A GINOP-2.3.2-15-2016-00033 jelű “Tranziens asztrofizikai objektumok” című pályázat hivatalos oldala.

Közepes teljesítményű amatőrcsillagászati távcsövekkel is megfigyelhető még néhány hétig az a két csillagrobbanás, amelyek a késő tavaszi esti égbolt jellegzetes csillagképei, az Oroszlán, ill. a Szűz irányában látszó galaxisokban tűntek fel. Az elmúlt néhány évben - elsősorban a nagyléptékű égboltfelméréseknek köszönhetően - ugrásszerűen megnőtt...
Régóta ismert tény, hogy a csillagok nem világítanak örökké: egyszer megszületnek, leélik az emberi időskáláknál nagyságrendekkel hosszabb életüket, majd pedig meghalnak. Mind a csillagkeletkezés, mind a csillaghalál igen változatos, összetett fizikai folyamat, amelynek legfőbb paramétere a felrobbanó csillag ledobott tömege. Amennyiben egy csillag kezdeti...
A Messier 81 (NGC 3031), a tavaszi égbolt egyik látványos mélyég-objektuma az Ursa Majorban, nemcsak az amatőrök körében közkedvelt extragalaxis. A maga 3,6 Mpc (11,7 millió fényév) távolságával a viszonylag közeli, nagy spirálgalaxisok közé tartozik, így csillagpopulációi és egyéb alrendszerei részleteiben tanulmányozhatóak. Különösen érdekesnek számítanak az extragalaxis...
Egy meglepően pontos hosszútávú előrejelzés szerint 63 év múlva, 2083. körül látványos nóvajelenségben gyönyörködhetünk majd éjszakánként. A Nyíl csillagképben található, meglehetősen halvány, közepes méretű távcsővel is épp csak megpillantható V Sagittae (V Sge) csillagrendszer sorsa meg van pecsételve. Ezt a kataklizmikus változócsillagot (CV) egy fehér törpe és egy hozzá közeli...

Újra “felrobbant” az SN 1987A

Úgy tűnt, újabb szupernóva robbant fel a szomszédban, de "csak" egy régi ismerős hallatott magáról. Izgalmasan telt a két ünnep közötti időszak az ePESSTO+ csillagászainak. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) keretein belül működő tudományos kollaboráció tranziens objektumok, vagyis elsősorban a felrobbanó csillagok, szupernóvák megfigyelésével és klasszifikációjával foglalkozik a Chilében található...
Egy főleg kínai csillagászokból álló kutatócsoport egy galaktikus kettős rendszer közel két éven át tartó megfigyelése alapján megállapította, hogy annak egyik komponense csak fekete lyuk lehet, a tömegére kapott kb. 70 naptömegnyi érték magyarázata azonban egyelőre komoly kihívást jelent.
Egy új tanulmány szerint nem pulzárokból származik az a váratlanul nagy mennyiségű antianyag-részecske, amit egy 2008-as megfigyelés során észleltek. Lehet, hogy a sötét anyag az életképes magyarázat. A Földet folyamatosan éri kozmikus sugárzás – nagy energiájú protonok és atommagok bombázzák, amelyek közel fénysebességgel száguldanak át az űrön. Vajon honnan származnak...
1572-ben Tycho Brahe dán csillagász egyike volt azoknak, akik felfigyeltek egy új, fényes égitestre a Cassiopeia csillagképben. Olajat öntve a Kopernikusz által fellobbantott tűzre, Tycho rámutatott, hogy az „új csillag” messze a Holdon túl jelent meg, és hogy az állócsillagok világa is képes változni. A csillagászok ma már tudják, hogy...
Most először találtak bizonyítékot egy különös szupernóva-típus létezésére, amelyről eddig nagyrészt csak elméletek születtek: a csillagrobbanásra, ami semmit sem hagy maga után. A világegyetem életének korai szakaszában a Napnál százszor nagyobb csillagok számítottak gyakorinak. Ezek valószínűleg más módon alakultak ki, mint a mai csillagok, és másként is pusztultak el. A...
Az eddig talált legtávolabbi rejtőzködő fekete lyukra bukkantak a csillagászok a NASA Chandra röntgenobszervatóriumának adataiban. A fekete lyuk jele abból az időszakból származik, amikor a világegyetem kora még csak a jelenlegi 6%-a volt, így az első jel arra, hogy a kozmosz ilyen korai időszakában már léteztek gázban bujkáló fekete...
A világegyetem térben egyenletesen tágul. Bárhonnan szemléljük és bármerre is nézzünk, tőlünk bizonyos kozmológiai – vagyis kellően nagy – távolságra lévő galaxisok a tér tágulása miatt a távolságukkal egyenesen arányos sebességgel távolodnak tőlünk. Mivel a fény véges sebességgel szeli át a köztünk húzódó térrészt, és az utazásának ideje alatt...
Képzeljünk el egy tűzijátékot lassított felvételen, ami 170 éve tart! Ezt a tűzijátékot nem a Föld légkörébe lőtték fel; az űrben parádézik, és forrása egy hatalmas, végét járó csillag, az Éta Carinae. A NASA Hubble űrteleszkópjának új felvételén, amely az ultraibolya tartományt is felöleli, a csillagból kilökődő forró gáz...
Az értelmes, eszközhasználó modern ember kifejlődéséhez vezető evolúciós út fontos lépése volt elődeink két lábra emelkedése. Ez tette szabaddá a kezeinket, amiket így már szabadon használhatunk katedrálisok építésére, rakéták megtervezésére és szelfibotok megmarkolására is. Ám arról még vitatkoznak a kutatók, hogy milyen kiváltó okok kényszerítették ki ezt az evolúciós...
Mi okozza az elmúlt évtizedben észlelt furcsa extragalaktikus gyors rádiókitöréseket? Egy szokatlanul fényes szupernóva talán megválaszolhatja ezt a kérdést. Amikor rájöttek, hogy egy nemrég talált, titokzatos, milliszekundumos rádióimpulzus – gyors rádiókitörés (FRB) – ismétlődik, a csillagászok végre esélyt kaptak, hogy megtalálják e galaxison kívülről érkező jelek forrását. Az FRB 121102...
A Göttingeni Egyetem csillagászai ritka nóvamaradványt találtak egy galaktikus gömbhalmazban. Nóvakitörést olyan kettőscsillagok hozhatnak létre, amelyek egyik tagja, egy fehér törpecsillag anyagot szippant el fősorozati vagy vörös óriás kísérőjétől. Amikor a fehér törpe által felvett gáz kellően nagy mennyiségben gyülemlik fel a csillag felszínén, a magas nyomás és hőmérséklet...
Egy szegedi vezetésű, kis nemzetközi csapat a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait felhasználva végezte el az eddigi legátfogóbb vizsgálatot a csillagrobbanások közép-infravörös jellemzőivel kapcsolatban. A Napunknál jóval nagyobb tömegű, vagy akár Napunkhoz hasonló, de kettős rendszerekben lévő csillagok életét lezáró szupernóva-robbanások, a kataklizmikus végkifejletet megelőző csillagfejlődési szakaszok, valamint ezen extrém energiájú robbanások...
Földfelszíni és űrtávcsöves adatsorok, "fajsúlyos" asztrofizikai analízis: magyar szerzők vezetésével született átfogó elemzés az SN 2017eaw jelű szupernóváról. A szupernóva-kutatók számára a 2017-es év egyik legfontosabb napja május 14-e volt: egy amerikai amatőrcsillagász, Patrick Wiggins ezen a napon jelentette be egy új objektum felbukkanását egy viszonylag közeli galaxisban a kutatói...
6 perc alatt jutna el a Földről a Holdra - ilyen gyorsan, vagyis 4 millió kilométeres óránkénti sebességgel száguld az a pulzár, amit a NASA Fermi-űrteleszkópja és a VLA (Karl G. Jansky Very Large Array) rádiótávcső-hálózat nemrég felfedezett. A pulzárok gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek nagy tömegű csillagok felrobbanásakor születnek. A...
Rádiótávcsöveknek az egész Földre kiterjedő hálózatával sikerült kimutatni, hogy a gravitációs hullámokat is produkáló 2017. augusztusi esemény során egy keskeny plazmanyaláb hagyta el az összeolvadt neutroncsillagokat, amely áttört az objektumot körülvevő burkon.
Első alkalommal voltak szemtanúi a csillagászok egy fekete lyuk vagy neutroncsillag születésének. Úgy 200 millió évvel ezelőtt, nem sokkal azután, hogy a dinoszauruszok először megjelentek a Földön, egy közeli galaxisban összeomlott egy csillag. Az esemény rendkívül fényes robbanást eredményezett, amelynek a sugárzása átszáguldott a világűrön. A fény végül múlt nyáron...
A fekete lyuk egyik legmeghatározóbb tulajdonsága a forgási sebessége. Ezt megbecsülni a fekete lyuk (pontosabban a körülötte keringő és végül elnyelésre ítélt forró gázanyag) röntgenspektruma alapján tudják, de a feladat nehéz, ezért ezidáig nagyjából 30 szupernehéz fekete lyuk forgási sebességét sikerült csak megállapítani. Dheeraj Pasham (MIT) és munkatársai 2019. január...
Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban egy fehér törpecsillag hirtelen felrobbant, és az egész galaxisnál fényesebb szupernóvává vált. Százhetven millió évvel később, 2018. január 26-án e szupernóva-robbanás fénye elérte a Földet, ahol épp nagy teljesítményű teleszkópok arzenálja figyelte folyamatosan az égboltot. A NASA Kepler-űrtávcsöve detektálta legkorábban a később SN 2018oh-nak elnevezett szupernóva...
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumában működő Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope – VLT) rendkívül érzékeny GRAVITY nevű műszere újabb bizonyítékkal támasztja alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk rejtőzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak...
A tengelye körül 23,5 másodpercenként megforduló pulzárnak elméletileg léteznie sem volna szabad.
Hét évnyi kitartó változócsillag-kereső munka meghozta első, komolynak számító eredményét: a múlt héten Fidrich Róbert - alias Fidusz - egy korábban halvány változócsillag kitörését detektálta a Nyíl csillagképben. Gratulálunk Fidusznak a felfedezéshez!
Rádió- és infravörös-detektorok segítségével először sikerült közvetlenül megfigyelni egy sok millió naptömegű fekete lyuk által széttépett csillag nagy sebességgel mozgó maradványát. A galaxisok magjában lévő, hatalmas (több millió, vagy esetenként akár több milliárd naptömegű) fekete lyukakat közvetlen környezetében nem csak gázból és porból álló anyag, hanem csillagok is keringenek. A...
Egy nemzetközi kutatócsoport többszintű, szuperszámítógépes szimulációi bemutatják, hogyan szóródtak ki a nehézfémek az elsőként felrobbant szupernóvákból, s mindez hogyan érinthette a korai Univerzumban zajló csillagkeletkezési folyamatokat, s vezethetett el a galaxisok kialakulásáig. Mind a kozmológusok, mind az asztrofizikusok elsődleges célja az Univerzum tulajdonságainak megismerése, de vizsgálati módszereik jellemzően igen eltérő...
Az SN 2017egm szuperluminózus szupernóva tanulmányozása során számos nyomra derült fény, hogy megértsük ezeknek az objektumoknak az eredetére.
Amerikai kutatók pontosították a mintegy 2,6 millió évvel ezelőtt a Naprendszer közelében történt szupernóva-esemény idejét és távolságát. Kiderült, hogy egy hasonló csillagrobbanás meglepően messziről is képes lehet tömeges kipusztulást okozni a Földön. Az amerikai Kansas Egyetemen Adrian Melott, a fizika és csillagászat professzora által vezetett kutatócsoport megvizsgálta, hogy milyen hatásai...
Amerikai és magyar kutatók egy speciális hullámhossztartományban végzett felmérés segítségével keresik a nagy energiájú csillagrobbanások és a környezetükben lévő gáz- és poranyag kölcsönhatásának jeleit.
Képes beszámoló egy, az Örök Városban lezajlott konferenciáról és magyar(országi) kutatók nem elhanyagolható mértékű közreműködéséről.
Angol kutatók egy kismintás felmérés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a galaxisok centrumát uraló szupernagy tömegű fekete lyukak kb. százszor gyakrabban szaggatnak szét csillagokat, mint azt eddig gondoltuk.
A Gaia űrszonda mérései alapján a fényes kék változók prototípusának tekinthető AG Car távolsága csak harmada az eddig feltételezettnek, ez pedig megkérdőjelezheti a csillagtípussal kapcsolatos eddigi elképzeléseket is.
1987. február 23-án tűnt fel a Nagy Magellán-felhőben a modern kor csillagászatának legfontosabb szupernóvája, amelynek maradványa még harminc év elteltével is titkok bőséges tárháza. 1987. február 23-án Ian Shelton egyedül töltötte az estét a teleszkóp mellett a távoli Atacama-sivatagban, Chilében. Miután három órán keresztül fényképezte a Nagy Magellán-felhőt, a Tejútrendszer...

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás