Éjszakai világító felhők

2884

A csodálatos derült ég tele volt szebbnél szebb látnivalókkal. Az éjszakai észlelés koronáját azonban a sejtelmes megjelenésű éjszakai világító felhők jelentették.

Szőke Balázs, Rossington, Egyesült Királyság

Az elmúlt évek Anglia olyan vidékére sodortak, ahol a fényszennyezés drámai mértékű. Évekkel ezelőtt, amikor még Sheffield-ben éltem, egy év után kénytelen voltam eladni 200/1000-es PDS Sky-Watcheremet, pusztán amiatt, mert a legtisztább átlátszóságú éjszakán is olyan elképesztően világos és sárga volt az ég, hogy ha 20 csillagot meg tudtam számolni, már örömtáncot lejtettem.  A távcső pedig ott állt kihasználatlanul.

Két évvel ezelőtt azután – részben ez okból – 40 km-rel odébb, “falura” költöztem, ahol a helyzet jelentősen jobb lett, de persze még messze van az általam  elfogadhatótól. Itt döntöttem úgy, hogy “visszaveszek” terveimből és egyenlőre megelégszem egy egyszerűbb, de vizuális észlelésekre jól használható, könnyen hordozható távcsővel. Így esett választásom a 150/750-es Discovery GoTo reflektorra és megfelelő minőségű okulárokra.

Hónapok óta ugrásra készen álltak eszközeim a szobámban, dacolva a megszokott és sajnos igaz ténnyel, miszerint “ez Anglia”, és ha nem váltok hobbit mondjuk vasútmodellezésre, akkor bele kell tanulnom a “türelmesség művészetébe”, egyszer csak elérkezik a megfelelő konstelláció (derült ég, szélcsend és legfőképp szabadnap). Végre tegnap, június 22-én ez elérkezett. A nappali-éjszakai csillagászati kánaán részleteit most nem elevenítem fel, azonban  mindenképpen szeretnék említést tenni az ilyenkor előforduló éjszakai világító felhőkről (NLC).

Már egy nappal korábban, utolsó munkanapomon kamionommal sok száz kilométeren át kergettem az észak-nyugati horizonton feltűnt, nem túl erős NLC mezőt, így erre és az előjelzésekre hagyatkozva abban bíztam, ezen az éjszakán ismét feltűnnek.

Miután egy nappal korábban csak mobiltelefonnal próbálkoztam elég gyenge minőségű felvételek elkészítésével,  így bízva az NLC-k ismételt megjelenésében már a nap folyamán előkészítettem fotós felszerelésemet.

Hajnali egy óra körül lettem arra figyelmes, hogy a horizont közelében ezüstös fénylések jelentek meg.

Nem is vártam tovább, a távcsövet az M56-on “felejtve” azonnal bepakoltam a kocsiba és elindultam egy megfelelően sötét, hangulatos területet keresni.

Már az autóból láttam, hogy egyre erősödik az NLC-k jelenléte, hamarosan már a jellemző hullámos elrendeződés is kivehetővé vált. Alig 15 perc autózás után megtaláltam egy megfelelő helyszínt, Rossington falu közelében.

A horizont ekkor már világított a kb. 120 fok szélességben elterülő, hömpölygő NLC mezőtől.

Miután földrajzi helyzetem 53 fokon van, így az esztendő ezen időszakában gyakorlatilag nem lesz teljesen sötét éjszaka. A mobilomra korábban letöltött “Clear outside” applikáció szerint 23:52 és 00:41 között volt a legsötétebb, utána már világosodott.

A felvételeket egy Canon EOS 6D vázzal, egy 24-105 mm f4 Canon és egy 14mm f2,8 Samyang optikával készítettem, 2-2,5 sec expozíciós időkkel, ISO 400 és 640 között.

Az NLC mező eközben folyamatosan változott, hullámzott, átrendeződött. A jellemző hullámos vonalak és fodrozódás ugyanakkor jelentősebb átalakuláson nem esett át. Éles, fonalas gócok voltak kivehetők. A Canon optikával az NLC egyes részeit tudtam csak fotózni, hiszen kiterjedéséből adódóan még 24 mm-nél sem fért a látómezőbe az egész. A mellékelt felvételen a 14 mm-es optika azonban már teljes kiterjedésében mutatja a világító felhőket. Az autó képbe komponálása csupán hangulati elem. Az utómunkákat Lightroom-ban készítettem, bár igazság szerint nagyon nem is kellett a nyers fotókhoz hozzányúlni.

A látóhatár közelében némi felhősávok látszottak, de az éjszaka továbbra is kiváló átlátszóságú volt, a légköri nyugodtság (mely a fotókat nem befolyásolta különösebben) is ritka jó volt.

A Hold közben már a horizonthoz közelített, a -1,9 magnitúdós, ragyogó Mars, a környező fák sziluettje, az enyhén kékes, kicsit vöröses látóhatár búzamezőkkel az előtérben és a kivételes csend nagyon hangulatossá tette az éjszakát.

Régóta nem volt részem ekkora és ilyen tömény csillagászati élményben.

 

Hozzászólás

hozzászólás