A (119951) 2002 KX14 egy közepes méretű (365-455 km) klasszikus Kuiper-objektum (cubewano): egy, a Plutonál valamivel messzebb keringő, jeges égitest.
Szabó M. Gyula, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Szombathely.
A Kuiper-objektumok csillagfedései a közelmúltban felfutó, nagyon fontos észlelések, mert ezekkel közvetlenül meg lehet mérni az égitestek méretét, tehát albedóját, és a sok obszervatóriumból végzett mérések segítségével föltérképezhetjük az árnyékuk alakját, esetlegesen holdak, gyűrűk jelenlétét is ki lehet mutatni. Ezek a mérések jelentik a megfigyelési alapot az olyan kérdések megválaszolására is, mint például a víz eredete a Földön, vagy a kis égitestek szerepe a Naprendszer történetében.
A 2002 KX14 jelű Kuiper-objektum 2020. május 26/27-én fedett el egy GAIA g=14,6 magnitúdós csillagot. A fedés sávja az előrejelzések szerint érintette Magyarországot, Szombathelyről 44% előrejelzett esély volt a fedésre.
Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium 2019-es telepítésű ASA800 távcsövével és sCMOS kamerarendszerével a jelenség előtt 40 perccel állítottuk be a területet. Az ekliptika legdélebbi részét figyeltük meg, az égterület kelésétől számítva annak „brutális”, 18 fok magasan történt deleléséig; a fedés 16 fokos horizont feletti magasságnál következett be. Az esetleges holdak, gyűrűk lehetősége miatt a teljes megfigyelés egy órát fedett le, ebből a fedés több, mint 10 másodpercen keresztül volt látható.
A megfigyeléseket 0,7 másodperc expozíciókkal, szűrők nélkül végeztük. A műszerrel ez volt a harmadik próbálkozás egy TNO-fedés megörökítésére, és egyben az első sikeres megfigyelés, a jelen lévő csapat, Derekas Aliz, Szigeti László és a krónikás, Szabó M. Gyula osztatlan örömére. A rossz seeing (elvonuló hidegfront, 16 fok magasság…) miatt az animációban a képek nagyjából fele szerepel, az élesebbek közül válogatva. A zöld karikában lévő csillag eltűnését majd újbóli előtűnését kell figyelni…
Az adatokat eljuttatjuk a nemzetközi TNO okkultációmegfigyelő-házathoz. A kutatások megvalósítását a „Kozmikus Hatások és Kockázatok” GINOP-2.3.2-15-2016-00003 pályázat tette lehetővé.
