Egyre aktívabb Napunk május 10-én igen erőteljes napkitörést produkált, amely sokak figyelmét magára vonta. Néhány órával korábban – a jelenségtől függetlenül – óriási protuberancia volt észlelhető.
Váradi Nagy Pál, Kolozsvár
Azelőtt pár órával, hogy a hírekbe bekerült volna a Napnak egy másik, röntgenben mért kitörése, amely a képen a középső rész aktív (fehérrel jelölve) részeihez köthető, megfigyeltem az általam eddig látott legnagyobb protuberanciát — pedig sokat észlelek, szinte mindegyik ebédszünetben, amikor az ég tiszta. Az észlelést nehezítették a vonuló fátyolfelhők, amiktől a teljes korong illesztése is kihívás volt. A gigászi protuberancia két jellemzője, hogy egyfelől a hidrogén alfa hullámhosszában nagyon szépen mutatkozott az okulárban, vizuálisan észlelve, másfelől mind a két, teljes korongra szánt műszerem látómezeje kicsinek bizonyult hozzá. A hidrogén csőben a B600 filter volt kevés az 500-as fókuszhoz, itt el kellett tolnom a Napot, hogy a kitörés legyen a finomhangolt hidrogén-pontban – a koronggal egyszerre nem fért oda. A kamera előtt egyébként egy reduktor van, a B600-as kicsi hasznos látómezejének problémáját némileg elfedendő. De 420mm-en, a kalcium szintén B600-as filtere is megkínlódta ezt a napkitörést, az egyébként bolygókamera-viszonylatban hatalmas látómezejű 178MM-es szenzort a Nap ekvatoriális orientációja helyett átlóba kellett forgatnom. Mindkét beállítást a szinte évtizedes napészlelő pályafutásom során először kényszerültem elvégezni.
A fentebbi kép keskeny sávú kalcium K szűrővel és fekete-fehérben készült el, két ülésben. Az egyik kép a fényes felszín részleteit rögzítette, a protuberancia rovására. A második kép a felszínt túlexponálva a sokkal halványabb kitörést igyekezett elcsípni. Mivel a kalcium sávot alapvetően nem a kitörések észlelésére használják mint technikát, illetve a hidrogénben gondolkodó természet is könnyebben mutatja magát hidrogén és nem kalcium sávokban, a két kép összedolgozása igen nehéz volt a sokkal kedvezőtlenebb, túlságosan tág dinamikatartomány miatt, illetve az ebből adódó élességi különbségek miatt – a hosszabb expozíció, amely a kitöréseket rögzítette, a légkör elmosó hatására is érzékenyebb. Emellett, a hobbiban tudjuk, a kalcium csövek jellemzője még egy szellemkép, amitől nagyon nehéz megszabadulni, túl a mondjuk így a szokásos, átlagos mindenféle artefaktum-nyavalyákon, amiktől egy átlagos csillagászati műszer, legyen az amatőr vagy profi, szenvedni szokott. A fentebbi kép sikerült.
A felvétel készítésének adatai:
| Készítő: | varadinagypal |
| Dátum: | 2022-05-10 13:10 |
| Távcső: | SW Evostar 72/420 ED |
| Mechanika: | SkyWatcher EQ-3 mechanika (alumínium lábon) |
| Kamera: | ZWO ASI 178 MM monokróm kamera |
| Szűrő: | Lunt CaK ERF és filter, B600, egyenes cső-változat |
| Korrektor: | noszogtató-követő-kütyü |
| Exp. idő: | 2×5 perc a dinamikához |
| Helyszín: | Kolozsvár, r&d-ebédszünet |
| Megjegyzés: | a vonuló felhők sokat nehezítették a történelmi méretű kitörés észlelését |
