A GINOP-2.3.2-15-2016-00003 jelű “Kozmikus hatások és kockázatok” című pályázat hivatalos oldala.

Naptávolban a Halley-üstökös

A történelmi korok legismertebb, rendszeresen visszatérő üstököse, a Halley-üstökös december 9-én 2 órakor kerül legtávolabb a Naptól. Ezután már a Naphoz közeledő szakaszon tart a Naprendszer belső térségei felé, és majd 2061-ben kerül ismét napközelbe. A nevezetes Halley-üstökös legutóbb 1986. február 8-án volt napközelben,...
A NASA Lucy-űrszondája egy főövi kisbolygó mellett elrepülve váratlanul felfedezte annak eddig ismeretlen kis holdját, amiről kiderült, hogy nem is egy testből áll, hanem egy érintkező kettős aszteroidáról van szó. Ez az első ilyen rendszer, amit űrszondával sikerült találni. A NASA Lucy-űrszondájának fő célja...
Mekkora, milyen hosszú lesz a csóvája egy üstökösnek, ami nagyon közel haladt el a Nap mellett és túljutott a napközelségén? Erre a kérdésre keresett választ Zdenek Sekanina (sz. 1936), a neves cseh származású amerikai üstököskutató. Az amatőr és profi csillagászok mellett a nagyközönségnek is...
Úton a Psyche szonda! A NASA Pysche űrszondája elindult a fő kisbolygóövben levő nagy vas-nikkel tartalmú (16) Psyche kisbolygó tanulmányozására. A NASA Pysche űrszondája 2023. október 13-án pénteken, magyar idő szerint 16:19-kor elindult a floridai Kennedy Űrközpont (Cape Canaveral) LC-39A starthelyéről (Launch Complex 39A)...
A NASA OSIRIS-REx űrszondája által a Bennu kisbolygó felszínéről gyűjtött anyagmintát szállító kapszula simán földet ért a tervezett helyen és időben. A NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája 2016.szeptember 8-án, vagyis jó hét évvel ezelőtt indult útnak a (101955)...
A NASA LRO holdszonda részletes képfelvételén nagy valószínűséggel azonosították az orosz Luna-25 becsapódása által keltett kis holdkrátert. Mint ismeretes, az orosz Luna-Glob holdprogram első szondája, a Luna-25 (Luna-Glob-1) 2023. augusztus 19-én a leszállás közben végzett pályamanőver során egy túlfékezés következtében a Hold felszínébe csapódott.
Sikerült sima leszállást végrehajtani az indiai űrszondával a Hold déli pólusvidékén, ami újabb fontos mérföldkő a holdkutatás történetében. 2023. augusztus 23-án magyar idő szerint 14:33-kor sikeresen leszállt a Hold felszínére égi kísérőnk déli poláris vidékén India harmadik holdszondája, a Chandrayaan-3 ("Holdhajó"). A Chandrayaan-3...
Az augusztus 11-én sikeresen útnak indított orosz Luna-25 (Luna Glob-1) holdszonda célja a Hold déli poláris vidékének kutatása volt a felszínre irányzott leszállóegység segítségével. Mivel égi kísérőnk déli poláris vidéke ma még ismeretlen, egyfajta "terra incognita", ezért a Hold kutatásában hatalmas mérföldkövet jelent egy ilyen űrszonda sikeres...
A váratlanul felbukkant és felfedezett C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös az előrejelzések szerint most szeptemberben elvileg akár szabad szemmel is látható csóvás égi vándor lehet az északi égbolton. Az új és reményeink szerint könnyen megfigyelhető üstököst a 72 éves japán üstökös- és nóvafelfedező amatőrcsillagász, Hideo Nishimura...
Sikeresen útnak indult a Luna-25 vagy Luna-Glob, az új orosz holdprogram első holdszondája, ami a tervek szerint a Hold déli pólusvidékén fog leszállni és égi kísérőnk addig fel nem kutatott részét fogja részletesen tanulmányozni legalább egy évre tervezett küldetése során. Oroszország megújult holdkutatási programjának...
A C/2023 E1 (ATLAS) és C/2021 T4 (Lemmon) üstökösök már kis távcsővel vagy akár binokulárral is megfigyelhetők a nyári égen. Az ATLAS-üstökös már tavasz óta látszik az északi égbolton, de a valódi kihívást jelentő Lemmon csak augusztusban lesz elérhető az északi félteke észlelői számára - addig érdemes...
Útnak indult India harmadik holdszondája, a Chandrayaan-3, amely egy leszállóegységet és egy robot holdjárót juttat majd égi kísérőnk felszínére, annak déli pólusvidékére a tervek szerint augusztusban. 2023. július 14-én pénteken, magyar idő szerint 11:05-kor elindult az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) harmadik holdszondája, a Chandrayaan-3...
A Föld-Hold távolság felénél került földközelbe a 2023 DZ2 jelű kis aszteroida, amelyet radarcsillagászati módszerrel és optikai távcsövekkel is megfigyelték - köztük magyar amatőrcsillagászok is lefotózták távcsővel. A Roque de los Muchachos Oszervatórium (La Palma, Kanári-szigetek, Spanyolország) 2,5 méteres Isaac Newton távcsövével 2023. február...
A NASA DART űrkísérlete során sikerült megváltoztatni a Dimorphos földközeli kisbolygó pályáját és közben a kis égitestből sok poranyag dobódott ki, amiből különleges szerkezetű porcsóvák alakultak ki. A közelmúltban a Nature-magazinban több cikk foglalkozott a tavaly őszi űrkísérlet eredményeivel. Mint ismeretes, 2022. szeptember 26-án...
A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös legnagyobb fényességét 2024 őszén éri majd el és várhatóan szabad szemmel is jól látható lesz. Optimista előrejelzések szerint az üstökös az összfényességét tekintve fényesebb lehet az ég legfényesebb csillagainál is. Az égitest megismerésének története 2023. február 22-én kezdődött, amikor...

Maci Laci a Marson

A NASA MRO szondája egy grizzlymedve fejére emlékeztető alakzatot, "maciarcot" fedezett fel a vörös bolygó felszínén. A NASA Mars körüli pályán keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondája 2005. augusztus 12-én indult útjára a vörös bolygó kutatására, és 2006. március 10-én állt pályára a bolygó...
A világsajtót is bejárta a hír, hogy egy Piszkéstetőn felfedezett kis űrszikla mintegy hét órával a megtalálása után belépett bolygónk légkörébe, és mint fényes tűzgömb beragyogta Nyugat-Európa egét, majd két napon belül már meg is találták az első lehullott darabját. Tíz évvel ezelőtt, 2013....
A 2023 BU jelű teherautó vagy busz méretű kisbolygó a Föld körül keringő geostacionárius mesterséges holdak pályáinál is közelebb száguldott el bolygónktól péntek éjjel és belátható ideig nem fog ütközni velünk. A 2023 BU kisbolygót Gennagyíj Boriszov amatőrcsillagász fedezte fel aKrím-félszigeten levő Naucsníj városa...
Amikor a sci-fi és a tudomány találkozik: a legújabb kutatások szerint már a mostani LIGO gravitációshullám-detektor is képes lenne kimutatni egy esetleges szuperfejlett technikai civilizáció által működtetett térhajtóműves távoli űrhajó mozgását. Bizonyára sokan ismerik Arthur C. Clarke (1917-2008), neves angol sci-fi író "Randevú a...
Fél évszázaddal ezelőtt, 1972. decemberében az Apollo-17 útjával befejeződött az emberes holdraszállások első korszaka. A Hold kutatása a felszínén tevékenykedő űrhajósokkal több mint 50 éves szünet után az Artemis programban folytatódik, tehát hamarosan visszatérünk a Holdra! Ötven évvel ezelőtt, 1972. december 7-én 05:33:00 világidőkor...
A NASA Lucy űrszondájának egyik célpont-kisbolygója körül apró holdat fedeztek fel, ami még izgalmasabbá teszi a Jupiter trójai kisbolygói felé már úton levő űrszonda programját. Mint arról beszámoltunk, a NASA 2021. október 16-án útnak indította Lucy űrszondáját, ami egymás után több trójai kisbolygót fog...
Nemrégiben tették közzé annak a -19 magnitúdós szétrobbanó tűzgömb (bolida) megfigyelésének eredményeit, ami még 2020. szeptember 18-án lépett be bolygónk légkörébe. Kanadai és amerikai csillagászok David L. Clark (Nyugat Ontario Egyetem) vezetésével tették közzé annak a rendkívül fényes tűzgömbnek a megfigyelési eredményeit, amit az...
A Hubble- és a James Webb-űrtávcsövek, valamint földi teleszkópok is megfigyelték a NASA DART űrszondájának becsapódása utáni, minden várakozást felülmúló hatalmas törmelékfelhőt. Mint ismeretes, 2022. szeptember 26-án 23:14 világidőkor (UTC) a NASA DART (Double Asteroid Redirection Test) űrszondája sikeresen becsapódott a (65803) Didymos +...
A földönkívüli technikai civilizációk rádiócsillagászati módszerekkel történő első keresése, valamint az ilyen civilizációk lehetséges számának becslésére szolgáló Drake-képlet kidolgozója, Frank Donald Drake életének 92. évében 2022. szeptember 2-án elhunyt. Frank Donald Drake amerikai rádiócsillagász, asztrofizikus, a földönkívüli élet lehetőségeinek, illetve a fejlett földönkívüli civilizációk...
A Hold ősi vulkáni aktivitásának emlékét őrző lávabarlangokban amerikai kutatók vizsgálatai szerint igen kellemes és időben egyenletes hőmérsékleti viszonyok várják majd a jövő űrhajósait, robot járműveit, barlangi holdbázisok lakóit, illetve a raktározott anyagokat, felszereléseket. A holdkutatás 2007-ben nagy intenzitással új szakaszába lépett, amikor a...
A magyar származású, Amerikában élő Luspay-Kuti Adrienn és munkatársai kimutatták, hogy a Rosetta-szonda célüstökösében az oxigén molekulák az üstökösmagon belül honnan származnak. Ez a felfedezés az üstökösök és a Naprendszer kialakulási körülményeit új megvilágításba helyezi. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-szondája úttörő jelentőségű küldetése során...

Honnan került a víz a Merkúrra?

A Naphoz legközelebbi kőzetbolygó felszínén vízjég van, de hogyan lehetséges ez, hogyan és honnan kerül a víz a Merkúr felszínére és miként maradhat meg ott? Még az 1990-es évek elején történt, hogy a NASA goldstone-i radarállomása (Kalifornia), valamint a VLA (Very Long Array) rádiócsillagászati...
Július 4-én hajnalban több hónapnyi kitartó és szisztematikus munka után Maróti Tamás egy korábban ismeretlen földsúroló kisbolygót fedezett fel, ezzel ő lett az első hazai amatőrcsillagász, aki kisbolygót, rögtön egy különlegeset talált saját távcsövével. Portálunk kérésére megírta a nevezetes felfedezés történetét. Mindig is szerettem...
Az ígéretes, szabad szemmel is láthatónak előrejelzett C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös a napközelsége idején szétesett, és csak egy kicsi, a pályája mentén szétoszló üstökösmag-törmelék maradt belőle. Mint ismeretes, a C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös az Oort-felhő távoli vidékeiről érkezett, és onnan több millió évig tartott...
Égi kísérőnk tőlünk látható és túlsó oldala felszínének különbözősége egy régmúltbeli hatalmas becsapódás következménye lehet. Amikor 1959. október 7-én megérkeztek a Földre a szovjet Luna-3 (Lunyik-3) holdszonda által a tudomány történetében először a Hold túlsó oldaláról készített felvételek, a csillagászok, űrkutatók, holdkutatók (szelenológusok) döbbenten...
A nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó, potenciálisan veszélyes (418135) 2008 AG33 kisbolygó száguldott el a Föld közelében magyar idő szerint április 28-án csütörtökön hajnalban, de nem jelent ütközési veszélyt bolygónkra. A (418135) 2008 AG33 kisbolygót 2008. január 12-én az arizonai Mt. Lemmon SkyCenter...
Hatalmas napkitörést figyeltek meg a napkutató űrszondák. A kitörés forrása a Nap tőlünk nem látható oldalán levő nagy méretű aktív terület volt. Az utóbbi hetekben a Nap aktivitása egyre fokozódik, miután már bent vagyunk a 25. naptevékenységi ciklus felszálló ágában. A mostani ciklus várhatóan...

Ígéretes tavaszi üstökös közeledik!

Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő C/2021 O3 (PANSTARRS) üstökös az előrejelzések szerint szabad szemmel is látható lesz az északi égbolt csillagképei között. A 2022-es év tavasza figyelemre méltó, a mai előrejelzések szerint szabadszemmel is megfigyelhető üstökösét még tavaly, 2021. július 26-án fedezték...
A világsajtót is bejárta a hír, és mi is írtunk róla két napja, hogy március 11-én, egy Piszkéstetőn felfedezett kisbolygó két órával megtalálása után bolygónkba csapódott. Lássuk, miként nézett ez ki az észlelő, és miként a kisbolygó szemszögéből. A március 11-ei éjszaka is hasonlóan...
A Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett kisméretű aszteroida a felfedezése után két órával belépett bolygónk légkörébe és ott megsemmisült. Ez már az ötödik előrejelzett aszteroida-ütközés. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete piszkéstetői obszervatóriumában már több mint két évtizede rendületlenül...
Március 4-én pénteken közép-európai idő szerint 13:26-kor a kínai Chang'e 5-T1 űrmisszió utolsó rakétafokozata becsapódik égi kísérőnk túlsó oldalán. A mostani becsapódás előtörténetéhez fontos tudni, hogy még néhány héttel ezelőtt a szakemberek úgy gondolták, hogy a 2015. február 11-én útnak indított NASA DSCOVR (Deep...
A Szaturnusz pályája felé közeledő hatalmas üstökös magjának méretét ésfelszíni fényvisszaverő képességét is meghatározták francia kutatók a szubmilliméteres tartományban végzett megfigyelésekből: valóban gigantikus méretű üstökösmagról van szó. Minden idők legnagyobb, mintegy 100-150 km-es magátmérőjű üstököse, a C/2014 UN271 (Bernardinelli-Bernstein) üstökös (röv. B‒B) most még...
Az Európai Déli Obszervatóriumban (ESO) felfedezték a kisbolygók főövében keringő (130) Elektra kisbolygó harmadik holdját is, így ez lett az első ismert négyes kisbolygó. Az új kis hold felfedezésének ismertetése előtt tekintsük át röviden, mit tudunk az Elektra kisbolygóról és a már korábban ismert...
Ausztrál kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy űreszközeink biológiai szennyezéseket okozhatnak más égitesteken, illetve esetleg a Galaxisban "stopposként" vándorló ellenálló, szívós, patogén életformák a földi élővilágot is veszélyeztethetik. Mára a nagy, nevezetes űrtevékenységet folytató országokhoz kötődő kormányzati vagy államok közötti nemzetközi űrügynökségek, szervezetek ‒...
A Hubble-űrtávcső (HST) archivált felvételein egy külhoni magyar vezette nemzetközi kutatócsoport gépi tanulási módszerrel új kisbolygók sokaságát találta. A kisbolygók leltárának egyre teljesebbé tétele és fizikai tulajdonságaik, kémiai, ásványi összetételük megismerése alapvetően fontos a Naprendszer kialakulási és időbeli fejlődési folyamatainak feltárásához. Továbbá a Föld...
Életének 78. évében 2022. január 22-én váratlanul elhunyt Szegő Károly fizikus, a magyar űrkutatás és űrfizika egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Szegő Károly tudományos tanácsadó, az MTA doktora, a Wigner FK professzor emeritusa 1943. augusztus 17-én született Budapesten. Szegő Károly fizikus (1943–2022)
A Szaturnusz pályája felé közeledő gigantikus üstökös gáz- és porkibocsátási aktivitása egyre fokozódik annak ellenére, hogy még igen messze jár a Naptól. Minden idők legnagyobb, mintegy 100-150 km-es mag átmérőjű üstököse, a C/2014 UN271 (Bernardinelli-Bernstein) üstökös (röv. B-B) most még javában a Szaturnusz és...
A nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó, potenciálisan veszélyes (7482) 1994 PC1 jelű kisbolygó száguld el a Föld közelében január 18-án kedden, de nem jelent ütközési veszélyt bolygónkra. A földközeli kisbolygók közül egy közepes méretű kerül most kedden bolygónk közelébe. A kis égitestet 1994....
Igazán remekül indult az év a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ahol január 1/2-a éjszakáján egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygó mellett egy új üstököst is sikerült felfedezni - 36 éve az elsőt hazánkból. Egy személyes beszámoló következik. A mögöttünk álló hónapok nem igazán kedveztek...
A napközelsége felé közeledő Leonard-üstökös fényes és látványos csóváival kápráztatja el a déli félteke lakóit. 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium (LPL, Tucson, AZ) tudományos főmunkatársa bukkant rá a Catalina égboltfelmérő program (Catalina Sky Survey) keretében 2021. január...
A Naprendszer feltételezett kilencedik bolygójának lehetséges nyomait találhatták meg archív infravörös űrtávcsöves felvételeken. Ezzel leszűkült a további keresésére átvizsgálandó égterület. Mint ismeretes, a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban Prágában megtartott közgyűlésén az addig nagybolygónak tartott Plútót a törpebolygók közé sorolták vissza, s így hirtelen csak...
A nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó, potenciálisan veszélyes (4660) Nereus kisbolygó száguld el a Föld közelében december 11-én szombaton, de nem jelent ütközési veszélyt bolygónkra. A (4660) Nereus kisbolygót 1982. február 28-án fedezte fel Eleanor F. Helin (1932-2009) a Palomar-hegyi 1,22 méteres Oschin...
Ha már a Nobel-díj nem jött össze, szerény vigaszként egy hazai felfedezésű kisbolygót neveztek el a koronavírus elleni küzdelem során világhírűvé vált magyar kutatónőről, Karikó Katalinról. Mellette több magyar csillagász és fizikus, egyéb tudományágak kutatói, de egy építész és egy sportoló is rajta van a legfrissebb kisbolygó-elnevezési...

A Pluto sötét oldala

A NASA New Horizons űrszondája által a Pluto sötét, éjszakai oldaláról készített felvételek bravúros elemzésével érdekes eredményeket értek el amerikai kutatók. A NASA New Horizons űrszondája a Pluto melletti történelmi elrepülés után az égitest éjszakai oldaláról készített felvételeket. A szonda nagy felbontású LORRI (Long...
Szeptemberben és október összesen 24 földközeli aszteroidát sikerült felfedezni a Piszkéstetői Obszervatóriumból, így az amerikai kontinenst leszámítva hazánk a legeredményesebb nemzet a kozmikus hatásokat és kockázatokat felmérő versenyben. Pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. november 9-én fedeztük fel a Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es Schmidt-távcsövével az...
A Rosetta-szonda célüstököse, a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös most november elején kerül ismét nap- és földközelbe. November és december folyamán kis távcsövekkel is megfigyelhető, fotózható. A 67P/Churyumov-Gerasimenko (röv. 67P) a Jupiter üstökös-családjához tartozó vagy más elnevezéssel ekliptikai üstökös, amelynek magját 2014. augusztus 6. és 2016. szeptember 30....
Százegy évvel ezelőtt, a spirálködök távolságáról folytatott Shapley–Curtis-vitában fontos érv volt Curtis számára, hogy az Andromeda-ködben több nóvát fedeznek fel, mint amennyit a saját galaxisunkban látunk, így az csakis egy önálló csillagváros lehet. Október 23-án mi is hozzájárultunk egy felfedezéssel a 2,5 millió fényévre található galaxis nóva-gyűjteményéhez....
A Bernardinelli-Bernstein-üstökös magja az eddig megfigyelt üstökösök között a legnagyobb, valóban óriási méretű a Dark Energy Survey (DES) égboltfelmérő program adatait használó kutatók szerint. Legutóbb az Australopithecusok idején, mintegy 3,5 millió éve járt napközelben és akkor az Uránusz pályájához közeli távolságig jutott. A Naprendszer...
Magyar idő szerint szombat délelőtt Cape Canaveralról sikeresen útnak indították a NASA Lucy űrszondáját a Jupiter trójai kisbolygóinak vizsgálatára. Ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett a Naprendszer megismerésének története, hiszen a Lucy egymás után több trójait fog meglátogatni és közelről tanulmányozni. Elindult a Lucy!...
Egy brazil amatőrcsillagász távcsöves videófelvételen rögzítette egy kis égitest becsapódását a Jupiterbe. Az eseményt más amatőrcsillagászok is észlelték függetlenül. A lelkes bolygóészlelő amatőrcsillagász, José Luis Pereira a dél-kelet brazíliai Sao Caetano do Sul (Sao Paulo állam) településen szeptember 13-ra virradóan előkészítette távcsövét,...
Hogyan lehet egy űrszonda pályáját előre megtervezni egy ma még nem is ismert új üstökös közeli meglátogatására? Ezt a kérdést vizsgálták meg az ESA Comet Interceptor űrszonda pályáját tervező égi mechanikusok, űrkutatók. Az Oort-felhőből "frissen" (friss jeges-poros anyaggal) érkező, ún. dinamikailag új üstökösök magjában...
A Hubble-űrtávcső (HST) megfigyelései megmutatták, hogyan esett szét darabokra tavaly a C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös, amit előző napközelsége idején, mintegy 6000 évvel ezelőtt is láthattak az északi félteke akkori lakói. Az ATLAS-üstökös egy nagyobb üstökös egyik darabja lehetett, a másik pedig feltehetően az 1844-45-ben látszott fényes üstökös...
A 2021 PH27 az eddig azonosított legrövidebb keringési idejű kisbolygó, a Nap körüli pályája jelentős része a Vénusz pályáján belül helyezkedik el. Valószínű, hogy a távoli jövőben összeütközik a szépség és szerelem bolygójával. A 2021 PH27 jelű kisbolygó vizsgálata 2021. augusztus 13-án vette kezdetét,...
Az OSIRIS-REx űrszondával végzett mérések alapján a csillagászok megvizsgálták a Bennu aszteroida Földbe csapódásának esélyeit. A (101955) Bennu jelű földközeli kisbolygó jól ismert, izgalmas, kocka (más vélemények szerint vombatürülék) alakú objektum, amelyet nemrég látogatott meg a NASA OSIRIS-REx űrszondája. De más miatt is emlékezhetünk...
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy csillagtömegű fekete lyukak köré épített megastruktúrák segítségével a nagyon magas fejlettségi szintű civilizációk energiaszükségletüket tudják fedezni. Ezek létezése földi csillagászati megfigyelésekkel kimutathatóvá válhat. Nem elképzelhetetlen, hogy a Földön kívül a Világegyetemben az élet sok helyen kialakulhatott...
Bár évek, évtizedek óta csökken a híres Perseida meteorraj látványossága - minden augusztus elején nehéz helyzetbe sodorva a médiába invitált ismeretterjesztő csillagászokat -, még a távolodó üstökösnek is van ereje. Másfél nappal a szokásos maximum után, augusztus 14-én délelőtt, a meteorraj öt-hat órán át tartó, erős kitörését...
Hamvas Béla, Komjádi Béla és Lukács Béla. Valamint 13 másik magyar felfedezésű kisbolygó, amely az elmúlt hónapokban, több mint egy év várakozás után végre nevet kapott. A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Így volt...
Az idén októbertől decemberig tőlünk is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében. 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium (LPL, Tucson, AZ) tudományos főmunkatársa...
Földi infravörös távcsővel "megszondázták" a Wirtanen-üstököst, és abnormálisan sok metil-alkoholt mutattak ki benne. Továbbá egy eddig ismeretlen hőforrást is találtak az üstökös kómájában. A Jupiter üstökös-családjához tartozó 46P/Wirtanen-üstökös három éve, 2018. december 16-án került földközelbe, amikor 11,6 millió km-re, vagyis a Föld-Hold közepes távolságának...
A NASA szupersebességű űrszondát tervez egy jövőbeli, csillagközi térből érkező természetes kis égitest közeli vizsgálatára, illetve a felszínéről anyagminta vételére, majd a minta Földre történő visszahozására. A Naprendszerben a Neptunusz közepes naptávolságáig elérő képzeletbeli gömbön belül a becslések szerint állandóan mintegy tízezer olyan kis...
A Naprendszer peremvidékéről érkezett nagy méretű üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely jelenleg már az Uránusz távolságában jár. Az üstökös a Szaturnusz pályája felé közeledik és tíz év múlva lesz napközelben. A kis égitestről először 2014. október 20-án készített CCD felvételt a...
Egy amerikai amatőrcsillagász részletes és nagyon látványos videókat készített a Nap pereménél mozgásban levő, egyre aktívabb protuberanciákról. A protuberancia a napkoronában lebegő vagy mozgó, környezeténél sokkal sűrűbb és hűvösebb plazmafelhő. A környezetük ugyanis már a napkorona alsó rétege, amelynek több százezer, millió fokos hőmérsékletéhez...
A NASA New Horizons űrszondája elérte a külső kisbolygóöv 50 csillagászati egység távolságban húzódó külső peremét. Ha a Naprendszerben a Naptól mért távolságot csillagászati egységenként (a Nap és a Föld közepes távolsága) "útjelzők" vagy "mérföldkövek" jelölnék ki, akkor a NASA New Horizons űrszondája jelentős...
Egy angol vezetésű nemzetközi kutatócsoport a japán Hayabusa‒1 űrszonda által az Itokawa földközeli kisbolygóról hozott mintában vizet és az élethez fontos szerves anyagokat mutatott ki. Már két japán űrszonda is sikeresen hozott anyagmintát földközeli kisbolygók felszínéről: a Hayabusa‒1 a (25143) Itokawa aszteroidáról, míg a...
Március 21-én, azaz jövő vasárnap egy nagy méretű aszteroida közelíti meg bolygónkat. Mai ismereteink szerint ebben az évben ez lesz a legnagyobb méretű és találkozási sebességű, már most is ismert kisbolygó, amely elszáguld bolygónk közelében. A legújabb megfigyelések szerint az űrszikla mintegy 440-680 méter átmérőjű.
A NASA MESSENGER űrszondája a Merkúr körüli pályáról egy 2013-ban történt meteorbecsapódás következményeit, a becsapódási esemény "füstölgő puskacsövét" figyelte meg. Ez az első eset, amikor egy kőzetbolygón közvetlenül kimutatták egy becsapódás során a kirepülő anyag megjelenését. A MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and...
Egy aktív kentaur-üstökös időlegesen "leparkolt" a Jupiteréhez közeli pályán, és a Hubble-űrtávcső, valamint a Spitzer-űrteleszkóp, illetve nagy földi teleszkópok is megfigyelték. A számítások szerint nagy valószínűséggel mintegy félmillió év múlva kidobódhat a Naprendszerből, és a csillagközi térben folytathatja vándorlását a Galaxisban. A Nap körül...
Az elmúlt hetekben, hónapokban már többször beszámoltunk a Piszkéstetői Obszervatóriumban folytatott kisbolygókereső munka eredményeiről, de a tél leghosszabb derült időszaka, legtisztább és leghidegebb éjszakái nem várt mennyiségű földközeli kisbolygó megtalálását eredményezték. A múlt heti nagy hideggel egyben száraz levegő is érkezett a Kárpát-medencébe, ami...
Amerikai csillagászok a Naprendszer eddig megfigyelt legtávolabbi objektumát azonosították, amely négyszer messzebb van tőlünk, mint a Pluto, és ahonnan több mint 18 órát utazik a visszavert napfény, hogy távcsöveinkbe érjen. Mióta pár évvel ezelőtt több elméleti munka is arra a következtetésre jutott, hogy az...
Talán intelligens robotkutya? Mesterséges intelligencia segítségével amerikai kutatók és mérnökök a marsi lávabarlangok vizsgálatára egy leginkább kutyára emlékeztető robotot fejlesztettek ki. A Mars körüli pályáról a bolygó felszínét nagy felbontású felvételek segítségével térképező és tanulmányozó NASA Mars Odyssey és Mars Global Surveyor, majd a...
Tavaly decemberben megtalálták a Föld második trójai kisbolygóját, amely bolygónk pályája közelében, a Földet mindig megelőzve kering a Nap körül. Joseph Louis Lagrange (1736-1813) olasz születésű francia matematikus az égi mechanikai háromtest-problémát, vagyis három égitest mozgását és azok egymáshoz képest elfoglalt kölcsönös helyzetét tanulmányozta,...
A Piszkéstetői Obszervatóriumból január 31-én este felfedezett 2021 BJ3 jelű földközeli kisbolygó a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél. Az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt...
Ritkán látható fényességű meteor hasított az égre ma hajnalban kevéssel két óra előtt. Több meteorológiai és csillagászati célú, illetve biztonsági kamera is rögzítette a jelenséget, többek között a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének meteorkamerái is. Több hazai internetes forrásból értesültünk először a január...
Amerikai kutatók legújabb vizsgálatai szerint a most kezdődött új, 25-ös napfoltciklus egyike lehet a valaha megfigyelt legerősebbeknek. Ez reményt adhat a napészlelőknek, mert napfoltokban és a napaktivitás más jelenségeiben gazdag ciklus következhet, amennyiben az előrejelzés beválik. A Nap aktivitását, mértékének időbeli változását, lehetséges periódusait...
A Hayabusa-2 által a földközeli kisbolygóról hozott minta fekete, szilárd, "homokszerű", szemcsés anyag, amiből gázok is kiszabadultak. Érdekes kérdés, hogy vannak-e a mintában olyan szerves anyagok, amelyek az élet építőkövei lehetnek. Mint arról beszámoltunk, hatéves utazás után sikeresen földet ért a Japán Űrügynökség (JAXA)...
Túl közel került a Naphoz és elpusztult egy üstökös, amelyet egy thai amatőrcsillagász talált a 2020. december 14-i teljes napfogyatkozás előtt a SOHO napkutató szonda felvételein, és amelyet a napfogyatkozás alatt is sikerrel fotóztak a földfelszínről. Mivel a Nap közelébe került üstökösök magja intenzíven...
A kínai holdkutatás Chang'e–5 programja jelentős eredménnyel zárult: mintegy 2 kg holdi kőzetmintával a fedélzetén sikeresen földet ért a Chang'e–5 szonda. A landolás 2020. december 16-án 17:59 világidőkor (közép-európai zónaidőben 18:59-kor, helyi időben már 17-én késő éjjel) történt a terveknek megfelelően Belső-Mongóliában, Kína északi részén.
Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói bravúros munkával kiderítették, hogy a Rosetta leszállóegysége hogyan pattant vissza az üstökösmag felszínén egy meredek falról. Kiderült, hogy belevájt a felszínbe, és ott "tejszínhabra" emlékeztető laza szerkezetű anyagot talált, ami még a frissen hullott hónál is lazább. A tudomány...
Hatéves utazás után sikeresen földet ért a japán Hayabusa–2 űrszonda kapszulája, benne a Ryugu földközeli kisbolygó felszínéről gyűjtött kőzetmintákkal. A szonda pedig folytatja útját a következő aszteroidákhoz. Aranykora van manapság a talajminták gyűjtésének és elemzésének a Naprendszer különböző égitestjein: a NASA OSIRIS-REx szondája útra...
November 13-án, pénteken rekordnak számító közelségben száguldott el bolygónk mellett egy űrszikla, de csak utólag fedezték fel. A 2020 VT4 jelű kis méretű kisbolygó (meteoroid) 2020. november 13-án, pénteken 17:20 világidőkor húzott el a Föld felszíne felett mintegy 400 km magasságban, ami rekordnak számít...
Egy új kutatási eredmény szerint lehetséges, hogy a fák évgyűrűiben a radioaktív szén-14 izotópok szupernóvák hatására halmozódtak fel. A lehetséges szupernóvák maradványait is sikerült azonosítani. A Föld légkörébe érkező elsődleges kozmikus gamma-, valamint részecskesugárzás másodlagos részecskezáporokat, "zuhatagokat" (az irodalomban kaszkádoknak is nevezik ezeket) eredményez....
Az elmúlt évtizedekben közel tucatnyi földközeli aszteroidát fedeztek fel hazai csillagászok a Piszkéstetői Obszervatóriumból, ám a 2020. november 9-én megtalált 2020 VL1 jelű objektum mindegyiknél jóval kisebb, nagyjából autóbusz méretű. Az apró égitest közeledik felénk, november 13-án biztonságos, másfél millió km-es távolságban halad el mellettünk.
Üstököskómát és csóvát mutat egy kentaur kisbolygó, ami a Szaturnusz és az Uránusz pályái között kering, jóval messzebb a Naptól, mint ahol a vízjég kigázosodása végbemehetne. Vajon mi okozza ezt az aktivitást ilyen nagy naptávolságban? A 20. század közepéig úgy tudtuk, hogy csak az...
Október-november fordulóján nagy a forgalom a Föld közelében: egy kisbolygó vagy inkább űrszikla - a geostacionárius mesterséges holdak pályájához közel suhant el október 22-én, november 2-án pedig egy másik aszteroida a Hold pályáját megközelítve száguld el majd bolygónk közelében. Legutóbb egy újonnan felfedezett kisbolygó,...
Milyen szerkezetű a Rosetta-szonda üstökösének belseje? A Rosetta-program radarkísérleteiből meglepetésre az derült ki, hogy az üstökösmag belseje jóval porózusabb, mint a kis égitest felszíne. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája több mint két évig, 2014 nyarától 2016. szeptember 30-ig a 67P/Churyumov-Gerasimenko (röviden 67P) üstökös...
Felfedezése után hat nappal a televíziós és távközlési mesterséges holdak pályáinál is közelebb suhant el a Föld mellett egy kisbolygó. Évente több tucat kisbolygó kerül a Föld közelébe, néhány százezertől egy-két millió kilométeres távolságon belül, és ezek ma már nem jelentenek "kozmikus hírértékű" eseményt....
Földfelszíni távcsöves megfigyelésekből meghatározták a NEOWISE-üstökös magjának tengelyforgási idejét. A világ két különböző helyén levő távcsövekkel két független megfigyelési sorozatból egymással megegyező eredmény adódott. Az idei nyár látványos megfigyeléseiből már korábban megállapították, hogy a NEOWISE-üstökös magja mintegy 5 km átmérőjű lehet, ami a nagyobb...
A NEOWISE-üstökös kómájának belsejébe pillantott be a Hubble-űrtávcső, amelynek felvételein előtűnnek az üstökös magjából kiáramló porból álló sugarak, a porjetek is. Már jó 23 éve annak, hogy az északi félteke lakói egy látványos fényes üstökös, a Hale-Bopp (C/1995 O1) látványában gyönyörködhettek az égen. Azóta...
Minden korábbinál közelebb száguldott el a Föld mellett egy kisbolygó, de csak a földközelség után hat órával fedezték fel, amikor már távolodóban volt. A kaliforniai Palomar-hegyen (San Diego mellett) működő Zwicky Transient Facility (ZTF) égboltfelmérő program nagy látómezejű CCD kamerájával készített felvételek átvizsgálása és...
Lakótömb méretű gödör, szomszédos épületkárok, kitört ablakok és személyi sérülések – egy új diplomamunka elemzi, miként reagálna a katasztrófavédelem egy hatméteres objektum budapesti becsapódására. Az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy a néhány méteres földközeli égitestek (főleg kisbolygók) időnként eltalálják bolygónkat. Ezek többsége nagy magasságban megsemmisül, de...
A japán Oszakai Egyetem munkatársai 59 nagy holdkrátert megvizsgálva egy 800 millió évvel ezelőtt a Földet és Holdat ért jelentős kisbolygóbecsapódás-sorozat nyomaira bukkantak. A Kentaro Terada professzor által vezetett kutatócsoport a Japán Űrügynökség (JAXA) Hold körül keringő Kaguya űrszondájának felvételeit vizsgálva jutott erre az eredményre.
Amerikai csillagászok szerint a látványos NEOWISE üstökösnek nagy méretű magja van, és az eddig ismert üstökösmagok között a nagyobbak közé tartozik. A NEOWISE a Föld felé közeledik, és látványos csóvás égi vándorként figyelhető meg az esti égbolton, északnyugat felé, kevéssel a horizont fölött. A...
Egy most napvilágot látott tanulmány szerint az 1908-ban Szibériában bekövetkezett Tunguz-eseményt okozó meteoroid vagy kisbolygó végül is kipattant a földi légkörből, és még ma is a Nap körül keringhet, így a jövőben akár újra lecsaphat bolygónkra vagy a Holdra is. Június 30. a kisbolygókról...
A hónapok óta nagy reményekkel várt C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös elérte napközelségét, és miután egy hete nagyon jól mutatott a SOHO napkutató szonda felvételein, az első földfelszíni fotókon sem okozott csalódást. Ha így folytatja, júliusban lehet egy igazi nyári üstökösünk, amely a hónap közepén akár szabad szemmel...
Pályájuk alapján tizenkilenc olyan kisbolygót azonosítottak a Naprendszerben, amelyek a csillagközi térből érkeztek a Naprendszer kialakulása idején, és stabil pályákon keringve azóta is a hozzánk tartoznak a külső vidékeken. Az elmúlt két évben már két kis égitest átszáguldott a Naprendszeren a csillagközi térből: ezek...

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás