Az őszi égbolt egyik nevezetessége a tőlünk 2,5 millió fényévnyire elhelyezkedő Andromeda-galaxis, amely sötét, zavaró fényektől mentes helyről szabad szemmel is megpillantható.
Horváth Attila Róbert, Győr
Az Andromeda-galaxis (M31, NGC 224) az északi égbolt legfeltűnőbb, szabad szemmel is megfigyelhető csillagvárosa. Al Szufi említette először Kr. u. 905-ben ezt a ködösséget, mely a nü Andromedae mellett figyelhető meg derült, holdfénytől mentes éjszakákon, fényszennyezéstől távoli helyekről. Azok a budapestiek, akik szabad szemmel vagy kisebb látcsővel meg szeretnénk pillantani a nevezetes galaxist, csatlakozzanak a november 20-i csillagnéző túrához.
Az Sb típusú spirálgalaxis távolsága mintegy 2,5 millió fényév, átmérője a legújabb mérések szerint 260 ezer fényév, vagyis lényegesen nagyobb a Tejútrendszer 100 ezer fényéves átmérőjénél. A csillagvárosnak jelentős magyar vonatkozása is van: az első extragalaktikus szupernóvát, az Andromeda-ködben felrobbant S Andromedae-t Dégenfeld Schomburg Berta és Kövesligethy Radó fedezte fel 1885-ben. Két kísérőgalaxist is láthatunk a képen: az M31 magjától balra az M32-t, jobbra lent pedig az erősen megnyúlt NGC 205-öt.
A hét csillagászati képe október 25-én és november 9-én felvett fotók feldolgozásával készült. 127/950 Meade series 5000 apo refraktor, f/6,6 reduktorral, ISO 800, 48x5perc expozíció, átalakított Canon EOS 30D fényképezőgép.