Az Esthajnalcsillag esti csillagként alkotott romantikus párost a sümegi várral.
Mizser Attila, Sümeg
Ezekben a napokban még megfigyelhetjük a fényes Vénusz bolygót a kora esti égen, a nyugati látóhatár közelében. Az egyre vékonyabb és egyre nagyobb sarlót mutató bolygó alakváltozása négy évszázaddal ezelőtt sok fejtörést okozott Galileinek, aki a változásokat a napközéppontú világkép egyik bizonyítékaként értelmezte. A bolygó vékonyodó sarlóját mi magunk is észrevehetjük kisebb távcsővel vagy binokulárral (kézi látcsővel), sőt, a jó szemű észlelők még puszta szemmel is megpillanthatják a bolygó furcsa alakját. A március 27-i együttállás felé közeledő bolygó látszó átmérője ugyanis ebben az időszakban igen jelentős, mintegy 1 ívperc, ami éppen az emberi szem felbontóképességének határán van.
A hét csillagászati képe március 14-én este készült Sony Cybershot fényképezőgéppel az esti szürkületben. A vékony cirruszfelhőzeten átvilágító Vénusz (melynek „udvarát” is láthatjuk a képen) a sümegi vár romantikus díszlete fölött látható, így a kép akár a most futó TWAN-projektbe is beleillik.
