A GINOP-2.3.2-15-2016-00003 jelű “Kozmikus hatások és kockázatok” című pályázat hivatalos oldala.

"Égbolt, hegy, zene" - Esti csillagkeresés a Vass Lajos Szimfonikus Zenekarral. Komolyzenei koncerttel kezdődő és távcsöves bemutatással folytatódó rendezvényre került sor Sir Frederick William Herschel (1738-1822) német származású angol csillagász halálának 195. évfordulóján, 2017. augusztus 25-én este. A helyszín a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete volt, amelynek parkjában fogadtuk...
A NASA OSIRIS-REx űrszondája szeptember 22-én, magyar idő szerint 18:52-kor mindössze 17 ezer kilométerre repült el a a Föld felszíne felett. A szonda arra használta bolygónk lendítő erejét, hogy célpontja, a Bennu földközeli kisbolygó felé vegye az irányt. A precíz hintamanőver lehetővé teszi, hogy az űrszonda pályasíkja a Bennu kisbolygó...
Egy nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy egy nagy meteorit kb. 38 millió évvel ezelőtt történt becsapódása következtében állt elő bolygónkon a jelenleg ismert legmagasabb természetes felszíni hőmérséklet.
Egy új tanulmány szerint a korábban gondoltnál mintegy tízszer kevesebb, azaz kb. 3,5 millió házméretű, a Földre potenciálisan veszélyt jelentő aszteroida keringhet a Naprendszerben belső tartományaiban.
Ez év júliusában a Napon több nagy aktív terület is megfigyelhető volt, és augusztus hónapban is több aktív terület tűnt fel központi csillagunkon. A hónap végén egy nagyobb kiterjedésű napfolt és a hozzá tartozó aktív terület jelent meg és kezdett a tőlünk látható napkorongra befordulni: ez az AR12674 (röviden...
Szeptember elsején közelítette meg a Földet a nagyméretű földsúroló kisbolygó, a (3122) Florence, és a radarmérések alapján nem volt egyedül.
Mint arról beszámoltunk, egy közel negyven éve ismert földközeli kisbolygó, a (3122) Florence közelíti meg bolygónkat szeptember 1-jén. Ugyan csillagászati értelemben közel lesz, de a mintegy 7 millió kilométeres közelítés még így is a Föld-Hold közepes távolságának 18,4-szerese. Az esemény azért érdekes, mert a földközeli objektumok között egy viszonylag...
Egy közel negyven éve ismert földközeli kisbolygó, a (3122) Florence közelíti meg bolygónkat most szeptember 1-én. Ugyan csillagászati értelemben közel lesz, de a mintegy 7 millió kilométeres közelítés még így is a Föld-Hold közepes távolságának 18,4-szerese. Az esemény azért érdekes, mert a földközeli objektumok között egy viszonylag nagyobb, 4-5...
A Rosetta űrszonda 2015-ben a 67P üstökösnél kimutatta a kétatomos oxigénmolekulákat, azonban eredetük akkor még nem volt tisztázott. Nemrégiben a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutató-vegyészmérnöke egy lehetséges magyarázatot adott képződésükre. A Világegyetemben a hidrogén és hélium után az oxigén a leggyakoribb elem. Az oxigén még a szenet is megelőzi, ugyanis annál...
Egy szerencsés véletlennek köszönhetően az Arany János-emlékévben sikerült magyar csillagászoknak megmérni a (89973) Aranyjános kisbolygó forgási periódusát. A Kepler űrtávcső már több mint három éve fürkészi a Naprendszer síkjának, az ekliptikának a környékét, miután két elromlott lendkereke miatt fel kellett hagynia eredetileg kijelölt területének vizsgálatával. A napokban kezdte el a 15....
A már nyolc éve Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter holdszonda kameráját egy meteor találta el még 2014-ben, de nagyobb kár nem keletkezett. Az esemény szépen illusztrálja, hogy a jövő űreszközeinek és űrhajósainak fokozott védelemre van szükségük a meteorok ellen. Nemrégiben érkezett a hír arról, hogy még 2014. október 13-án,...
Hatalmas veszteség érte a világ üstököskutatását: elhunyt Michael F. A'Hearn, a Marylandi Egyetem Csillagászati Tanszékének kutatóprofesszora, az üstökösök világhírű kutatója. Nevéhez fűződik többek között a NASA Deep Impact űrszondájának szervezése és a tudományos kutatások irányítása. Kitűnő kapcsolatokat ápolt a témában magyar kutatókkal is. A világ üstököskutatóinak doyenje világszerte a...
Egy nagyobb méretű földközeli kisbolygó, a 2014 JO25 radarcsillagászati eszközökkel történt megfigyelései megmutatták, hogy a kis égitest meglepően olyan alakú, mint a Rosetta űrszonda üstökösének magja. Évente több tucat kis égitest kerül egy-két millió kilométeres közelségbe a Földhöz, ami ma már egyáltalán nem számít szenzációnak. A 2014 JO25 kisbolygó 2017....
Milyen kapcsolat lehet az Itokawa földközeli kisbolygó felszíne és a brazil dió-hatás között? Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy ezen a hatáson kívül még egy másik folyamat is kell a kis aszteroid felszínén megfigyelt kisebb és nagyobb törmelék darabok méret és hely szerinti eloszlásának magyarázatához.
A Rosetta-szonda üstökös felszínén egy leomló szirtfal porkitörést okozott és az omlás következtében az üstökösmag addig nem látott felszín alatti anyaga is megfigyelhetővé vált. A Nature Astronomy lapban megjelent publikáció magyar társszerzője Tóth Imre akadémiai csillagász.
2013. február 15-én a kora reggeli órákban a Napnál is fényesebb test száguldott át Cseljabinszk fölött, majd nagy magasságban szétrobbant. A lökéshullám rengeteg könnyebb sérülést okozott, a későbbiekben pedig rengeteg kisebb-nagyobb meteoritdarabot gyűjtöttek össze a környéken. A modern ember vegyes félelmekkel tekint a világűrből érkező, Földünket veszélyeztető aszteroidákra, bár írott...
Hetven évvel ezelőtt, 1947. február 12-én a Napnál is fényesebb tűzgömb robbant fel a Szovjetunió távol-keleti területén található Szihote-Aliny-hegységben. A robbanást a XX. század egyik legjelentősebb meteorithullása követte.
Az MTA CSFK CSI Maria Lugaro által vezetett Lendület-kutatócsoportjának eredménye szerint óriáscsillagokban jöttek létre annak a por- és gázfelhőnek egyes összetevői, amelyből a Naprendszer is kialakult. A Maria Lugaro (MTA CSFK CSI) által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megválaszolnia azt a régóta fennálló problémát, hogy honnan származnak azok a Földre hullott...
A január 19-én Piszkéstetőről felfedezett 2017 BW jelű, stadion méretű égitest a Hold távolságának ötszörösére közelíti meg bolygónkat február 17-én, viszonylag nagy fényessége miatt felkészültebb műkedvelő csillagászok számára is megfigyelhető lesz.
Az Apollo-14 küldetés által a Földre hozott kőzetminták alapos elemzése szerint a Hold legalább 40, de akár 140 millió évvel korábban alakulhatott ki, mint ahogyan azt eddig feltételeztük. Annak ellenére, hogy évtizedek óta napirenden van és vizsgálati módszerek széles skáláját bevetve próbálták megválaszolni, a Hold korának kérdése még ma is...
Elfogadták a NASA két kisbolygókutató űrszondás programját: a Lucy több Jupiter-trójai kisbolygót fog közelről tanulmányozni, a Psyche pedig a kisbolygók főövében keringő (16) Psyche aszteroida körül fog pályára állni. Mint arról korábban beszámoltunk, a NASA Discovery Programjának tovább folytatására öt űrmisszió tervet javasolt még 2015. szeptember 30-án  a további részletes...
Látványos, vakítóan fényesen izzó tűzgömb tűnt fel december 11-én este Dél-Spanyolország felett, amit a Calar Alto Obszervatórium meteormegfigyelő kamerái is megörökítettek. 2016. december 11-én este helyi idő szerint 22:25-kor (világidőben 21:25-kor) a Holdnál is fényesebb tűzgömb tűnt fel Dél-Spanyolország felett, amelyet főleg Granada, Andalúzia és Jaen tartományokban lehetett  jól megfigyelni. Nem...
A sátornak álcázott San Pedro-i meteoritmúzeum nem téveszti meg a gyakorlott csillagászt. Az Atacama-sivatag bolygónk egyik legfontosabb meteoritlelőhelye. A rendkívül száraz időjárás jól konzerválja a lehullott Naprendszer-maradványokat, és a könyörtelen tájon hosszú ideig megmaradnak a lehullott meteoritok. Több nagyobb becsapódási kráter is található itt, mint például a híres, 380 átmérőjű,...
A 45P/Honda-Mrkos-Pajdušáková üstökös 2016. decembere és 2017. februárja közötti időszakban ismét kedvező helyzetbe kerül, így kis távcsövekkel is megfigyelhető lesz. Az üstökös megismerésének története 1948. december 3-án kezdődött, amikor Minoru Honda japán amatőrcsillagász Kurashiki városában (Okayama prefektúra, a Japán Beltenger partján) egy 15 cm-es tükrös távcsővel észlelt. Honda a Hydra...
Egy friss számítógépes szimuláció szerint a Rosetta űrszonda által közelről tanulmányozott 67P üstökös magja jóval fiatalabb lehet, mint azt eddig gondoltuk. Az új kutatási eredmények szerint az üstökös magja nagyobb sebességű ütközések hatására átformálódott, de az őseredeti anyagát változatlan formában megőrizhette. Ez utóbbi állítás ütközik más modellekkel, úgyhogy egyelőre nincs...
Magyar kutatók a Hubble-űrtávcső archív felvételein fedezték fel a távoli égitest kísérőjét. A 2007 OR10 a legnagyobb égitest a Naprendszerben, amely még nem rendelkezik rendes, végleges elnevezéssel. A rejtélyes égitest pályájának jelentős része jóval a Plutón túl húzódik. Sokáig csak annyit lehetett tudni róla, hogy viszonylag nagy, és a felszíne...
A NASA Kepler-űrtávcsöve szeptember folyamán követte és rendszeresen felvételeket készített távolról az ESA Rosetta programjának cél-üstököséről. A felvételekből látványos animációt is készítettek, amelyen a csillagok égi háttere előtt mozgó égi vándor elsétál. A NASA Kepler űrobszervatóriuma Kepler-2 (K2) megfigyelési fázisában a távcsöve látómezejébe kerülő csillagokon (változócsillagok, exobolygó-rendszerek) kívül a Naprendszer...
A stratégiai jelentőségű kutatóhelyek K+F kapacitásának erősítését célzó GINOP-2.3.2-15. pályázati kiíráson sikerrel szerepelt az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (ELTE GAO MKK) által alkotott konzorcium. A "Kozmikus hatások és kockázatok" projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00003) 941.109.185 Ft támogatásban részesült. Az október 3-án kezdődött,...