Repülő űrdenevér az Orionban
Az ESO Kozmikus Gyöngyszemek programja megörökítette a repülő denevért formázó porködöt.
Tengelyferdeség magyarázhatja az exobolygók szokatlan pályáit
Egy új elmélet szerint az exobolygók jelentős része az oldalára dőlt. Ha ez igaz, akkor egy régi rejtély oldódhat meg.
Sarah Milholland és Gregory Laughlin,...
Elfújta a szél? – A szubjupiter-sivatag eredete
Magyar kutató-diák páros talált magyarázatot arra, hogy az exobolygók periódus-sugár és periódus-tömeg eloszlásában a szuperföldek és a forró jupiterek között miért nem találunk a csillaghoz nagyon közel keringő bolygót.
Szeizmogram távcsővel
2019. január 20-ának éjszakáján egy 6,7 magnitúdó erejű földrengés rázta meg a chilei Comquibo városát. Bár Comquibo 90 kilométerre fekszik az Európai Déli Obszervatórium...
Összefogás a világ legnagyobb rádióteleszkópjáért
Március 12-én Rómában a projektben részt vevő alapító országok képviselői ünnepélyesen ellátták aláírásukkal az SKA Observatory (SKAO) létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést..
Galaktikus mágneses szelek segíthetnek megérteni a galaxisfejlődést
A Tejútrendszerhez képest 10-szer intenzívebb, elképesztő sebességű csillagkeletkezéséről is híres Szivar-galaxisról, vagy más néven M82 galaxisról készített méréseket a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA),...
Tíz év után sikerült bizonyítani a Kepler-űrtávcső legelső felfedezéséről, hogy tényleg exobolygó
Ismerd meg a csillagot, megismered a bolygót: a Kepler-1658-ról és kísérőjéről csak 2019-re sikerült egyértelműen eldönteni, hogy valóban csillag-bolygó párral van dolgunk.
A holdbéli Duna és Tisza
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az Aristarchus-régió az egész holdfelszín legérdekesebb része. Az Oceanus Procellarum (magyarul Viharok Óceánja) északnyugati részén találjuk, így megfigyelhetősége a telehold...
