A GINOP-2.3.2-15-2016-00003 jelű “Kozmikus hatások és kockázatok” című pályázat hivatalos oldala.

Egy most napvilágot látott tanulmány szerint az 1908-ban Szibériában bekövetkezett Tunguz-eseményt okozó meteoroid vagy kisbolygó végül is kipattant a földi légkörből, és még ma is a Nap körül keringhet, így a jövőben akár újra lecsaphat bolygónkra vagy a Holdra is. Június 30. a kisbolygókról...
A hónapok óta nagy reményekkel várt C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös elérte napközelségét, és miután egy hete nagyon jól mutatott a SOHO napkutató szonda felvételein, az első földfelszíni fotókon sem okozott csalódást. Ha így folytatja, júliusban lehet egy igazi nyári üstökösünk, amely a hónap közepén akár szabad szemmel...
Pályájuk alapján tizenkilenc olyan kisbolygót azonosítottak a Naprendszerben, amelyek a csillagközi térből érkeztek a Naprendszer kialakulása idején, és stabil pályákon keringve azóta is a hozzánk tartoznak a külső vidékeken. Az elmúlt két évben már két kis égitest átszáguldott a Naprendszeren a csillagközi térből: ezek...
Június 22-én a várakozásoknak megfelelően a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös elérte a Napunk környezetét figyelő SOHO napkutató szonda széles látószögű koronagráfjának látómezejét. A majd' két hete nem látott üstökös nagyjából egy magnitúdóval fényesebb a vártnál, így amennyiben túléli július 3-ai napközelségét, a hónap közepén akár szabad szemmel...
Újabb, kis távcsövekkel is megfigyelhető üstökös közeledik a Nap felé. Reméljük, hogy a C/2020 F3 (NEOWISE) nem esik szét, mint ebben az évben már két, szintén ígéretes rokona, és július elejétől a nyár végéig binokulárokkal, esetleg szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Az idén...
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy azt a 66 millió éve bekövetkezett kozmikus katasztrófát, ami a dinoszauruszok kipusztulását előidéző eseménysort kiváltotta, egy 17 km átmérőjű kis égitestnek a lehető leghalálosabb, a látóhatárhoz képest nagy szögben történt, meredek becsapódása váltotta ki. Ma már a kutatók egybehangzó...
Az ATLAS égboltfelmérő program keretében egy korábban nem látott típusú üstököst fedeztek fel, amely időlegesen a Jupiter trójai kisbolygóira emlékeztető pályán kering a Nap körül, megtévesztve még a csillagászokat is. Valójában egy távolabbról odatévedt aktív Kentaur típusú égitestről van szó. A kisbolygók főövében gyakoriak...

Nap-üstökösök: 2-0

Sajnos az ATLAS üstökös után a pár hete beharangozott C/2020 F8 (SWAN) üstökös sem bírta ki a növekvő napsugárzás hőjét, és még a legkisebb naptávolság elérése előtt szétoszlott, fényessége pedig drasztikusan lecsökkent, messze elmaradva a szabad szemes láthatóságtól. Régóta várunk már egy igazán látványos,...
Egy nagy méretű, a bolygónkra nézve potenciálisan veszélyes kisbolygó járt földközelben. Érdekessége, hogy radarcsillagászati megfigyelések szerint az alakja, kinézete egy arcmaszkos fejre emlékeztet. Évente több tucatnyi földközeli kisbolygó közelíti meg a Földet tízmillió kilométeren belül, néhány millió kilométerre. Az ilyen távolságok ma már nem...
Amely már nem is jelölt, ugyanis a C/2020 F8 (SWAN)-üstökös napok óta szabad szemmel is látható - egyelőre sajnos csak a déli féltekéről, de egy kis szerencsével két hét múlva már mi is megpillanthatjuk.
A földfelszíni távcsövek után most a Hubble-űrtávcső is megfigyelte a szétesett ATLAS-üstököst, és lélegzetelállító felvételeket készített a több mint két tucat kisebb magtöredékről. Mint arról beszámoltunk, az ígéretes, május végén szabad szemmel is jól megfigyelhetőnek előrejelzett ATLAS-üstökös magjának kisebb darabokra történő szétszakadása április elején...
Amerikai és kínai kutatók együttműködésével elvégzett számítógépes modellezés alapján a csillagközi térből érkezett és a Naprendszeren átsuhanó 1I/'Oumuamua nagyon elnyúlt, "szivar" alakját egy nagy tömegű test, például egy csillag vagy nagybolygó közelében történt elhaladása okozhatta. A 2017-ben elsőként felfedezett, a csillagközi térből érkezett és...
Magyar résztvevője is volt az üstökösöknek a Hubble-űrtávcsővel végzett megfigyelési programjaiban és azok tudományos értelmezésében, az eredmények közzétételében. A Hubble-űrtávcső (HST) 30 évvel ezelőtt kezdte megfigyeléseit Föld körüli pályán, és az évforduló kapcsán most röviden áttekintjük a Naprendszer kis égitestjeinek egy fontos és...
Az ígéretes, május végén szabad szemmel is megfigyelhetőnek előrejelzett ATLAS-üstökös magja a szétesés, kisebb darabokra való szétszakadás fázisában van, ami a fényességének vártnál hamarabb bekövetkező csökkenését okozhatja. Az ATLAS-üstökössel kapcsolatos előzetes és fontos ismertetést Sárneczky Krisztián tollából itt olvashatjuk. Az Oort-felhőből...
Bekövetkezett a csillagközi térből érkezett Borisov-üstökös magjának szétesése. Ez ritka lehetőséget kínál arra, hogy egy más csillag körül keletkezett üstökös magjának belsejét tanulmányozhassuk, és választ kapjunk arra, lehetnek-e ott az élet kialakulásához szükséges kémiai összetevők, azaz exobolygókra szállíthatnak-e az ottani üstökösök ilyen fontos alapanyagokat.
A csillagközi térből érkezett és a Naprendszeren átszáguldó 2I/Borisov-üstökös váratlanul többszörös fényességkitörést mutatott, és ez az OGLE megfigyelési program adatait elemző lengyel kutatók szerint az üstökös magjának jövőbeni lehetséges szétesésére utalhat. A csillagközi térből érkezett és Naprendszeren átszáguldó Borisov-üstökös 2019. december 8,54 világidőkor 2,006...
Régen nem csak járványok előjeleként, hanem birodalmak bukásának hírnökeként is tekintettek az üstökösökre. Ma már tudjuk, hogy igazából csak a fényességüket előrejelző csillagászokra várhat bukás, ha nem vigyáznak. A héten előbb a világsajtót, majd a magyar sajtót is bejárta a hír, hogy fényes üstökös...
Száznál is több kis égitestet fedeztek fel amerikai csillagászok a Naprendszer külső vidékein. A Naprendszer távoli tartományaiban, a Neptunusz pályáján túli régiókban többféle kis égitest kering a Nap körül. Ezek a Neptunuszon túli vagy transzneptun objektumok, amelyek Nap körüli pályájuk alapján több alrendszerbe...
Kettős kisbolygó került földközelbe. A múlt hónapban földközelbe került kisbolygó a radarcsillagászati megfigyelések szerint egy kettős földközeli aszteroida. Évente több tucatnyi földközeli kisbolygó közelíti meg a Földet több millió kilométerre. Az ilyen távolságok ma már nem is számítanának említésre méltó különleges eseménynek....
Amerikai csillagászok felfedeztek egy kis égitestet, amely Nap körüli keringése közben a Földet is körüljárja, tehát bolygónk új kísérőjére, holdjára bukkantak. Új miniholdunk azonban nem sokáig lesz a közelünkben, áprilisban elhagyja bolygónk környezetét. 2020. február 15-én a Catalina Égboltfelmérő Program (Catalina Sky Survey, röv....
Brit kutatók szerint a modern földi technikai civilizációra veszélyes, romboló hatású "mega napviharok" 25 éves gyakoriságúak lehetnek, a "csak nagy" napviharok pedig átlagosan három évente fordulnak elő.
A második kínai holdjáró már tavaly január óta tanulmányozza égi kísérőnk tőlünk nem látható oldalát, és az egy éves évforduló alkalmából új, látványos felvételeit tették most közzé.
Felfedezték az első, teljesen a Vénusz pályáján belül keringő kisbolygót. Ezzel a kisbolygók pálya szerinti felosztásában egy új osztály első képviselőjét azonosították.
A Hubble-űrtávcsővel is folytatódtak a csillagközi térből érkezett és a napközelségén átszáguldó üstökös megfigyelései, amelyek szerint az üstökös magja kis méretű, de ennek ellenére rendkívül aktív.
A NASA TESS exobolygóvadász űrtávcsöve megfigyelte a 46P/Wirtanen üstökös váratlan kitörését, és végig is követte azt.
Egyre nagyobb méretű a kómája és csóvája a napközelsége felé közeledő, csillagközi térből érkezett üstökösnek.
A felfedezése előtt készült felvételek szerint a csillagközi térből érkezett új üstökös magjából gázok szabadultak ki már akkor, amikor még nagyon messze volt a Naptól.
Az Apollo-12 holdexpedíció 50 évvel ezelőtt, 1969. november 14-én indult útnak, hogy másodszor is emberek jussanak el a Holdra, és folytassák égi kísérőnk részletes megismerését.
A Hubble-űrtávcsővel rögzített képeken páratlanul szép kómás-csóvás, igazi üstökösként látszik a csillagközi térből érkezett 2I/Borisov üstökös.
Lengyel kutatók szerint a nemrég felfedezett, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett kis égitest egy Naphoz közeli csillag közelében haladt el mintegy egy millió évvel ezelőtt.
Már van színképfelvétel is az új, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett üstökösről. Valóban üstökösről van szó, amely sokban hasonlít a Naprendszer ismert csóvás égi vándoraihoz.
Megvan a második, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett üstökös! Az előzetes becslések szerint egy több kilométer méretű kis égitestről lehet szó.
Egy amerikai kutatócsoport modelleken alapuló eredményei szerint a Tejútrendszerben fejlett idegen civilizációk vándorlásukkal benépesíthették a Galaxis lakható bolygóinak többségét, de a Naprendszernek a Tejútrendszer spirálkarjai között megbújó, nagyon nehezen elérhető csendes zugáig nem jutottak el.
Magyar idő szerint július 11-re virradó éjszaka a japán Hayabusa-2 űrszonda ismét sikeresen talajmintát vett a Ryugu földközeli kisbolygó felszínéből úgy, hogy előtte egy kis fémgolyót lőtt az aszteroidára és a kiszabaduló törmelékből amennyit csak lehetett a mintavevőjével begyűjtött. Mint ismeretes, a Japán Űrügynökség Hayabusa-2 (“Sólyom”) űrszondája magyar idő szerint...
160 éve, 1859. szeptember 1-jén fedezte fel Richard Carrington az írott történelem legnagyobb napkitörését, amelynek földi hatásai is rendkívüliek voltak: bolygónkon szinte "elszabadult a pokol". Programja során a NASA Parker Napszondája is ezen a napon kerül harmadszor napközelbe, ami központi csillagunk egyedülálló tanulmányozását teszi lehetővé.
Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának felvételein a 67P/Churumov-Gerasimenko-üstökös magja körül zárt pályán keringő kis méretű magtöredéket fedeztek fel, amely az üstökös kísérőjének, kis "holdjának" tekinthető. A felfedezés váratlan, és egyben nagy bravúr is. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája 2014. augusztus 6-án - tehát már öt éve - ért a...
2019. augusztus 7-én magyar idő szerint 06:07-kor fényes felvillanással egy kis égitest ütközött a Jupiterbe. Az óriásbolygót éppen videózó amerikai amatőrcsillagász szerencsésen megörökítette a ritka eseményt. A bolygóóriás Jupiter hatalmas tömegvonzásával sok kis égitestet térít el eredeti pályájukról maga felé, illetve szétszórja őket a Naprendszer külső és belső vidékei felé....
Felfedezése után egy nappal a Hold pályáján belül száguldott el bolygónk közelében egy futballpálya méretű égitest. A becslések szerint egy ehhez hasonló, de valamivel kisebb égitest okozta 111 évvel ezelőtt a szibériai Tunguz-katasztrófát. A Föld közelébe évente több tucat kisbolygó kerül a néhány százezertől egy-két millió kilométeres távolságon belül és...
Útnak indult India második holdszondája, a Chandrayaan-2, amely egy leszállóegységet és egy robot-holdjárót juttat majd égi kísérőnk felszínére, a tervek szerint szeptemberben. Július 22-én hétfőn, magyar idő szerint 11:13-kor elindult az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) második holdszondája, a Chandrayaan-2 ("Holdhajó") a Madrastól mintegy 80 km-re északra levő sriharikota-szigeti Satish Dhawan...

50 éve történt: emberek a Holdon

A napokban van 50 éve annak, hogy az Apollo–11 holdexpedíció során az ember először lépett egy másik égitest felszínére. Lehet, hogy évezredek múlva a 20. századból másra nem is fognak emlékezni, de erre az eseményre, erre a nagyon fontos, nevezetes "Houston, itt a Nyugalom Tengere Támaszpont! A Sas leszállt!"...
Miért különbözik a Hold felénk forduló és tőlünk nem látható oldalának felszíne? Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Hold tőlünk látható és túlsó oldala felszínének eltérése egy régmúltban bekövetkezett kolosszális becsapódás következménye lehet. A becsapódó test egy törpebolygó vagy egy kisebb bolygó tömegű égitest lehetett a korai Naprendszerben. Földi megfigyelésekből, valamint...
A Hubble-űrtávcső "füstölgő puskacsőként" figyelte meg egy éppen szétaprózódó főövbeli kisbolygó porcsóváit..
A japán Hayabusa-2 űrszonda nagy sebességű lövedéket lőtt a Ryugu földközeli kisbolygó felszínébe.
A Harvard Egyetem két kutatója szerint a 2014. január 8-án megfigyelt tűzgömb-jelenséget létrehozó kis égitest a csillagközi térből érkezhetett, és a Föld légkörében fejezte be égi és tejútrendszerbeli pályafutását.
Az Izraeli Űrügynökség (SpaceIL) első holdszondája a tervek szerint magyar idő szerint csütörtök este szállt volna le a Hold felszínére, de sajnos megszakadt vele a kapcsolat. Gyakorlatilag elveszettnek nyilvánították a szondát.
A NASA Parker Napszondája április 4-én járt másodszor napközelben, amikor a Nap fotoszféráját 15 millió km-re közelítette meg, és egy óra alatt mintegy 343 ezer kilométert tett meg. A NASA Parker űrszondája (Parker Solar Probe vagy Parker Napszonda) 2018. augusztus 12-i felbocsátása után két és fél hónappal máris űrtörténelmi rekordot...
Eddig még nem látott videót tettek közzé a japán űrszonda legutóbbi felszíni mintavételéről, amelynek során egy lövedék becsapódásával a felszín anyagát kiszakította és a kirepülő anyagból mintát gyűjtött. A találati pontosság kiváló volt. Mint ismeretes, a Japán Űrügynökség Hayabusa-2 ("Sólyom") űrszondája magyar idő szerint 2019. február 22-én sikeresen végrehajtotta első...
Az amerikai ATLAS kisbolygóvadász program során meglepő módon egy porcsóva jelenlétét fedezték fel a (6478) Gault főövbeli kisbolygónál, ami a modellek szerint egy ismeretlen aszteroidával történt ütközés következtében kiszabadult por és törmelék maradványa. Ken W. Smith (Queen's University, Belfast) és Larry Denneau (University of Hawaii) az amerikai ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact...
A kaliforniai Caltech kutatói szerint sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a Naprendszer kilencedik bolygója létezik, mint eddig gondoltuk. Kimutatták ugyanis, hogy bizonyos Neptunuszon túli objektumok (TNO-k) pályáinak speciális elhelyezkedése a feltételezett távoli nagybolygó hatására alakult ki, nem pedig a véletlen műve.
A japán Hayabusa-2 űrszonda a Ryugu földközeli kisbolygó felszínéből sikeresen talajmintát vett. Az év során még kétszer vesz majd mintát, amelyeket várhatóan 2020 decemberében juttatja a Földre részletes elemzésre. A japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa-2 ("Sólyom") űrszondája 2014. december 3-án indult útjára a (162173) Ryugu (japánul: "Sárkány Palotája" vagy "Tengeri sárkány...
Magyar idő szerint péntek éjjel Floridából elindult a Hold felé Izrael első holdszondája, amely a tervek szerint egy leszálló egységet fog égi kísérőnk felszínére juttatni.

Az Ultima Thule meglepő alakja

A New Horizons űrszonda által az Ultima Thule távoli kisbolygóról készített újabb felvételek meglepetést hoztak: a kis égitest alakja nem egy "hóemberre" hasonlít, hanem két, egymással érintkező lapos korongból, két "palacsintából" vagy "puszedliből" tevődik össze. Az ilyen alakú kis égitest keletkezésének magyarázatára újra át kell gondolni az eddigi kialakulási...
Zdenek Sekanina világhírű üstököskutató szerint a csillagközi térből a Naprendszerbe látogatott 'Oumuamua a Nap hatására esett darabjaira napközelben, majd a maradványai már egy elnyújtott alakú, de még a tömegvonzás által összetartott törmelékfelhő formájában távolodtak a Naptól, amikor felfedezték az objektumot. Ez a felismerés is a kis égitest természetes eredetét...
A NASA New Horizons űrszondája előbújt a Nap mögül, így helyreállt vele rádiókapcsolat, és újra küldi a Földre a 2014 MU69 (Ultima Thule) Kuiper-övbeli kisbolygó közelében történt elrepüléskor gyűjtött adatokat, köztük az eddigi legrészletesebb felvételt a kis égitest felszínéről.
A Földre a kozmikus környezete által gyakorolt egyik nagyon jelentős hatás a kisbolygók időnkénti becsapódása. Ha csak egy ilyen eseményt kellene megemlítenünk, a legtöbbünknek bizonyára a dinoszauruszok kihalásában is szerepet játszó, a mexikói Chicxulub-krátert létrehozó, 65 millió évvel ezelőtti becsapódás jutna elsőként az eszébe. Azt tudjuk, hogy a Naprendszer...
A hétfő hajnali teljes holdfogyatkozást távcsőre szerelt elektronikus képrögzítő eszközökkel követő amatőrcsillagászok egy meteoroidnak a Hold felszínébe történt becsapódása által keltett felvillanást rögzítettek a már a teljes árnyékba került sötét oldalon.
A napokban az arecibo-i rádiótávcsővel figyelték meg 2016 AZ8 jelű földközeli kisbolygót, melynek nyomán egy körülötte keringő holdat is sikerült kimutatni. A kettős kisbolygók becsapódási nyomait ismerjük bolygónkon és a Holdon is. A kettős aszteroidák tanulmányozásával megismerhetjük ezeknek az égitesteknek a fizikai tulajdonságait. A 2016 AZ8 jelű kisbolygó január 7-én...
A NASA New Horizons űrszondájának a "piros hóemberre" emlékeztető kisbolygó, az Ultima Thule közelében történt sikeres elrepülését követően naponta újabb és újabb eredményeket tesznek közzé a beérkező képek és adatok feldolgozásával foglalkozó kutatók. Az eddigi adatok alapján nem találtak kísérő holdat, és egyelőre nem mutattak ki gáz- illetve porkómát sem a kisbolygó körül.
A NASA New Horizons űrszondája Ultima Thule (Távoli Sziget) kisbolygó közelében történt sikeres elrepülését követően naponta újabb és újabb eredményeket tesznek közzé a beérkező képek és adatok feldolgozásával foglalkozó kutatók. A távoli Kuiper-övbeli kis égitest közeli képei fellebbentik a fátylat a bolygórendszerünk hajnalán végbement folyamatokról.
A NASA New Horizons űrszonda által az Ultima Thule ("távoli sziget") kisbolygóról  közeledőben, illetve a közvetlen közelében készített képfelvételei első elemzésének eredményeit ismertetjük. A NASA New Horizons űrszondája újév napján sikeresen elrepült a 2014 MU69 (Ultima Thule - Távoli Sziget) elnevezésű kisbolygó közvetlen közelében. Az űrkutatás eddigi történetében ez a...
Ez az év is jól kezdődik a NASA-nál: a New Horizons űrszonda sikeresen elrepült az Ultima Thule ("távoli sziget") kisbolygó közelében és erről rádióüzenet küldött. A leküldött telemetriai adatok szerint a fedélzeti berendezései kifogástalan állapotban vannak és tovább működnek. A képek és tudományos mérési adatok majd később érkeznek meg.
A 46P/Wirtanen üstökös most decemberi, mintegy 11 millió km-es rekord földközelsége lehetővé tette, hogy földfelszíni és űrtávcsövekkel is részletesen megfigyelhessék, de sok szép asztrofotó is készült az igen aktív, fényes "adventi", illetve "karácsonyi" üstökösről.

Felvillanások a Holdon

A Holdon néhány óránként megfigyelhető egy-egy fényes felvillanás - ez annak a következménye, mikor az űrben vadul száguldozó objektumok nagy sebességgel becsapódnak védtelen szomszédunkba. Az Athéni Nemzeti Obszervatórium Kryoneri teleszkópjával történő 'NELIOTA' ESA projekt megfigyeléseit 2021 januárjáig meghosszabbították. A Hold múltjából a Föld jövőjébe Ezek a becsapódási felvillanások, vagy "tranziens holdi...
A NASA New Horizons űrszondája 2019. január 1-én, újév napján elrepül az Ultima Thule jelképes nevű ("a legtávolabbi sziget", "távoli ismeretlen vidék") kisbolygó mellett a Kuiper-övben, így ez lesz az eddigi legtávolabbi égitest, amelyet űrszonda közelít meg.
50 évvel ezelőtt, 1968 karácsonyán a világtörténelemben először emberek repülték körül a Holdat a NASA holdprogramja keretében útnak indított Apollo-8 űrhajó fedélzetén. Florida, Kennedy Űrközpont 39-A indítóállás, 1968. december 21. 12:51:00 UTC: az Apollo holdprogram fontos állomásához érkezett. Három űrhajóssal a fedélzetén elindult a Hold felé az Apollo-8 űrhajó. Frank...
A Harvard Egyetem két kutatója arra a következtetésre jutott, hogy az első azonosított, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett kis égitest, az 'Oumuamua egy földönkívüli fényvitorla vagy fényvitorlás lehet, amelyet a csillagok és a Nap fénynyomása tud gyorsítani. Az égitest megfigyelésében részt vett csillagászok azonban nem értenek egyet ezzel...
A NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája az útitervének megfelelően 2018. december 3-án rendben megérkezett úti céljához, a Bennu földközeli kisbolygóhoz és megkezdte a kis égitest részletes feltérképezését, tanulmányozását. Az OSIRIS-REx űrszonda 2018. augusztusában megkezdte pályamódosító manővereit a (101955) Bennu földközeli aszteroida megközelítésére, december 3-án...

Irány a Hold túlsó oldala!

Sikeresen útnak indult a Hold túlsó oldala felé a kínai Chang'e-4 holdszonda, fedélzetén egy leszállóegységgel és egy holdjáróval. A tervezett űrbiológiai kísérletekhez növényeket, sőt selyemhernyókat is visz magával. Most először történik majd sima leszállás égi kísérőnk túlsó oldalán. Magyar idő szerint 2018. december 7-én 19:23-kor elindult a Hold felé Kína...
A NASA OSIRIS-REx űrszondája felvételein már kitűnően látszik az úti célja, a Bennu földközeli kisbolygó alakja és felszíni részletei. A szonda a tervek szerint most december 3-án áll a kisbolygó körüli pályára, kezdi meg a kis égitest részletes vizsgálatát és teszi meg az előkészületeket a később sorra kerülő felszíni...
A Koppenhágai Egyetem, a Dán GeoGenetikai Kutatóközpont, a Dán Természettudományi Múzeum, valamint az Aarhus Egyetem Földtudományi Egyetem kutatói, Kurt H. Kjaer, Nicolaj K. Larsen és Martin Bertelsen Grönland északnyugati csücskében egy hatalmas, mintegy 31 kilométer átmérőjű becsapódási krátert találtak. A kráter közelítő földrajzi koordinátái: nyugati hosszúság 65 fok, északi...
Több mint négy éve jelentkeztünk legutóbb magyar nevű kisbolygókról szóló összefoglalóval, így igencsak időszerű, hogy áttekintsük azokat az aszteroidákat, amelyek magyar vonatkozású nevet kaptak az elmúlt években. Az új elnevezések jelentős részét a Piszkéstetői Obszervatóriumban felfedezett és megsorszámozott kisbolygók tették ki. További három olyan kisbolygó is kapott magyar vonatkozású nevet,...
A Jupiter üstököscsaládjához tartozó 46P/Wirtanen-üstökös történelmi földközelsége felé tart, és már jelenleg is nagyon aktív. December közepén fényszennyezéstől mentes helyről várhatóan szabad szemmel is megfigyelhető lesz. A 46P/Wirtanen-üstökös megismerésének története 1948. január 17-én kezdődött, amikor Carl Alvar Wirtanen (1910-1990) finn gyökerekkel rendelkező amerikai csillagász a kaliforniai Lick Obszervatórium 51 cm-es...
A Bécsi Egyetem égi mechanikával foglalkozó kutatói, Mattia Galiazzo és Rudolf Dvorak, valamint Elizabeth A. Silber, az amerikai Brown Egyetem posztdok kutatója megvizsgálták, hogy a Jupiter és Neptunusz pályái között keringő és viszonylag sok jeget tartalmazó kentaurok milyen gyakran ütközhetnek a Földdel és a Naprendszer többi belső bolygójával. (Rudolf...
A Hold felszínén megfigyelhető, a környező területekhez képest fényesebb és többlet mágneses teret mutató alakzatok, a mágneses "pamacsok" sok fejtörést okoztak már a kutatóknak. A legújabb vizsgálatok szerint a Hold mára eltűnt erős ősi mágneses terére és lávafolyásaira utalnak, és nem kis égitestek becsapódásai következtében létrejött mágneses terek, mint...
A japán Hayabusa-2 űrszondáról egy újabb leszállóegység érte el sikeresen a Ryugu földközeli kisbolygó felszínét: a MASCOT, amely egy "cipősdoboz" alakú és méretű, a kis égitest felszínén "szökkenésekkel" helyet változtatni, barangolni képes kis robotjármű. Ezzel és a korábban az aszteroida felszínére bocsátott "robotszöcskékkel" (MINERVA-II1 két leszállóegysége) már három robotjármű...
Ilyen részletes felvételeket egy kisbolygó felszínéről még nem láttunk: a japán Hayabusa-2 űrszondáról a Ryugu földközeli kisbolygó felszínére bocsátott két apró robotszöcske kamerái a kis aszteroida barázdákkal szabdalt felszínét mutatják. Mint beszámoltunk róla, 2018. szeptember 21-én a japán Hayabusa-2 ("Sólyom" vagy "Vándorsólyom") űrszondáról a felszínen ugráló két robotszöcskét bocsátottak a (162173)...
A NASA programot hirdetett a feltételezett magas technológiai fejlettségű civilizációk keresésére, amelyek a csillagok köré épített megastruktúrák, szokatlan fényfelvillanások vagy elsötétülések, illetve az exobolygók légkörében vagy felszínén jelentkező nem természetes eredetű kémiai elváltozások megfigyelésével mutathatók ki. Feltehető, hogy a Földön kívül a Világegyetemben az élet sok helyen kialakulhatott és vannak...

Trump a gyilkos kisbolygók ellen

A Trump-kormányzat "újra naggyá tenné" a Földet azzal, hogy 100 millió dollárnál is többet költene a bolygó veszélyes aszteroidáktól való védelmére.
A japán Hayabusa-2 űrszonda a Ryugu földközeli kisbolygó felszínére két kis robotszondát bocsátott le, amelyek az aszteroida felszínén "szöcske" ugrásokkal szökdécselnek, így változtatják a helyüket, miközben a rájuk szerelt kamerával és más műszerekkel tanulmányozzák a kisbolygót. Ezek az űrkutatás történetében az első aszteroida roverek, amelyek a kis égitest felszínén...
Az Európai Űrügynökség Rosetta-űrszondája felvételei a 67P/Churyumov Gerasimenko-üstökös gáz- és porkibocsátásával összefüggő gáz- és porsugarak (jetek) kialakulásával és azok megfigyelhető alakjával kapcsolatban megmutatták, hogy egy nagyon szabálytalan alakú és felszíni domborzatú üstökösmag jetjeinek látványa a domborzati és a megfigyelés geometriai viszonyaitól erősen függhet, és nem csak az eddig ismert...
A NASA OSIRIS-REx űrszondája már a Bennu földközeli kisbolygó megközelítésére irányuló manővereket végzi, elkészítette első felvételét a cél-aszteroidájáról és "rajta tartja szemét", vagyis érzékeny képfelvevőivel követi úti célját.
A Hold felszínén két meteor becsapódása által keltett fényfelvillanást is megfigyeltek egymáshoz képest 24 órán belül 2018. július 17-18-án Spanyolországban az ilyen, rövid ideig tartó holdi felvillanások megfigyelésére szakosodott megfigyelőhelyen. A kutatók szerint a 169P/NEAT rövid keringési idejű üstökössel kapcsolatos Alfa Capricornidák meteorraj két darabja ütközhetett bele égi kísérőnk...
A 2018. június 2-án felfedezett 2018 LA elnevezésű földközeli objektum néhány órával az első detektálása után az afrikai Botswana felett látványos tűzgömbként robbant fel. Egy nemzetközi kutató expedíció megtalálta a földre hullott meteoritdarabok egy részét. Mint arról beszámoltunk az arizonai Catalina Égboltfelmérő Programhoz (Catalina Sky Survey, röv. CSS) tartozó Mount...
Elindult a Nap közvetlen közelről történő tanulmányozására a NASA Parker űrszondája (Parker Solar Probe), amelynek működését több évre előre tervezik, optimális esetben legalább 2025-ig. A szonda adataiból a Nap és a hozzá hasonló csillagok működését, illetve az űridőjárás eddig ismeretlen részleteit érthetjük meg. A NASA Parker Solar Probe (másik elnevezése...
A Naprendszer feltételezett kilencedik bolygójának keresése közben amerikai csillagászok tizenkét, eddig ismeretlen Jupiter-holdat fedeztek fel, amelyek közül egynek szokatlan a pályája. Az újonnan felfedezett holdak kis méretűek, van köztük egy kilométernél is kisebb "sziklatömb". Az új felfedezésekkel együtt a Jupiternek immár 79 természetes holdját ismerjük. A csillagászatban többször előfordult már,...
A Nap felé közeledő C/2017 S3 (PANSTARRS)-üstökös fényessége július 2-án váratlanul a korábbi tizenhatszorosára ugrott, vagyis kitörésen esett át. Azóta is tartja kifényesedését, és ha szabad szemmel nem is, de kis távcsövekkel megfigyelhető. Mivel még augusztus közepéig közeledik a Naphoz, ez lehet az idei nyár üstökös-meglepetése. Az égitestet 2017. szeptember...

Brian May és a Ryugu

Dr. Brian May asztrofizikus, a legendás Queen együttes szólógitárosa a Ryugu kisbolygót közvetlen közelről tanulmányozó Hayabusa-2 űrszonda felvételeiből egy sztereó képet állított össze. Mint arról beszámoltunk, a Japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa-2 szondája három és fél éves bolygóközi út megtétele után 2018. június 27-én megérkezett a (162173) Ryugu (japánul "Sárkány Palotája")...
A NASA felülvizsgálta a potenciális veszélyt jelentő, Föld felé tartó kisbolygók eltérítésére vonatkozó terveit – és ezt a feladatot a jövőben sem fogják akcióhősökre bízni. Az Amerikai Egyesült Államok tudomány- és technológiapolitikáért felelős kormányhivatala június 20-án új jelentést adott ki a földsúroló égitestekkel (Near-Earth Object, NEO) kapcsolatos stratégiáról és cselekvési tervről....
A Naprendszerben felfedezett első csillagközi objektum, az `Oumuamua a vártnál gyorsabban távolodik a Naptól, ami arra utal, hogy az `Oumuamua nagy valószínűséggel nem kisbolygó, hanem csillagközi üstökös.
Három és fél éves utazás után ma célhoz ért a Hayabusa-2 űrszonda, és a terveknek megfelelően 20 km távolságban nullára csökkentette sebességét a Ryugu kisbolygóhoz képest. A jeles alkalomból a Planetary Society munkatársa, Emily Lakdawalla készített egy összehasonlító montázst a Japán Űrügynökség (JAXA) fotóiból, amelyen a Ryugu az első...
Tegnapi hírünk után ma megérkeztek az első igazán látványos felvételek a (162173) Ryugu kisbolygóról, amelyhez egyre közelebb kerül a Hayabusa-2 nevű űrszonda. A mellékelt animációt Daniel Bamberger készítette a Japán Űrügynökség (JAXA) által publikált képekből, amelyek 330 és 100 km között csökkenő távolságból készültek. https://www.facebook.com/daniel.bamberger.90/videos/10214781031552730/    
A Japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa-2 űrszondája júniusban éri el úti célját, a Ryugu (magyarul a "Sárkány Palotája") kisbolygót. A szonda programjának főbb menetrendjét már tudjuk, és érdekes lehet a földközeli aszteroida eddig megismert tulajdonságaival is tisztában lenni. Mozgalmasnak ígérkezik a nyár a földközeli kisbolygók vizsgálatában, mert a Hayabusa-2 szondán...
Mint emlékezetes, 2017. október 19-én az amerikai Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System) égboltfelmérő program során felfedezték az első olyan kis égitestet, amely a csillagközi térből érkezett a Naprendszerbe, azonban a pályája olyan, hogy vissza is tér a csillagközi térbe, és ott folytatja útját. Ez volt az...
Az arizonai Catalina Égboltfelmérő Programhoz (Catalina Sky Survey, CSS) tartozó Mount Lemmon program 1,5 méteres teleszkópjával Richard Kowalski és munkatársai 2018. június 2-án 07:22 világidőkor egy, a csillagok előterében egy gyorsan mozgó, mintegy 18 magnitúdójú új kisbolygót fedeztek fel. Ez ott mindennapos esemény, így a gyorsan kimért koordinátákat azonnal...
Új mérföldkőhöz érkezett a kínai holdkutatási program: a tervek szerint ez év vége felé egy szonda száll majd le égi kísérőnk túlsó oldalára, és egy holdjárót is visz magával a Hold tőlünk nem látható felének részletes tanulmányozására. A Chang'e-4 (Csang'e, vagyis "Holdistennő") program az űrkutatás és holdkutatás történetében jelentős lépés...
Az elmúlt évben az elsőként felfedezett csillagközi eredetű kis égitest, az 1I/'Oumuamua esete rávilágított annak szükségességére, hogy az ilyen objektumokat a közelükbe küldött űrszondákkal is meg kellene vizsgálni közvetlen közelről. A Yale Egyetem két kutatója ennek lehetőségeit tanulmányozta és ezzel kapcsolatban érdekes eredményeket tettek közzé. 2017. október 19-én az amerikai...
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia asztrometriai űrtávcsövével kapott adatok a valaha elkészült legnagyobb és legpontosabb csillagadatbázist jelentik. A program második adatközlésére (DR2, Data Release 2), a "Gaia nagy napjára" a közelmúltban, 2018. április 25-én került sor. Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeznek az érdekes eredmények az új csillagkatalógusra alapozva. A madridi...
Egy nemzetközi csillagászcsoport az ESO távcsöveivel vizsgálta az ősi Naprendszer egyik maradványát. A csapat azt találta, hogy a Kuiper-öv 2004 EW95 jelű objektuma egy szénben gazdag aszteroida, a maga nemében az első ilyen égitest, amelyet a Naprendszer külső régióiban azonosítottak. A furcsa objektum valószínűleg a Mar és a Jupiter közötti kisbolygóövben alakult ki, majd sok milliárd kilométert megtéve került eredeti helyéről a Kuiper-övbe.
A Hold déli pólusvidékén található legnagyobb becsapódási alakzata, az Aitken-medence, amelynek képződésekor égi kísérőnk köpenyének anyagából is jelentős mennyiség került a felszínre. A közelmúltban amerikai bolygókutatók meglepő felismerésre jutottak, ugyanis új vizsgálatokból kiderült, hogy a korábban feltételezettől eltérő összetételű úgy a Hold, mint más kőzetbolygók köpenyének anyaga. Az amerikai Purdue...
Magyar csillagászok által vezetett nemzetközi kutatócsoport stabil szerves anyagot azonosított egy kentaur típusú jeges égitesten, amely Nap körüli keringésének nagy részét a helioszférán kívül tölti.

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás