A műholdak sokféle pályán helyezkedhetnek el, és rendkívül sokrétű feladatot láthatnak el. Az egyik legfontosabb pálya az ún. geostacionárius pálya. Itt a műholdak pontosan ugyanannyi idő alatt kerülik meg a Földet, mint amennyi idő alatt az egyszer megfordul a tengelye körül. Így ezek a műholdak a Földről nézve mindig az egyenlítő egy adott pontja felett helyezkednek el, mintegy 36 ezer km-es (3 földátmérő) magasságban.
A geostacionárius pályára való állás lépései
Műholdpályák
A legtöbb távközlési és id?járási műhold geostacionárius pályán halad. A legfontosabb területek, ahol a műholdakat használják: távközlés, id?járás megfigyelése, GPS földrajzi helymeghatározó rendszer, térképészet, erdőtüzek, árvizek, katasztrófák megfigyelése, környezetszennyezés felmérése, mezőgazdasági termésbecslés, katonai ellenőrzés, terroristaelhárítás, városi és ipari infrastruktúra fejlesztés stb.
A piramisok az IKONOS műhold felvételén
Európa időjárása a Meteosat műhold felvételén
Az Isabell-hurrikán
Az Etna kitörése a világűrből fényképezve
A Dunakanyar a Nemzetközi Űrállomásról nézve
Budapest látképe a Nemzetközi Űrállomásról nézve
Az elhasználódott műholdak, kiégett rakétafokozatok mind kint maradnak a világűrben és keringenek tovább a Föld körül, ezzel növelve az űrszemét mennyiségét. Ez már most is jelentős veszélyt jelent, ugyanis a felszálló űrhajók könnyen ütközhetnek velük és roncsolódhatnak. Egy több km/s sebességgel repülő csavaranyával való találkozás is katasztrófához vezethet. A törmelék egy része idővel elég a földi légkörbe érkezve, de nagyon lassú az ilyen öntisztulási folyamat. Több tervet is kidolgoztak az űrszemét megsemmisítésére (pl. lézerrel szétdarabolni), de ez nagyon költséges.
Az űrszemét vélt elhelyezkedése
Fontosabb rakéta típusok
Rakéta indítások száma 1957-2002 között
