A legközelebbi csillag

2501

Éppen száz évvel ezelőtt jelent meg az a tudományos publikáció, amely a legközelebbi csillag, a Proxima Centauri felfedezéséről tudósít. A jellegtelen csillagot ma se könnyű “felfedezni” a csillagok tengerében.

Kereszty Zsolt, Kimberley-farm, Dél-Afrika

A Proxima Centaurit száz évvel ezelőtt, 1915-ben fedezte fel Robert Innes, a dél-afrikai Union Observatory igazgatója. A ragyogó alfa Centauri (Toliman) szomszédságában megbúvó halvány, jellegtelen csillag jelentős sajátmozgásával hívta fel magára a figyelmet, majd a pontosabb mérések kimutatták, hogy az alfa Centaurinál is valamivel közelebb helyezkedik el, távolsága 4,24 fényév. Hiába van hozzánk nagyon közel a Proxima Centauri, a 11 magnitúdós vörös törpecsillag egyáltalán nem feltűnő látvány, azonosításához megfelelő csillagtérkép szükséges.

2003 májusában hat magyar amatőrcsillagász – Basa József (Gyál), Fischer Gábor (Győr), Kereszty Zsolt (Győrújbarát), Pelyhe József (Tard), Szabó Gábor (Monor) és Szőke Tibor (Budapest) – szervezett észlelőexpedíciót a déli égbolt alá, a célpont a Kalahári-sivatag volt. A csapat vizuális és fotografikus észleléseket folytatott olyan égi célpontokról, amelyek hazánkból nem láthatók. Természetes, hogy  az egyik kiemelt távcsöves célpont a Proxima Centauri, a legközelebbi csillag volt.

A Proxima Centauri szinte elvész a csillagok tengerében. Kereszty Zsolt felvétele 2003 májusában készült Dél-Afrikából, Meade 152/756-as Schmidt-Newton-távcsővel, Fuji Provia 400 negatívra.
A Proxima Centauri szinte elvész a csillagok tengerében. Kereszty Zsolt felvétele 2003 májusában készült Dél-Afrikából, Meade 152/756-as Schmidt-Newton-távcsővel, Fuji Provia 400 negatívra.

“Mivel hosszú expozíciós idejű primer fókuszos és az észlelési fajlagos időköltségeket csökkentő ún. fiahordós teleobjektíves felvételeket szerettem volna készíteni, ezért az utazás előtt több-kevesebb idővel szereztem be az ehhez szükséges technikát, így az Astrotech Kkt.-től például egy MEADE LXD-55 15 cm-es Schmidt–Newton-távcsövet, keresővel. A kis műszer kellően kompakt, fényerős (f/5), és főleg könnyű az utazó asztrofotós számára. A lézerkollimációs ellenőrzéseknél azonban hamar kiderült egyik fő hiányossága, tudniillik a fogasléces okulárkihuzat fókuszáláskor elmozdul.

Ez nem megengedhető, mert a helyesen kollimált rendszer a fotós toldat felhelyezésekor újra elmozdul, és így hiába a megfelelő korrigált látómezőt lehetővé tevő Schmidt korrekciós lemez, a csillagok képe a látómező széle felé elhúz. Ezért a tubust rekord idő alatt átszerelte egy profi kétállású (vizuális és fotó, CCD) kihuzatra a Proxima, így a tubus ma is kiváló képalkotású, stabilan használható optikai rendszert rejt magában.

További lépésként beszereztem egy akkor még Magyarországon asztrofotós körökben szinte ismeretlen HEQ–5 mechanikát, amely mellett a döntő érvek a következők voltak: finoman járó 2–2 db kúpgörgős csapágy, állítható fogaskerékrendszer, kezelhető kis tömeg, az árhoz képest robosztus kivitel, felezett lépésű kézi vezérlő, beépített, stabil kivitelű pólustávcső, fém, rezgésmentes háromláb, kedvező beszerzési ár, fejlettebbre cserélhető elektronikai vezérlés. A mechanikát szinte végszóra szállította le a Távcső Szolgáltató Bt. A műszeregyüttest egy 60/700-as Antares vezetőtávcső egészítette ki, 1,25 “-os zenittükörrel, MEADE 2x-es short (fontos) Barlow-val és a MEADE 9 mm-es vezetőokulárjával, amiben kicseréltem a beépített megvilágítást, energiatakarékos és szabályozható, pulzáló fényű ún. PulseGuide vezetőfényre, ezzel ugyanis halványabb vezető csillaggal is tudunk biztonságosan vezetni. A fényképezőgép egy PENTAX MZ-30-as gép volt a korábban már említett nyersanyagokkal. A fiahordó szerelésre került Manfrotto gömbcsuklóra, a Szitkay Gábortól kölcsönbe kapott NIKON F-80 váz, NIKON 180 mm-es telobjektív, fókuszkétszerezővel. A szerkezet olyan nehéz volt, hogy gyakorlatilag ellensúlyként használtam.”

Részlet a szerző Szemtől szemben az omega Centaurival című cikkéből (Meteor 2004/6.).

A Proxima Centauriról a Meteor 2015. novemberi száma fog hosszabb cikket közölni, Szabados László tollából.

Hozzászólás

hozzászólás