A csillagközi térből érkezett és a Naprendszeren átszáguldó 3I/ATLAS üstökös a napközelsége után a nevezetes Halley-üstököshöz hasonló nagy mennyiségű, több millió tonna vizet bocsátott ki.
A 3I/ATLAS üstökös 2025. október 29-én került napközelbe 1,35 CSE távolságra (202,92 millió km-re) központi csillagunktól, majd a Naptól már távolodóban 2025. december 19-én 06:01 UT-kor került földközelbe, tőlünk 1,798 CSE-re (268,9 millió km-re).
Napközelségük előtt és az után az üstökösök gáz- és porkibocsátási aktivitása néhány hétig vagy hónapig maximális, vagyis az üstökösmagot rengeteg gázmolekula hagyja el, illetve a legnagyobb tömegű a kidobott por mennyisége is.
Mivel a napközelsége előtti és utáni hetekben a 3I/ATLAS üstökös a Földről nézve kis szögtávolságra volt a Naptól, ami lehetetlenné tette, illetve nagyon megnehezítette az üstökös megfigyelését. De a napközelsége után egyre nagyobb szögtávolságra távolodott központi csillagunktól, sőt a látszó fényessége +10 magnitúdó körülire növekedett, így akár kis távcsövekkel is megfigyelhetővé vált.
A 3I/ATLAS üstököst megfigyelte a SOHO napkutató űrszonda
Azonban a Naphoz közeli szögtávolságra elhaladó üstökösök megfigyelésére alkalmas a NASA/ESA közös napkutató, illetve a Nap és a Föld közötti kölcsönhatásokat, a bolygóközi téren áthaladó plazmarészecskéket, mágneses teret detektáló SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) űrszondája.
A SOHO a Nap–Föld–űrszonda égi mechanikai háromtest-problémának a Napot és a Földet összekötő szakaszán a Földtől mintegy 1,5 millió km-re levő L1 belső Lagrange-pontja közeléből a szonda a különleges műszereivel meg tudja figyelni a Naptól kis szögtávolságra elhaladó vagy valóban a közelében elsuhanó, esetleg széteső üstökösöket is. A SOHO 1995. december 2-án indult útnak, és nemrég, 2025 decemberében volt 30 éves évfordulója a Nap vizsgálatának és a műszereivel megfigyelhető üstökösök tanulmányozásának.
A Nap közelébe került üstökösök megfigyelése, sőt felfedezése a SOHO LASCO (Large Angle and Spectrometric COronagraph) nagy látószögű spektrometriai koronográffal, illetve a SWAN (Solar Wind ANisotropies) is történik. A SWAN műszer nagy látómezeje a Naptól nagyobb szögtávolságra elhaladó üstökösök és más égitestek megfigyelését is lehetővé teszi.
A SWAN műszer a napszél áramlását a hidrogén Lyman-alfa hullámhossza közelében az ultraibolya tartományban figyeli meg. A Nap ehhez túl fényes és ki is van takarva, valamint a látómező egy kisebb részét a szonda fedélzeti műszerei és berendezései is kitakarják. A SWAN műszerrel így tehát egy halvány üstökös magjából kiszabadult víz mennyiségét is meg lehet határozni.
A 3I/ATLAS üstökös 2025. október 29-i napközelsége után közel 41 napig figyelte meg az üstököst a hidrogén-alfa tartományban a SOHO SWAN műszerével Michael R. Combi, a Michigani Egyetem neves kutatóprofesszora (Ann Arbor, Michigan) finn és francia kutatókkal együtt.
Mivel a 3I/ATLAS SOHO SWAN műszerével történt megfigyelések során készült felvételekből még nincs közzé téve kép vagy a felvételsorozatból készített videó, ezért a 2020-ban felfedezett C/2020 F8 (SWAN) üstökösnek a SWAN látómezejében történt mozgásáról készült animációs videóval szemléltetjük a megfigyeléseket.
Combi és kutatócsoportja a 3I/ATLAS napközelsége után közel 9 nappal, 2025. november 6-án kezdte meg a SOHO SWAN műszerével a megfigyelést, amikor az üstökös a Naptól 1,401 CS-re, a Földtől 2,187 CSE-re volt. Az utolsó megfigyelés az üstökös napközelsége után 41,5 nappal, 2025. december 8-án történt. A 3I/ATLAS helyzetét az alábbi két ábra mutatja, amelyek közül az elsőn 2026. november 6-án 0 h világidőkor, a második 2025. december 8-án 0 h világidőkor mutatja az üstökös és a bolygók helyzetét a Merkúrtól a Marsig. Az L1 Lagrange-pont a Földtől mintegy 1,5 millió km-re van, ahol a SOHO űrszonda tartózkodik, ami a Nap és a Föld középtávolságának közel 1/100 része, így az ábrákon a Földhöz nagyon közel van.
A 3I/ATLAS és a Halley-üstökös vízkibocsátása a napközelségük idején hasonlóan jelentős volt
A SOHO SWAN megfigyelésekből Combi és munkatársai meghatározták, hogy a 3I/ATLAS üstökös magjának vízkibocsátása 3,17 x 1029 molekula volt másodpercenként 2025. november 6-án, amikor az üstökös mintegy 1,40 CSE-re volt a Naptól. Az utolsó megfigyelés idején, 2025. december 8-án 40,5 nappal a napközelsége után a vízkibocsátás lecsökkent 1-2 x 1028 molekula/s mennyiségre, amikor a kométa már 2,01 CSE-re eltávolodott a Naptól.
Az alábbi ábrán látszik, hogy a 3I/ATLAS napközelsége utáni 9-22 nap között közel állandó, mintegy 1029 molekula/s körüli volt a vízkibocsátása, majd ezután kezd lecsökkenni a 2025. december 8-i utolsó megfigyelésig, a 1028 molekula/s nagyságrendig.
Combi és munkatársai szerint a SOHO SWAN megfigyelési időszakában a 3I/ATLAS üstökös magjából mintegy 13,5 millió tonna víz került ki. A 3I/ATLAS magja felületének nagy része képes ekkora mennyiségű vízjég szublimációjara és vízkibocsátásra. Az Oort-felhőből érkezett C/1996 B2 (Hyakutake) magja is hasonlóan aktív volt, sőt szét is esett, és ezért a darabjai is aktívak voltak a belső friss jeges-poros tartalmuk miatt. Egyébként a Jupiter üstököscsaládjába tartozó (vagy ekliptikai) 46P/Wirtanen és 103P/Hartley 2 magjai is hasonlóan aktívak.
Érdekesség, hogy a nevezetes Halley-üstökös is hasonló vízkibocsátási aktivitást mutatott az 1986. február 5-i napközelsége után, mint a 3I/ATLAS. Amikor a VEGA–1 és –2, valamint az ESA Giotto űrszondák 1986. március első felében a Halley-üstökös magja közelében elrepültek, akkor a mag vízkibocsátása 1029 molekula/s volt (a Giotto mérései szerint 6,9 x 1029 molekula/s). A Halley-üstökös a napközelben közel 0,59 CSE-re volt a Naptól, és a 3I/ATLAS magjánál nagyobb magja, valamint a Halley magja felületének legfeljebb csak mintegy 15%-a aktív. A 3I/ATLAS pedig 1,46 CSE-re volt napközelben, vagyis távolabb a Naptól, mint a Halley-üstökös. Tehát a 3I/ATLAS vízkibocsátása a napközelsége környékén nagy volt, és ezzel egyidejűleg más gázok kibocsátása is megfigyelhető volt.
Magyar amatőr csillagászok is folytatják a 3I/ATLAS üstökös megfigyelését
Sok felvétel és rajz is készült már a 3I/ATLAS üstökösről, és ezek közül egyet itt bemutatunk, ami az üstökös napközelsége utáni hetekben készült, amikor a SOHO SWAN műszere is folyamatosan megfigyelte a 3I/ATLAS-t.
Ujvárosi Beáta távészleléssel (Skygems, Namíbia) felvételeket készített a csillagközi látogatóról. Leírta, hogy „mire elérhető magasságba került, már viszonylag kevés idő maradt a fotózásra, de így is megpróbálkoztam egy színes képpel (RGB szűrőkkel egyenként 5×120 s), mivel az üstökös éppen egy látómezőben látszott a szép NGC 4517 és NGC 4517A galaxisokkal (a kép jobb oldalán). A szembetűnő zöld kómából egy halvány, kékes árnyalatú ioncsóva indul ÉNy-i irányba, ez kb. másfél fokon át követhető az összegzett képen, ezzel szinte pontosan ellentétesen egy rövid, hegyes ellencsóva is megjelenik.” A megfigyeléskor a 3I/ATLAS a Naptól 1,587 CSE-re,. a Földtől 2,035 CSE-re járt, és a Földről a Szűz (Virgo) csillagképben látszott. A megfigyeléskor az üstökös mintegy 17 fok magasságban volt, de az észlelőhelyen a jó légköri viszonyok és fényszennyezésmentes égbolt lehetővé tette a látóhatár közelében a jó átlátszóságot.
A képen látható NGC 4517 spirálgalaxis 40-50 millió fényév távolságra van tőlünk, és a Virgo II Csoport tagja a Virgo Szuperhalmaz déli pereménél. Az NGC 4517A egy spirálgalaxis nem hivatalos elnevezése, a pontosabb elnevezése UGC 7685 (UGC: Uppsala General Catalogue of Galaxies), és tőlünk közel 50 millió fényévre van.
Merre mozog az égen a 3I/ATLAS üstökös januárban?
A 3I/ATLAS látszó égi útjának folytatása látszik a következő csillagtérképen 2025. december 27-től 2026. január 31-ig: a Leo (Oroszlán), Rák (Cancer) és Ikrek (Gemini) csillagképekben.
A 3I/ATLAS egy természetes kis égitest
A 3I/ATLAS gáz- és porkibocsátási tulajdonságai, valamint más fizikai jellemzői egyértelműen azt támasztják alá, hogy egy természetes kis égitestről van szó és nem egy idegen civilizáció által előállított mesterséges objektumról.
A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 „Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.
Forrás:
Kapcsolódó internetes oldalak:
BBC Sky at Night Magazine (2025.12.17.)
Harminc éve vizsgálja Napunkat a SOHO (MCSE hír, 2025.12.16.)
