A GINOP-2.3.2-15-2016-00033 jelű “Tranziens asztrofizikai objektumok” című pályázat hivatalos oldala.

Egy nemzetközi kutatócsoport többszintű, szuperszámítógépes szimulációi bemutatják, hogyan szóródtak ki a nehézfémek az elsőként felrobbant szupernóvákból, s mindez hogyan érinthette a korai Univerzumban zajló csillagkeletkezési folyamatokat, s vezethetett el a galaxisok kialakulásáig. Mind a kozmológusok, mind az asztrofizikusok elsődleges célja az Univerzum tulajdonságainak megismerése, de vizsgálati módszereik jellemzően igen eltérő...
Az SN 2017egm szuperluminózus szupernóva tanulmányozása során számos nyomra derült fény, hogy megértsük ezeknek az objektumoknak az eredetére.
Amerikai kutatók pontosították a mintegy 2,6 millió évvel ezelőtt a Naprendszer közelében történt szupernóva-esemény idejét és távolságát. Kiderült, hogy egy hasonló csillagrobbanás meglepően messziről is képes lehet tömeges kipusztulást okozni a Földön. Az amerikai Kansas Egyetemen Adrian Melott, a fizika és csillagászat professzora által vezetett kutatócsoport megvizsgálta, hogy milyen hatásai...
Amerikai és magyar kutatók egy speciális hullámhossztartományban végzett felmérés segítségével keresik a nagy energiájú csillagrobbanások és a környezetükben lévő gáz- és poranyag kölcsönhatásának jeleit.
Képes beszámoló egy, az Örök Városban lezajlott konferenciáról és magyar(országi) kutatók nem elhanyagolható mértékű közreműködéséről.
Angol kutatók egy kismintás felmérés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a galaxisok centrumát uraló szupernagy tömegű fekete lyukak kb. százszor gyakrabban szaggatnak szét csillagokat, mint azt eddig gondoltuk.
A Gaia űrszonda mérései alapján a fényes kék változók prototípusának tekinthető AG Car távolsága csak harmada az eddig feltételezettnek, ez pedig megkérdőjelezheti a csillagtípussal kapcsolatos eddigi elképzeléseket is.
1987. február 23-án tűnt fel a Nagy Magellán-felhőben a modern kor csillagászatának legfontosabb szupernóvája, amelynek maradványa még harminc év elteltével is titkok bőséges tárháza. 1987. február 23-án Ian Shelton egyedül töltötte az estét a teleszkóp mellett a távoli Atacama-sivatagban, Chilében. Miután három órán keresztül fényképezte a Nagy Magellán-felhőt, a Tejútrendszer...

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás