A Kúp-köd és a Karácsonyfa-halmaz régiójában a csillagkeletkezés legimpozánsabb fázisainak lehetünk szemlélői.
Francsis László, Ágasvár
Az NGC 2264 teljes ködkomplexuma, melynek jelentős része túlnyúlik a képmezőn, illetve az azt övező csillaghalmazok 2600 fényévnyi távolságból látszanak, nagyjából kétszer olyan közel, mint a hasonló látóirányba eső Rozetta-köd. A 7 fényév hosszú Kúp hegye a nagyságrendileg 50 fényév átmérőjű csillagkeletkezési terület impozáns centruma felé mutat.
A New General Catalogue of Stars and Clusters 2264-es sorszámmal a Kúp-ködöt és a Karácsonyfa halmazt a jelöli, amióta William Herschel 1785-ben azokat felfedezte. A csillaghalmaz és a Kúp-köd valójában része egy kiterjedt, az Egyszarvú csillagkép irányába eső molekulafelhőnek és HII-zónának, melynek több, a katalógus által nem említett részlete is megfigyelhető a felvételen. Ilyenek az esetlen angolszász elnevezésű Hópehely-halmaz és a Rókaprém-köd.
A Kúp-köd az S Monocerotis (a Karácsonyfa-halmaz legfényesebb csillaga) ultraibolya fénye által ionizált ködösségbe ágyazott hideg molekuláris hidrogén- és porfelhő. A 7 fényév magasságú Kúpot fiatal forró csillagok sugárzása erodálja évmilliók óta. Fényük a kúp palástját hevíti, így gázok szöknek a környező, ritka térbe. A csillagok ultraibolya fénye gerjeszti a távozó gázt, ezért halvány haló ragyog a Kúp körül. Idővel csak a legsűrűbb részek maradnak vissza, melyekben később csillagok és bolygók keletkezhetnek.
Az S Mon környezetében a por és gáz kék színben verik vissza a csillagfényt, míg a gerjesztett hidrogén vöröses színben kavarog a kékes fénylés előtt. A sötét, sűrű magokat övező fénylő, hullámzó, vörös ködösséget Rókaprém-ködnek nevezték el a csillagászok.
A felvétel 2011. január 31-én készült az Ágasváron, 40 db öt perces expozíciót összegezve. A fényt egy 200/800-as Newton asztrográf képezte le Paracorr kómakorrektorral egy átalakított Canon EOS 350D érzékelőjére. Érzékenység: ISO 800. Képfeldolgozás: Iris, Photoshop. (Francsics László, 2011)