A GINOP-2.3.2-15-2016-00003 jelű “Kozmikus hatások és kockázatok” című pályázat hivatalos oldala.

Százegy évvel ezelőtt, a spirálködök távolságáról folytatott Shapley–Curtis-vitában fontos érv volt Curtis számára, hogy az Andromeda-ködben több nóvát fedeznek fel, mint amennyit a saját galaxisunkban látunk, így az csakis egy önálló csillagváros lehet. Október 23-án mi is hozzájárultunk egy felfedezéssel a 2,5 millió fényévre található galaxis nóva-gyűjteményéhez....
A Bernardinelli-Bernstein-üstökös magja az eddig megfigyelt üstökösök között a legnagyobb, valóban óriási méretű a Dark Energy Survey (DES) égboltfelmérő program adatait használó kutatók szerint. Legutóbb az Australopithecusok idején, mintegy 3,5 millió éve járt napközelben és akkor az Uránusz pályájához közeli távolságig jutott. A Naprendszer...
Magyar idő szerint szombat délelőtt Cape Canaveralról sikeresen útnak indították a NASA Lucy űrszondáját a Jupiter trójai kisbolygóinak vizsgálatára. Ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett a Naprendszer megismerésének története, hiszen a Lucy egymás után több trójait fog meglátogatni és közelről tanulmányozni. Elindult a Lucy!...
A Tunguz-katasztrófát okozó, ahhoz hasonló méretű kis égitest mintegy ezerhirosimai atombomba energiájával egyenértékű légköri robbanása söpörte el Szodoma és Gomorra ókori bibliai városokat a legújabb régészeti leletek laboratóriumi vizsgálatainak eredményei szerint. Mintegy 3600 évvel ezelőtt (Kr. e. 1650 körül), azaz még a közép-bronzkorban, a...
Egy brazil amatőrcsillagász távcsöves videófelvételen rögzítette egy kis égitest becsapódását a Jupiterbe. Az eseményt más amatőrcsillagászok is észlelték függetlenül. A lelkes bolygóészlelő amatőrcsillagász, José Luis Pereira a dél-kelet brazíliai Sao Caetano do Sul (Sao Paulo állam) településen szeptember 13-ra virradóan előkészítette távcsövét,...
Hogyan lehet egy űrszonda pályáját előre megtervezni egy ma még nem is ismert új üstökös közeli meglátogatására? Ezt a kérdést vizsgálták meg az ESA Comet Interceptor űrszonda pályáját tervező égi mechanikusok, űrkutatók. Az Oort-felhőből "frissen" (friss jeges-poros anyaggal) érkező, ún. dinamikailag új üstökösök magjában...
A Hubble-űrtávcső (HST) megfigyelései megmutatták, hogyan esett szét darabokra tavaly a C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös, amit előző napközelsége idején, mintegy 6000 évvel ezelőtt is láthattak az északi félteke akkori lakói. Az ATLAS-üstökös egy nagyobb üstökös egyik darabja lehetett, a másik pedig feltehetően az 1844-45-ben látszott fényes üstökös...
A 2021 PH27 az eddig azonosított legrövidebb keringési idejű kisbolygó, a Nap körüli pályája jelentős része a Vénusz pályáján belül helyezkedik el. Valószínű, hogy a távoli jövőben összeütközik a szépség és szerelem bolygójával. A 2021 PH27 jelű kisbolygó vizsgálata 2021. augusztus 13-án vette kezdetét,...
Az OSIRIS-REx űrszondával végzett mérések alapján a csillagászok megvizsgálták a Bennu aszteroida Földbe csapódásának esélyeit. A (101955) Bennu jelű földközeli kisbolygó jól ismert, izgalmas, kocka (más vélemények szerint vombatürülék) alakú objektum, amelyet nemrég látogatott meg a NASA OSIRIS-REx űrszondája. De más miatt is emlékezhetünk...
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy csillagtömegű fekete lyukak köré épített megastruktúrák segítségével a nagyon magas fejlettségi szintű civilizációk energiaszükségletüket tudják fedezni. Ezek létezése földi csillagászati megfigyelésekkel kimutathatóvá válhat. Nem elképzelhetetlen, hogy a Földön kívül a Világegyetemben az élet sok helyen kialakulhatott...
Bár évek, évtizedek óta csökken a híres Perseida meteorraj látványossága - minden augusztus elején nehéz helyzetbe sodorva a médiába invitált ismeretterjesztő csillagászokat -, még a távolodó üstökösnek is van ereje. Másfél nappal a szokásos maximum után, augusztus 14-én délelőtt, a meteorraj öt-hat órán át tartó, erős kitörését...
Hamvas Béla, Komjádi Béla és Lukács Béla. Valamint 13 másik magyar felfedezésű kisbolygó, amely az elmúlt hónapokban, több mint egy év várakozás után végre nevet kapott. A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Így volt...
Az idén októbertől decemberig tőlünk is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében. 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium (LPL, Tucson, AZ) tudományos főmunkatársa...
Földi infravörös távcsővel "megszondázták" a Wirtanen-üstököst, és abnormálisan sok metil-alkoholt mutattak ki benne. Továbbá egy eddig ismeretlen hőforrást is találtak az üstökös kómájában. A Jupiter üstökös-családjához tartozó 46P/Wirtanen-üstökös három éve, 2018. december 16-án került földközelbe, amikor 11,6 millió km-re, vagyis a Föld-Hold közepes távolságának...
A NASA szupersebességű űrszondát tervez egy jövőbeli, csillagközi térből érkező természetes kis égitest közeli vizsgálatára, illetve a felszínéről anyagminta vételére, majd a minta Földre történő visszahozására. A Naprendszerben a Neptunusz közepes naptávolságáig elérő képzeletbeli gömbön belül a becslések szerint állandóan mintegy tízezer olyan kis...
A Naprendszer peremvidékéről érkezett nagy méretű üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely jelenleg már az Uránusz távolságában jár. Az üstökös a Szaturnusz pályája felé közeledik és tíz év múlva lesz napközelben. A kis égitestről először 2014. október 20-án készített CCD felvételt a...
Egy amerikai amatőrcsillagász részletes és nagyon látványos videókat készített a Nap pereménél mozgásban levő, egyre aktívabb protuberanciákról. A protuberancia a napkoronában lebegő vagy mozgó, környezeténél sokkal sűrűbb és hűvösebb plazmafelhő. A környezetük ugyanis már a napkorona alsó rétege, amelynek több százezer, millió fokos hőmérsékletéhez...
A NASA New Horizons űrszondája elérte a külső kisbolygóöv 50 csillagászati egység távolságban húzódó külső peremét. Ha a Naprendszerben a Naptól mért távolságot csillagászati egységenként (a Nap és a Föld közepes távolsága) "útjelzők" vagy "mérföldkövek" jelölnék ki, akkor a NASA New Horizons űrszondája jelentős...
Egy angol vezetésű nemzetközi kutatócsoport a japán Hayabusa‒1 űrszonda által az Itokawa földközeli kisbolygóról hozott mintában vizet és az élethez fontos szerves anyagokat mutatott ki. Már két japán űrszonda is sikeresen hozott anyagmintát földközeli kisbolygók felszínéről: a Hayabusa‒1 a (25143) Itokawa aszteroidáról, míg a...
Március 21-én, azaz jövő vasárnap egy nagy méretű aszteroida közelíti meg bolygónkat. Mai ismereteink szerint ebben az évben ez lesz a legnagyobb méretű és találkozási sebességű, már most is ismert kisbolygó, amely elszáguld bolygónk közelében. A legújabb megfigyelések szerint az űrszikla mintegy 440-680 méter átmérőjű.
A NASA MESSENGER űrszondája a Merkúr körüli pályáról egy 2013-ban történt meteorbecsapódás következményeit, a becsapódási esemény "füstölgő puskacsövét" figyelte meg. Ez az első eset, amikor egy kőzetbolygón közvetlenül kimutatták egy becsapódás során a kirepülő anyag megjelenését. A MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and...
Egy aktív kentaur-üstökös időlegesen "leparkolt" a Jupiteréhez közeli pályán, és a Hubble-űrtávcső, valamint a Spitzer-űrteleszkóp, illetve nagy földi teleszkópok is megfigyelték. A számítások szerint nagy valószínűséggel mintegy félmillió év múlva kidobódhat a Naprendszerből, és a csillagközi térben folytathatja vándorlását a Galaxisban. A Nap körül...
Az elmúlt hetekben, hónapokban már többször beszámoltunk a Piszkéstetői Obszervatóriumban folytatott kisbolygókereső munka eredményeiről, de a tél leghosszabb derült időszaka, legtisztább és leghidegebb éjszakái nem várt mennyiségű földközeli kisbolygó megtalálását eredményezték. A múlt heti nagy hideggel egyben száraz levegő is érkezett a Kárpát-medencébe, ami...
Amerikai csillagászok a Naprendszer eddig megfigyelt legtávolabbi objektumát azonosították, amely négyszer messzebb van tőlünk, mint a Pluto, és ahonnan több mint 18 órát utazik a visszavert napfény, hogy távcsöveinkbe érjen. Mióta pár évvel ezelőtt több elméleti munka is arra a következtetésre jutott, hogy az...
Talán intelligens robotkutya? Mesterséges intelligencia segítségével amerikai kutatók és mérnökök a marsi lávabarlangok vizsgálatára egy leginkább kutyára emlékeztető robotot fejlesztettek ki. A Mars körüli pályáról a bolygó felszínét nagy felbontású felvételek segítségével térképező és tanulmányozó NASA Mars Odyssey és Mars Global Surveyor, majd a...
Tavaly decemberben megtalálták a Föld második trójai kisbolygóját, amely bolygónk pályája közelében, a Földet mindig megelőzve kering a Nap körül. Joseph Louis Lagrange (1736-1813) olasz születésű francia matematikus az égi mechanikai háromtest-problémát, vagyis három égitest mozgását és azok egymáshoz képest elfoglalt kölcsönös helyzetét tanulmányozta,...
A Piszkéstetői Obszervatóriumból január 31-én este felfedezett 2021 BJ3 jelű földközeli kisbolygó a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél. Az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt...
Ritkán látható fényességű meteor hasított az égre ma hajnalban kevéssel két óra előtt. Több meteorológiai és csillagászati célú, illetve biztonsági kamera is rögzítette a jelenséget, többek között a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének meteorkamerái is. Több hazai internetes forrásból értesültünk először a január...
Amerikai kutatók legújabb vizsgálatai szerint a most kezdődött új, 25-ös napfoltciklus egyike lehet a valaha megfigyelt legerősebbeknek. Ez reményt adhat a napészlelőknek, mert napfoltokban és a napaktivitás más jelenségeiben gazdag ciklus következhet, amennyiben az előrejelzés beválik. A Nap aktivitását, mértékének időbeli változását, lehetséges periódusait...
A Hayabusa-2 által a földközeli kisbolygóról hozott minta fekete, szilárd, "homokszerű", szemcsés anyag, amiből gázok is kiszabadultak. Érdekes kérdés, hogy vannak-e a mintában olyan szerves anyagok, amelyek az élet építőkövei lehetnek. Mint arról beszámoltunk, hatéves utazás után sikeresen földet ért a Japán Űrügynökség (JAXA)...
Túl közel került a Naphoz és elpusztult egy üstökös, amelyet egy thai amatőrcsillagász talált a 2020. december 14-i teljes napfogyatkozás előtt a SOHO napkutató szonda felvételein, és amelyet a napfogyatkozás alatt is sikerrel fotóztak a földfelszínről. Mivel a Nap közelébe került üstökösök magja intenzíven...
A kínai holdkutatás Chang'e–5 programja jelentős eredménnyel zárult: mintegy 2 kg holdi kőzetmintával a fedélzetén sikeresen földet ért a Chang'e–5 szonda. A landolás 2020. december 16-án 17:59 világidőkor (közép-európai zónaidőben 18:59-kor, helyi időben már 17-én késő éjjel) történt a terveknek megfelelően Belső-Mongóliában, Kína északi részén.
Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói bravúros munkával kiderítették, hogy a Rosetta leszállóegysége hogyan pattant vissza az üstökösmag felszínén egy meredek falról. Kiderült, hogy belevájt a felszínbe, és ott "tejszínhabra" emlékeztető laza szerkezetű anyagot talált, ami még a frissen hullott hónál is lazább. A tudomány...
Hatéves utazás után sikeresen földet ért a japán Hayabusa–2 űrszonda kapszulája, benne a Ryugu földközeli kisbolygó felszínéről gyűjtött kőzetmintákkal. A szonda pedig folytatja útját a következő aszteroidákhoz. Aranykora van manapság a talajminták gyűjtésének és elemzésének a Naprendszer különböző égitestjein: a NASA OSIRIS-REx szondája útra...
November 13-án, pénteken rekordnak számító közelségben száguldott el bolygónk mellett egy űrszikla, de csak utólag fedezték fel. A 2020 VT4 jelű kis méretű kisbolygó (meteoroid) 2020. november 13-án, pénteken 17:20 világidőkor húzott el a Föld felszíne felett mintegy 400 km magasságban, ami rekordnak számít...
Egy új kutatási eredmény szerint lehetséges, hogy a fák évgyűrűiben a radioaktív szén-14 izotópok szupernóvák hatására halmozódtak fel. A lehetséges szupernóvák maradványait is sikerült azonosítani. A Föld légkörébe érkező elsődleges kozmikus gamma-, valamint részecskesugárzás másodlagos részecskezáporokat, "zuhatagokat" (az irodalomban kaszkádoknak is nevezik ezeket) eredményez....
Az elmúlt évtizedekben közel tucatnyi földközeli aszteroidát fedeztek fel hazai csillagászok a Piszkéstetői Obszervatóriumból, ám a 2020. november 9-én megtalált 2020 VL1 jelű objektum mindegyiknél jóval kisebb, nagyjából autóbusz méretű. Az apró égitest közeledik felénk, november 13-án biztonságos, másfél millió km-es távolságban halad el mellettünk.
Üstököskómát és csóvát mutat egy kentaur kisbolygó, ami a Szaturnusz és az Uránusz pályái között kering, jóval messzebb a Naptól, mint ahol a vízjég kigázosodása végbemehetne. Vajon mi okozza ezt az aktivitást ilyen nagy naptávolságban? A 20. század közepéig úgy tudtuk, hogy csak az...
Október-november fordulóján nagy a forgalom a Föld közelében: egy kisbolygó vagy inkább űrszikla - a geostacionárius mesterséges holdak pályájához közel suhant el október 22-én, november 2-án pedig egy másik aszteroida a Hold pályáját megközelítve száguld el majd bolygónk közelében. Legutóbb egy újonnan felfedezett kisbolygó,...
Milyen szerkezetű a Rosetta-szonda üstökösének belseje? A Rosetta-program radarkísérleteiből meglepetésre az derült ki, hogy az üstökösmag belseje jóval porózusabb, mint a kis égitest felszíne. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája több mint két évig, 2014 nyarától 2016. szeptember 30-ig a 67P/Churyumov-Gerasimenko (röviden 67P) üstökös...
Felfedezése után hat nappal a televíziós és távközlési mesterséges holdak pályáinál is közelebb suhant el a Föld mellett egy kisbolygó. Évente több tucat kisbolygó kerül a Föld közelébe, néhány százezertől egy-két millió kilométeres távolságon belül, és ezek ma már nem jelentenek "kozmikus hírértékű" eseményt....
Földfelszíni távcsöves megfigyelésekből meghatározták a NEOWISE-üstökös magjának tengelyforgási idejét. A világ két különböző helyén levő távcsövekkel két független megfigyelési sorozatból egymással megegyező eredmény adódott. Az idei nyár látványos megfigyeléseiből már korábban megállapították, hogy a NEOWISE-üstökös magja mintegy 5 km átmérőjű lehet, ami a nagyobb...
A NEOWISE-üstökös kómájának belsejébe pillantott be a Hubble-űrtávcső, amelynek felvételein előtűnnek az üstökös magjából kiáramló porból álló sugarak, a porjetek is. Már jó 23 éve annak, hogy az északi félteke lakói egy látványos fényes üstökös, a Hale-Bopp (C/1995 O1) látványában gyönyörködhettek az égen. Azóta...
Minden korábbinál közelebb száguldott el a Föld mellett egy kisbolygó, de csak a földközelség után hat órával fedezték fel, amikor már távolodóban volt. A kaliforniai Palomar-hegyen (San Diego mellett) működő Zwicky Transient Facility (ZTF) égboltfelmérő program nagy látómezejű CCD kamerájával készített felvételek átvizsgálása és...
Lakótömb méretű gödör, szomszédos épületkárok, kitört ablakok és személyi sérülések – egy új diplomamunka elemzi, miként reagálna a katasztrófavédelem egy hatméteres objektum budapesti becsapódására. Az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy a néhány méteres földközeli égitestek (főleg kisbolygók) időnként eltalálják bolygónkat. Ezek többsége nagy magasságban megsemmisül, de...
A japán Oszakai Egyetem munkatársai 59 nagy holdkrátert megvizsgálva egy 800 millió évvel ezelőtt a Földet és Holdat ért jelentős kisbolygóbecsapódás-sorozat nyomaira bukkantak. A Kentaro Terada professzor által vezetett kutatócsoport a Japán Űrügynökség (JAXA) Hold körül keringő Kaguya űrszondájának felvételeit vizsgálva jutott erre az eredményre.
Amerikai csillagászok szerint a látványos NEOWISE üstökösnek nagy méretű magja van, és az eddig ismert üstökösmagok között a nagyobbak közé tartozik. A NEOWISE a Föld felé közeledik, és látványos csóvás égi vándorként figyelhető meg az esti égbolton, északnyugat felé, kevéssel a horizont fölött. A...
Egy most napvilágot látott tanulmány szerint az 1908-ban Szibériában bekövetkezett Tunguz-eseményt okozó meteoroid vagy kisbolygó végül is kipattant a földi légkörből, és még ma is a Nap körül keringhet, így a jövőben akár újra lecsaphat bolygónkra vagy a Holdra is. Június 30. a kisbolygókról...
A hónapok óta nagy reményekkel várt C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös elérte napközelségét, és miután egy hete nagyon jól mutatott a SOHO napkutató szonda felvételein, az első földfelszíni fotókon sem okozott csalódást. Ha így folytatja, júliusban lehet egy igazi nyári üstökösünk, amely a hónap közepén akár szabad szemmel...
Pályájuk alapján tizenkilenc olyan kisbolygót azonosítottak a Naprendszerben, amelyek a csillagközi térből érkeztek a Naprendszer kialakulása idején, és stabil pályákon keringve azóta is a hozzánk tartoznak a külső vidékeken. Az elmúlt két évben már két kis égitest átszáguldott a Naprendszeren a csillagközi térből: ezek...
Június 22-én a várakozásoknak megfelelően a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös elérte a Napunk környezetét figyelő SOHO napkutató szonda széles látószögű koronagráfjának látómezejét. A majd' két hete nem látott üstökös nagyjából egy magnitúdóval fényesebb a vártnál, így amennyiben túléli július 3-ai napközelségét, a hónap közepén akár szabad szemmel...
Újabb, kis távcsövekkel is megfigyelhető üstökös közeledik a Nap felé. Reméljük, hogy a C/2020 F3 (NEOWISE) nem esik szét, mint ebben az évben már két, szintén ígéretes rokona, és július elejétől a nyár végéig binokulárokkal, esetleg szabad szemmel is megfigyelhető lesz. Az idén...
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy azt a 66 millió éve bekövetkezett kozmikus katasztrófát, ami a dinoszauruszok kipusztulását előidéző eseménysort kiváltotta, egy 17 km átmérőjű kis égitestnek a lehető leghalálosabb, a látóhatárhoz képest nagy szögben történt, meredek becsapódása váltotta ki. Ma már a kutatók egybehangzó...
Az ATLAS égboltfelmérő program keretében egy korábban nem látott típusú üstököst fedeztek fel, amely időlegesen a Jupiter trójai kisbolygóira emlékeztető pályán kering a Nap körül, megtévesztve még a csillagászokat is. Valójában egy távolabbról odatévedt aktív Kentaur típusú égitestről van szó. A kisbolygók főövében gyakoriak...

Nap-üstökösök: 2-0

Sajnos az ATLAS üstökös után a pár hete beharangozott C/2020 F8 (SWAN) üstökös sem bírta ki a növekvő napsugárzás hőjét, és még a legkisebb naptávolság elérése előtt szétoszlott, fényessége pedig drasztikusan lecsökkent, messze elmaradva a szabad szemes láthatóságtól. Régóta várunk már egy igazán látványos,...
Egy nagy méretű, a bolygónkra nézve potenciálisan veszélyes kisbolygó járt földközelben. Érdekessége, hogy radarcsillagászati megfigyelések szerint az alakja, kinézete egy arcmaszkos fejre emlékeztet. Évente több tucatnyi földközeli kisbolygó közelíti meg a Földet tízmillió kilométeren belül, néhány millió kilométerre. Az ilyen távolságok ma már nem...
Amely már nem is jelölt, ugyanis a C/2020 F8 (SWAN)-üstökös napok óta szabad szemmel is látható - egyelőre sajnos csak a déli féltekéről, de egy kis szerencsével két hét múlva már mi is megpillanthatjuk.
A földfelszíni távcsövek után most a Hubble-űrtávcső is megfigyelte a szétesett ATLAS-üstököst, és lélegzetelállító felvételeket készített a több mint két tucat kisebb magtöredékről. Mint arról beszámoltunk, az ígéretes, május végén szabad szemmel is jól megfigyelhetőnek előrejelzett ATLAS-üstökös magjának kisebb darabokra történő szétszakadása április elején...
Amerikai és kínai kutatók együttműködésével elvégzett számítógépes modellezés alapján a csillagközi térből érkezett és a Naprendszeren átsuhanó 1I/'Oumuamua nagyon elnyúlt, "szivar" alakját egy nagy tömegű test, például egy csillag vagy nagybolygó közelében történt elhaladása okozhatta. A 2017-ben elsőként felfedezett, a csillagközi térből érkezett és...
Magyar résztvevője is volt az üstökösöknek a Hubble-űrtávcsővel végzett megfigyelési programjaiban és azok tudományos értelmezésében, az eredmények közzétételében. A Hubble-űrtávcső (HST) 30 évvel ezelőtt kezdte megfigyeléseit Föld körüli pályán, és az évforduló kapcsán most röviden áttekintjük a Naprendszer kis égitestjeinek egy fontos és...
Az ígéretes, május végén szabad szemmel is megfigyelhetőnek előrejelzett ATLAS-üstökös magja a szétesés, kisebb darabokra való szétszakadás fázisában van, ami a fényességének vártnál hamarabb bekövetkező csökkenését okozhatja. Az ATLAS-üstökössel kapcsolatos előzetes és fontos ismertetést Sárneczky Krisztián tollából itt olvashatjuk. Az Oort-felhőből...
Bekövetkezett a csillagközi térből érkezett Borisov-üstökös magjának szétesése. Ez ritka lehetőséget kínál arra, hogy egy más csillag körül keletkezett üstökös magjának belsejét tanulmányozhassuk, és választ kapjunk arra, lehetnek-e ott az élet kialakulásához szükséges kémiai összetevők, azaz exobolygókra szállíthatnak-e az ottani üstökösök ilyen fontos alapanyagokat.
A csillagközi térből érkezett és a Naprendszeren átszáguldó 2I/Borisov-üstökös váratlanul többszörös fényességkitörést mutatott, és ez az OGLE megfigyelési program adatait elemző lengyel kutatók szerint az üstökös magjának jövőbeni lehetséges szétesésére utalhat. A csillagközi térből érkezett és Naprendszeren átszáguldó Borisov-üstökös 2019. december 8,54 világidőkor 2,006...
Régen nem csak járványok előjeleként, hanem birodalmak bukásának hírnökeként is tekintettek az üstökösökre. Ma már tudjuk, hogy igazából csak a fényességüket előrejelző csillagászokra várhat bukás, ha nem vigyáznak. A héten előbb a világsajtót, majd a magyar sajtót is bejárta a hír, hogy fényes üstökös...
Száznál is több kis égitestet fedeztek fel amerikai csillagászok a Naprendszer külső vidékein. A Naprendszer távoli tartományaiban, a Neptunusz pályáján túli régiókban többféle kis égitest kering a Nap körül. Ezek a Neptunuszon túli vagy transzneptun objektumok, amelyek Nap körüli pályájuk alapján több alrendszerbe...
Kettős kisbolygó került földközelbe. A múlt hónapban földközelbe került kisbolygó a radarcsillagászati megfigyelések szerint egy kettős földközeli aszteroida. Évente több tucatnyi földközeli kisbolygó közelíti meg a Földet több millió kilométerre. Az ilyen távolságok ma már nem is számítanának említésre méltó különleges eseménynek....
Amerikai csillagászok felfedeztek egy kis égitestet, amely Nap körüli keringése közben a Földet is körüljárja, tehát bolygónk új kísérőjére, holdjára bukkantak. Új miniholdunk azonban nem sokáig lesz a közelünkben, áprilisban elhagyja bolygónk környezetét. 2020. február 15-én a Catalina Égboltfelmérő Program (Catalina Sky Survey, röv....
Brit kutatók szerint a modern földi technikai civilizációra veszélyes, romboló hatású "mega napviharok" 25 éves gyakoriságúak lehetnek, a "csak nagy" napviharok pedig átlagosan három évente fordulnak elő.
A második kínai holdjáró már tavaly január óta tanulmányozza égi kísérőnk tőlünk nem látható oldalát, és az egy éves évforduló alkalmából új, látványos felvételeit tették most közzé.
Felfedezték az első, teljesen a Vénusz pályáján belül keringő kisbolygót. Ezzel a kisbolygók pálya szerinti felosztásában egy új osztály első képviselőjét azonosították.
A Hubble-űrtávcsővel is folytatódtak a csillagközi térből érkezett és a napközelségén átszáguldó üstökös megfigyelései, amelyek szerint az üstökös magja kis méretű, de ennek ellenére rendkívül aktív.
A NASA TESS exobolygóvadász űrtávcsöve megfigyelte a 46P/Wirtanen üstökös váratlan kitörését, és végig is követte azt.
Egyre nagyobb méretű a kómája és csóvája a napközelsége felé közeledő, csillagközi térből érkezett üstökösnek.
A felfedezése előtt készült felvételek szerint a csillagközi térből érkezett új üstökös magjából gázok szabadultak ki már akkor, amikor még nagyon messze volt a Naptól.
Az Apollo-12 holdexpedíció 50 évvel ezelőtt, 1969. november 14-én indult útnak, hogy másodszor is emberek jussanak el a Holdra, és folytassák égi kísérőnk részletes megismerését.
A Hubble-űrtávcsővel rögzített képeken páratlanul szép kómás-csóvás, igazi üstökösként látszik a csillagközi térből érkezett 2I/Borisov üstökös.
Lengyel kutatók szerint a nemrég felfedezett, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett kis égitest egy Naphoz közeli csillag közelében haladt el mintegy egy millió évvel ezelőtt.
Már van színképfelvétel is az új, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett üstökösről. Valóban üstökösről van szó, amely sokban hasonlít a Naprendszer ismert csóvás égi vándoraihoz.
Megvan a második, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett üstökös! Az előzetes becslések szerint egy több kilométer méretű kis égitestről lehet szó.
Egy amerikai kutatócsoport modelleken alapuló eredményei szerint a Tejútrendszerben fejlett idegen civilizációk vándorlásukkal benépesíthették a Galaxis lakható bolygóinak többségét, de a Naprendszernek a Tejútrendszer spirálkarjai között megbújó, nagyon nehezen elérhető csendes zugáig nem jutottak el.
Magyar idő szerint július 11-re virradó éjszaka a japán Hayabusa-2 űrszonda ismét sikeresen talajmintát vett a Ryugu földközeli kisbolygó felszínéből úgy, hogy előtte egy kis fémgolyót lőtt az aszteroidára és a kiszabaduló törmelékből amennyit csak lehetett a mintavevőjével begyűjtött. Mint ismeretes, a Japán Űrügynökség Hayabusa-2 (“Sólyom”) űrszondája magyar idő szerint...
160 éve, 1859. szeptember 1-jén fedezte fel Richard Carrington az írott történelem legnagyobb napkitörését, amelynek földi hatásai is rendkívüliek voltak: bolygónkon szinte "elszabadult a pokol". Programja során a NASA Parker Napszondája is ezen a napon kerül harmadszor napközelbe, ami központi csillagunk egyedülálló tanulmányozását teszi lehetővé.
Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának felvételein a 67P/Churumov-Gerasimenko-üstökös magja körül zárt pályán keringő kis méretű magtöredéket fedeztek fel, amely az üstökös kísérőjének, kis "holdjának" tekinthető. A felfedezés váratlan, és egyben nagy bravúr is. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája 2014. augusztus 6-án - tehát már öt éve - ért a...
2019. augusztus 7-én magyar idő szerint 06:07-kor fényes felvillanással egy kis égitest ütközött a Jupiterbe. Az óriásbolygót éppen videózó amerikai amatőrcsillagász szerencsésen megörökítette a ritka eseményt. A bolygóóriás Jupiter hatalmas tömegvonzásával sok kis égitestet térít el eredeti pályájukról maga felé, illetve szétszórja őket a Naprendszer külső és belső vidékei felé....
Felfedezése után egy nappal a Hold pályáján belül száguldott el bolygónk közelében egy futballpálya méretű égitest. A becslések szerint egy ehhez hasonló, de valamivel kisebb égitest okozta 111 évvel ezelőtt a szibériai Tunguz-katasztrófát. A Föld közelébe évente több tucat kisbolygó kerül a néhány százezertől egy-két millió kilométeres távolságon belül és...
Útnak indult India második holdszondája, a Chandrayaan-2, amely egy leszállóegységet és egy robot-holdjárót juttat majd égi kísérőnk felszínére, a tervek szerint szeptemberben. Július 22-én hétfőn, magyar idő szerint 11:13-kor elindult az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) második holdszondája, a Chandrayaan-2 ("Holdhajó") a Madrastól mintegy 80 km-re északra levő sriharikota-szigeti Satish Dhawan...

50 éve történt: emberek a Holdon

A napokban van 50 éve annak, hogy az Apollo–11 holdexpedíció során az ember először lépett egy másik égitest felszínére. Lehet, hogy évezredek múlva a 20. századból másra nem is fognak emlékezni, de erre az eseményre, erre a nagyon fontos, nevezetes "Houston, itt a Nyugalom Tengere Támaszpont! A Sas leszállt!"...
Miért különbözik a Hold felénk forduló és tőlünk nem látható oldalának felszíne? Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Hold tőlünk látható és túlsó oldala felszínének eltérése egy régmúltban bekövetkezett kolosszális becsapódás következménye lehet. A becsapódó test egy törpebolygó vagy egy kisebb bolygó tömegű égitest lehetett a korai Naprendszerben. Földi megfigyelésekből, valamint...
A Hubble-űrtávcső "füstölgő puskacsőként" figyelte meg egy éppen szétaprózódó főövbeli kisbolygó porcsóváit..
A japán Hayabusa-2 űrszonda nagy sebességű lövedéket lőtt a Ryugu földközeli kisbolygó felszínébe.
A Harvard Egyetem két kutatója szerint a 2014. január 8-án megfigyelt tűzgömb-jelenséget létrehozó kis égitest a csillagközi térből érkezhetett, és a Föld légkörében fejezte be égi és tejútrendszerbeli pályafutását.
Az Izraeli Űrügynökség (SpaceIL) első holdszondája a tervek szerint magyar idő szerint csütörtök este szállt volna le a Hold felszínére, de sajnos megszakadt vele a kapcsolat. Gyakorlatilag elveszettnek nyilvánították a szondát.
A NASA Parker Napszondája április 4-én járt másodszor napközelben, amikor a Nap fotoszféráját 15 millió km-re közelítette meg, és egy óra alatt mintegy 343 ezer kilométert tett meg. A NASA Parker űrszondája (Parker Solar Probe vagy Parker Napszonda) 2018. augusztus 12-i felbocsátása után két és fél hónappal máris űrtörténelmi rekordot...
Eddig még nem látott videót tettek közzé a japán űrszonda legutóbbi felszíni mintavételéről, amelynek során egy lövedék becsapódásával a felszín anyagát kiszakította és a kirepülő anyagból mintát gyűjtött. A találati pontosság kiváló volt. Mint ismeretes, a Japán Űrügynökség Hayabusa-2 ("Sólyom") űrszondája magyar idő szerint 2019. február 22-én sikeresen végrehajtotta első...
Az amerikai ATLAS kisbolygóvadász program során meglepő módon egy porcsóva jelenlétét fedezték fel a (6478) Gault főövbeli kisbolygónál, ami a modellek szerint egy ismeretlen aszteroidával történt ütközés következtében kiszabadult por és törmelék maradványa. Ken W. Smith (Queen's University, Belfast) és Larry Denneau (University of Hawaii) az amerikai ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact...
A kaliforniai Caltech kutatói szerint sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a Naprendszer kilencedik bolygója létezik, mint eddig gondoltuk. Kimutatták ugyanis, hogy bizonyos Neptunuszon túli objektumok (TNO-k) pályáinak speciális elhelyezkedése a feltételezett távoli nagybolygó hatására alakult ki, nem pedig a véletlen műve.
A japán Hayabusa-2 űrszonda a Ryugu földközeli kisbolygó felszínéből sikeresen talajmintát vett. Az év során még kétszer vesz majd mintát, amelyeket várhatóan 2020 decemberében juttatja a Földre részletes elemzésre. A japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa-2 ("Sólyom") űrszondája 2014. december 3-án indult útjára a (162173) Ryugu (japánul: "Sárkány Palotája" vagy "Tengeri sárkány...
Magyar idő szerint péntek éjjel Floridából elindult a Hold felé Izrael első holdszondája, amely a tervek szerint egy leszálló egységet fog égi kísérőnk felszínére juttatni.

Az Ultima Thule meglepő alakja

A New Horizons űrszonda által az Ultima Thule távoli kisbolygóról készített újabb felvételek meglepetést hoztak: a kis égitest alakja nem egy "hóemberre" hasonlít, hanem két, egymással érintkező lapos korongból, két "palacsintából" vagy "puszedliből" tevődik össze. Az ilyen alakú kis égitest keletkezésének magyarázatára újra át kell gondolni az eddigi kialakulási...
Zdenek Sekanina világhírű üstököskutató szerint a csillagközi térből a Naprendszerbe látogatott 'Oumuamua a Nap hatására esett darabjaira napközelben, majd a maradványai már egy elnyújtott alakú, de még a tömegvonzás által összetartott törmelékfelhő formájában távolodtak a Naptól, amikor felfedezték az objektumot. Ez a felismerés is a kis égitest természetes eredetét...

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás