A GINOP-2.3.2-15-2016-00033 jelű “Tranziens asztrofizikai objektumok” című pályázat hivatalos oldala.

Egy szegedi vezetésű, kis nemzetközi csapat a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait felhasználva végezte el az eddigi legátfogóbb vizsgálatot a csillagrobbanások közép-infravörös jellemzőivel kapcsolatban. A Napunknál jóval nagyobb tömegű, vagy akár Napunkhoz hasonló, de kettős rendszerekben lévő csillagok életét lezáró szupernóva-robbanások, a kataklizmikus végkifejletet megelőző csillagfejlődési szakaszok, valamint ezen extrém energiájú robbanások...
Földfelszíni és űrtávcsöves adatsorok, "fajsúlyos" asztrofizikai analízis: magyar szerzők vezetésével született átfogó elemzés az SN 2017eaw jelű szupernóváról. A szupernóva-kutatók számára a 2017-es év egyik legfontosabb napja május 14-e volt: egy amerikai amatőrcsillagász, Patrick Wiggins ezen a napon jelentette be egy új objektum felbukkanását egy viszonylag közeli galaxisban a kutatói...
Első alkalommal voltak szemtanúi a csillagászok egy fekete lyuk vagy neutroncsillag születésének. Úgy 200 millió évvel ezelőtt, nem sokkal azután, hogy a dinoszauruszok először megjelentek a Földön, egy közeli galaxisban összeomlott egy csillag. Az esemény rendkívül fényes robbanást eredményezett, amelynek a sugárzása átszáguldott a világűrön. A fény végül múlt nyáron...
A fekete lyuk egyik legmeghatározóbb tulajdonsága a forgási sebessége. Ezt megbecsülni a fekete lyuk (pontosabban a körülötte keringő és végül elnyelésre ítélt forró gázanyag) röntgenspektruma alapján tudják, de a feladat nehéz, ezért ezidáig nagyjából 30 szupernehéz fekete lyuk forgási sebességét sikerült csak megállapítani. Dheeraj Pasham (MIT) és munkatársai 2019. január...
Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban egy fehér törpecsillag hirtelen felrobbant, és az egész galaxisnál fényesebb szupernóvává vált. Százhetven millió évvel később, 2018. január 26-án e szupernóva-robbanás fénye elérte a Földet, ahol épp nagy teljesítményű teleszkópok arzenálja figyelte folyamatosan az égboltot. A NASA Kepler-űrtávcsöve detektálta legkorábban a később SN 2018oh-nak elnevezett szupernóva...
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumában működő Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope – VLT) rendkívül érzékeny GRAVITY nevű műszere újabb bizonyítékkal támasztja alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk rejtőzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak...
A tengelye körül 23,5 másodpercenként megforduló pulzárnak elméletileg léteznie sem volna szabad.
Hét évnyi kitartó változócsillag-kereső munka meghozta első, komolynak számító eredményét: a múlt héten Fidrich Róbert - alias Fidusz - egy korábban halvány változócsillag kitörését detektálta a Nyíl csillagképben. Gratulálunk Fidusznak a felfedezéshez!
Rádió- és infravörös-detektorok segítségével először sikerült közvetlenül megfigyelni egy sok millió naptömegű fekete lyuk által széttépett csillag nagy sebességgel mozgó maradványát. A galaxisok magjában lévő, hatalmas (több millió, vagy esetenként akár több milliárd naptömegű) fekete lyukakat közvetlen környezetében nem csak gázból és porból álló anyag, hanem csillagok is keringenek. A...
Egy nemzetközi kutatócsoport többszintű, szuperszámítógépes szimulációi bemutatják, hogyan szóródtak ki a nehézfémek az elsőként felrobbant szupernóvákból, s mindez hogyan érinthette a korai Univerzumban zajló csillagkeletkezési folyamatokat, s vezethetett el a galaxisok kialakulásáig. Mind a kozmológusok, mind az asztrofizikusok elsődleges célja az Univerzum tulajdonságainak megismerése, de vizsgálati módszereik jellemzően igen eltérő...
Az SN 2017egm szuperluminózus szupernóva tanulmányozása során számos nyomra derült fény, hogy megértsük ezeknek az objektumoknak az eredetére.
Amerikai kutatók pontosították a mintegy 2,6 millió évvel ezelőtt a Naprendszer közelében történt szupernóva-esemény idejét és távolságát. Kiderült, hogy egy hasonló csillagrobbanás meglepően messziről is képes lehet tömeges kipusztulást okozni a Földön. Az amerikai Kansas Egyetemen Adrian Melott, a fizika és csillagászat professzora által vezetett kutatócsoport megvizsgálta, hogy milyen hatásai...
Amerikai és magyar kutatók egy speciális hullámhossztartományban végzett felmérés segítségével keresik a nagy energiájú csillagrobbanások és a környezetükben lévő gáz- és poranyag kölcsönhatásának jeleit.
Képes beszámoló egy, az Örök Városban lezajlott konferenciáról és magyar(országi) kutatók nem elhanyagolható mértékű közreműködéséről.
Angol kutatók egy kismintás felmérés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a galaxisok centrumát uraló szupernagy tömegű fekete lyukak kb. százszor gyakrabban szaggatnak szét csillagokat, mint azt eddig gondoltuk.
A Gaia űrszonda mérései alapján a fényes kék változók prototípusának tekinthető AG Car távolsága csak harmada az eddig feltételezettnek, ez pedig megkérdőjelezheti a csillagtípussal kapcsolatos eddigi elképzeléseket is.
1987. február 23-án tűnt fel a Nagy Magellán-felhőben a modern kor csillagászatának legfontosabb szupernóvája, amelynek maradványa még harminc év elteltével is titkok bőséges tárháza. 1987. február 23-án Ian Shelton egyedül töltötte az estét a teleszkóp mellett a távoli Atacama-sivatagban, Chilében. Miután három órán keresztül fényképezte a Nagy Magellán-felhőt, a Tejútrendszer...

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás