Nagyon Jupiter

5040

A Meteoblue időjárás-előrejelzési honlap 2021. július 8-a hajnalára a győri Corona Borealis Csillagvizsgáló felett különösen jó, 0,8-1″-es nyugodtságot jelzett előre.

Kereszty Zsolt, Győr

Többször volt már ilyen, de bizony gyakran tévedtek, ennek ellenére a csillagvizsgáló kupoláját már hajnal 1 órakor kinyitottam, hogy a műszerek minél jobban vegyék át a környezet hőmérsékletét. Kb. fél 3 felé beállítottam az atmoszferikus diszperzió korrektort (ADC) és egy Takahashi Abbe Ortho 6 és 12,5 mm-es okulárral megnéztem a Jupitert a Celestron C14 Edge HD főműszerben.

Közel 40 éve figyelem a bolygókat különböző távcsövekben, de ilyen páratlan részletes és nyugodt Jupiter-képet nem túl sokat láttam! „A kutya meg a mája!” Bevált tehát a Meteo blue előrejelzése. Az égitest 27 fok magasan látszott ekkor a horizont felett, ez a hazai viszonyokat tekintve az utóbbi évekhez képest jónak minősíthető. A bolygó nagyon-nagyon apró részleteket, színeket mutatott meg magából, finom szálak, oválok, foltok, szakadozó sávok és a részletes Nagy Vörös Folt ámulatba ejtett jó fél órára. És ami érdekes, hogy a seeing bár hullámzott, de megmaradt a 0,8-1″ körülinek, ez itthon ritka.

Gyorsan felszereltem az ASI 462 MC kamerámat a szűrőváltóval, majd az ADC-t, ezután a bolygó orientációját és a helyes fókuszt is beállítottam, már csak a kupolarés középre állítása volt vissza és indulhattak is a videók. 1 perc 10 másodperces szekvenciákkal dolgoztam, kb. 11 700 frame adódott mindegyikre, összesen 14 db videót vettem fel 16 perc alatt, végül 163 800 db frame-ből állt össze az egy darab Jupiter képem. Csak a Baader UV+Ir vágószűrőjét használtam most, így azonnal RGB színes felvételt nyertem, jó seeing-nél tapasztalatom szerint elég ez a szűrő is. Még a kupolában gyorsan készítettem egy videóösszeadást az AS!3-al, majd egy gyors képélesítést Registaxban és Photoshopban és a közel sem végeredményt mutató kép így fél 4 felé döbbent arckifejezést ragasztott a már megfáradt észlelőcsillagász arcára… Nem éltünk hiába, gondoltam magamban. Ilyen szintű részletezettséggel Jupiter képet én még soha nem készítettem ilyen magasságban járó bolygónál. Aztán készült egy infra ProPlanet 742-es és egy metánszűrős, illetve Ganymedes és Io hold képsorozat is, csak hogy az észlelés kerekké váljon. A felvételsorozatokat végül este dolgoztam fel, AS!3-ban, Registaxban, majd a 14 db egyedi képet WINJuposban derotáltam. További képmanipulációkat főleg PS-ben, Registaxban végeztem, úgy mint színegyensúly, intelligens élesítés, telítettség, élénkség, egyedi színek, Gauss-elmosás, görbézés, maszkolás, 118 % drizzle, színzaj, R.tax csúszkák újra, unsharp mask, stb. A teljes képfeldolgozás kb. 2,5 órát vett igénybe.

A felvételek készítésekor a bolygó horizont feletti magassága 30 fok, a seeing 8/10, az átlátszóság 6/10 volt, a -2,7 mg-s bolygó ekkor 4,2725 CSE-re, azaz 639,2 millió km-re volt Földünktől, fázisa 99,5%, látszó átmérője 46,1″ . Ha megfigyeljük a végeredményt mutató képet, számos részleteire bontott sáv, zóna tűnik fel változatos színekben. Legfeltűnőbb talán a Nagy Vörös Folt (GRS) és annak „szeme”, illetve az azt körülvevő üreg, az RSH, előtte és utána több aktív terület is azonosítható. Sok csomó, ovál, hasadás, csík, füzér, kivetülés látható. A képet az ALPO szerinti S=Dél fent szerint tájoltam.

Részletek weblapomon: http://crbobs.hu/galeria/naprendszer/jupiter-2021-07-08/

Hozzászólás

hozzászólás