Szédületes Örvény-köd

595

A tavaszi égbolt egyik különleges látnivalója az Örvény-köd a Vadászebek csillagképben. Négy óra hosszúságú expozíció tárja fel számunkra a csillagváros kavargó világát.Lubai Csaba, Eger

Charles Messier, a híres francia üstökösvadász 1773. október 13-án fedezte fel a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben ezt a halvány ködfoltot, “természetesen” egy üstökös észlelése közben. A Messier-katalógusban 51-es sorszámot kapott ez az objektum, melyről a 20. századi vizsgálatok mutatták meg, hogy nem ködösség, hanem távoli csillagváros, távolsága 37 millió fényév. A mellette látható NGC 5195 jelű “fiókgalaxist” Pierre Méchain fedezte fel, 1781-ben. A két galaxis egymással kölcsönhatásban van, amit jól mutatnak a halványabb galaxistársból kifelé nyúló “csápok”.

2013w01-nagyHogy ez a távoli csillagváros miért kapta az Örvény-köd elnevezést, nem is kell megmagyarázni, elég egy pillantás a hét csillagászati képére. A felvétel Eger külvárosi részéből készült egy saját építésű 200/800-as Newton-távcsővel, Canon EOS 450D fényképezőgéppel, összesen 4 óra expozíciós idővel. A felvétel végső formáját nagyban nehezítette a szinte már mindenhol jelen levő erős fényszennyezettség.

Az M51-ben eddig három szupernóva-robbanást észleltek, az elsőt 1994-ben (SN 1994I, ennek független magyar felfedezői is voltak: Bakos Gáspár és Szitkay Gábor), a másodikat 2005-ben (SN 2005cs), a harmadikat pedig 2011-ben (SN 2011dh).

Hozzászólás

hozzászólás