röviden bemutatnád magadat, hol dolgozol jelenleg?
H.D.A.: Jelenleg a ELTE Fizika doktori iskolájában folytatom doktori tanulmányaimat, azon belül is a Csillagászat és Űrfizika programban veszek részt. Témavezetőm Vinkó József, akivel szupernóvákkal foglalkozunk a doktori témámban. A doktori mellett a Piszkéstetői Obszervatóriumban ügyeletes csillagászként dolgozok még.
Balra: Horti-Dávid Ágoston, jobbra egy mozaik a Two Micron All Sky Survey (2MASS) égboltfelmérés eredményéből
MCSE: Mi a legkorábbi élményed a csillagászattal kapcsolatban?
H.D.A.: A csillagászattal először 6 éves korom körül kerültem kapcsolatba, amikor születésnapomra egy csillagászati témájú ismeretterjesztő könyvet kaptam. Ez a könyv nagy hatással volt rám így később sokat néztem csillagászati tematikájú dokumentum filmeket is. 11 évesen kaptam egy saját 70/900-as lencsés távcsövet is, ami újabb lökést adott nekem, hogy még jobban elmerüljek ebben a világban.
MCSE: Mikor és esetleg mitől döntötted el, hogy az egyetemen csillagászatot tanulsz?
H.D.A.: Tizenegy évesen egy rövid ideig apukámmal jártunk a tatai Posztoczky Károly csillagvizsgáló előadásaira, illetve egyszer korábban ellátogattunk a Tarjáni Távcsöves Találkozóra is.
MCSE: Mik voltak a kedvenc tárgyaid az egyetemen?
H.D.A.: Már alapképzés óta Vinkó József a témavezetőm, akivel a BSc szakdolgozatomat is csináltam. Az akkori témámban klasszikus nóva kitöréseket kerestem az Androméda galaxisban, a piszkéstetői Schmidt távcső segítségével. Akkor ennek eredményeként 3 nóvát sikerült felfedeznem. Később, a mesterképzés alatt tértünk át szupernóvák vizsgálatára.
Animácó a SLOAN Digital Sky Survey égbolt felmérése eredményeiről
MCSE: Mit tartasz a legfontosabb felfedezéseknek a csillagok keletkezésével kapcsoltban az elmúlt 5-10 évből?
H.D.A.: A legnagyobb eredmény a saját kutatási területemen az Ia szupernóváknak a standardizációja. Ez nem friss eredmény, de az utóbbi 1 évtizedben is sokat fejlődött, precízebb modellek vannak, és így már precíziós kozmológiára is használhatóak. Ennek köszönhetően a Hubble-feszültség megléte ma már szignifikánsnak tekinthető. Emellett nagy eredménynek tekintem még az LSST felmérést is, aminek az első képei már elkészültek, és hamarosan már élesben fogja adni az alerteket az új tranziens objektumokról.
MCSE: Milyen témakörökön dolgozol jelenleg?
H.D.A.: Ügyeletes csillagászként dolgozom a Piszkéstetői Obszervatóriumban, amihez 1-1 hetet szoktam a Mátrában tölteni. Ez idő alatt elsősorban az ottani 80 cm-es távcsővel szoktam méréseket készíteni. Az egyetemen alapképzésen tartok gyakorlatot a hallgatóknak. A saját kutató munkámat legtöbbször a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben szoktam végezni, ahol témavezetőm is dolgozik.
