Nem minden arany, ami fénylik – még az exobolygók világában sem

3138

Távoli csillagok körül keringő, földszerű exobolygók fényképeit nézegetve úgy tűnik, nem szabad majd mindig elhinni, amit látunk. Az Astrophysical Journal Letters tudományos folyóiratban publikált új tanulmány szerint az új generációs teleszkópokkal összekeverhetőek a földszerű exobolygók más típusú bolygókkal.

Mai eszközeinkkel a halvány, távoli bolygókat nehéz az anyacsillagok fényén keresztül látni. Az új generációs távcsövek, mint például a fejlesztés alatt álló NASA Nancy Grace Roman űrteleszkóp azonban képes lesz a lakhatósági zónában keringő, földszerű exobolygók megörökítésére is. Dmitry Savransky, az új tanulmány egyik szerzőjének elmondása szerint viszont amint meglesznek a képességeink a földszerű exobolygók lefényképezésére, el kell kezdenünk aggódni amiatt, hogy teljesen más típusú bolygókkal keverjük őket össze.

A jövő távcsövei hatalmasak, drágák és bonyolultak lesznek, így egyetlen másodpercnyi megfigyelést sem lehet majd elvesztegetni – éppen ezért fontos előre foglalkozni a felmerülő problémákkal. A kutatásban a saját Naprendszerünket vették felfedezésre váró exobolygórendszernek. Számításaikban arra jutottak, hogy még közvetlen képalkotással és a jövőben várható, nagy teljesítményű teleszkópokkal is egy Uránuszt és egy Földet össze lehet keverni.

A Nancy Grace Roman űrteleszkóp fantáziarajza, mely távoli exobolygók után fog kutatni. (Forrás: NASA)

A kutatás során olyan kérdéseket vetettek fel, mint például előfordulhat-e, hogy a Jupiter ugyanolyan szeparációval és ugyanolyan fényességgel rendelkezzen, mint a Föld? Előfordulhat-e, hogy összekeverjük a kettőt észlelés közben? A válasz pedig igen. Egy másik csillag körül keringő, potenciálisan lakható, földszerű exobolygó sok más típusú bolygóval összekeverhető. A tanulmányban 21 különböző esetet különítettek el, mikor egy bolygó ugyanolyan látszó bolygó-csillag szeparációval és fényességgel rendelkezett, mint egy másik. Az adatokból kiszámolták, hogy egy földszerű bolygó véletlenszerűen generált naprendszerekben az esetek 36%-ban összetéveszthető egy Merkúr típusú bolygóval; 43%-ban egy Mars típusúval; és több mint 72%-ban egy Vénusz típusú exobolygóval. Összehasonlításképpen egy földszerű bolygó és a nagyobb, Neptunuszhoz, Szaturnuszhoz és Uránuszhoz hasonló gázbolygó összetévesztésének esélye mindössze 1-4% közötti.

Az exobolygók típusainak összetévesztése drága és időigényes probléma. Egy fejlett teleszkóp mérési idejének megtervezése sok energiába és pénzbe kerül, így a tévesen azonosított lakható exobolygók értékes távcsőidőt vesztegetnek el. A téves riasztások problémájának feltárásával hatékonyabban lehet közvetlen képalkotású exobolygó-felméréseket tervezni. A tanulmányban arra is felhívják a figyelmet, hogy az eszközök kontrasztjának és a legkisebb észlelhető szeparációnak a fejlesztése is súlyosbítja a problémát, így mindenképpen érdemes úgy tervezni, hogy ugyanazt a bolygót több különböző időpontban figyeljék meg a pontos azonosításért.

Forrás: Cornell University

Hozzászólás

hozzászólás