A GINOP-2.3.2-15-2016-00003 jelű “Kozmikus hatások és kockázatok” című pályázat hivatalos oldala.

Több hétig csak egy-két kisebb napfolt vagy foltcsoport volt a Napon, de július 6-tól kezdve egy kis napfoltból alig 36 óra leforgása alatt a Föld méreténél is jóval nagyobb kiterjedésű napfoltcsoport fejlődött ki és jelentős napkitörést is produkált. A naptevékenység az esedékes napfoltminimum felé közeledik és alig-alig figyelhetők meg napfoltok....
A Rosetta űrszonda 2015-ben a 67P üstökösnél kimutatta a kétatomos oxigénmolekulákat, azonban eredetük akkor még nem volt tisztázott. Nemrégiben a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutató-vegyészmérnöke egy lehetséges magyarázatot adott képződésükre. A Világegyetemben a hidrogén és hélium után az oxigén a leggyakoribb elem. Az oxigén még a szenet is megelőzi, ugyanis annál...
A már nyolc éve Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter holdszonda kameráját egy meteor találta el még 2014-ben, de nagyobb kár nem keletkezett. Az esemény szépen illusztrálja, hogy a jövő űreszközeinek és űrhajósainak fokozott védelemre van szükségük a meteorok ellen. Nemrégiben érkezett a hír arról, hogy még 2014. október 13-án,...
Hatalmas veszteség érte a világ üstököskutatását: elhunyt Michael F. A'Hearn, a Marylandi Egyetem Csillagászati Tanszékének kutatóprofesszora, az üstökösök világhírű kutatója. Nevéhez fűződik többek között a NASA Deep Impact űrszondájának szervezése és a tudományos kutatások irányítása. Kitűnő kapcsolatokat ápolt a témában magyar kutatókkal is. A világ üstököskutatóinak doyenje világszerte a...
Egy nagyobb méretű földközeli kisbolygó, a 2014 JO25 radarcsillagászati eszközökkel történt megfigyelései megmutatták, hogy a kis égitest meglepően olyan alakú, mint a Rosetta űrszonda üstökösének magja. Évente több tucat kis égitest kerül egy-két millió kilométeres közelségbe a Földhöz, ami ma már egyáltalán nem számít szenzációnak. A 2014 JO25 kisbolygó 2017....
A Rosetta-szonda üstökös felszínén egy leomló szirtfal porkitörést okozott és az omlás következtében az üstökösmag addig nem látott felszín alatti anyaga is megfigyelhetővé vált. A Nature Astronomy lapban megjelent publikáció magyar társszerzője Tóth Imre akadémiai csillagász.
A január 19-én Piszkéstetőről felfedezett 2017 BW jelű, stadion méretű égitest a Hold távolságának ötszörösére közelíti meg bolygónkat február 17-én, viszonylag nagy fényessége miatt felkészültebb műkedvelő csillagászok számára is megfigyelhető lesz.
Elfogadták a NASA két kisbolygókutató űrszondás programját: a Lucy több Jupiter-trójai kisbolygót fog közelről tanulmányozni, a Psyche pedig a kisbolygók főövében keringő (16) Psyche aszteroida körül fog pályára állni. Mint arról korábban beszámoltunk, a NASA Discovery Programjának tovább folytatására öt űrmisszió tervet javasolt még 2015. szeptember 30-án  a további részletes...
A stratégiai jelentőségű kutatóhelyek K+F kapacitásának erősítését célzó GINOP-2.3.2-15. pályázati kiíráson sikerrel szerepelt az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (ELTE GAO MKK) által alkotott konzorcium. A "Kozmikus hatások és kockázatok" projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00003) 941.109.185 Ft támogatásban részesült. Az október 3-án kezdődött,...