A Triangulum (Háromszög) csillagképben található szomszédos spirálgalaxis nem véletlenül lett az év mélyég-objektuma. Száz év óta tudjuk, hogy a Tejútrendszerünkhöz hasonló csillagváros, „világsziget”. A hét képe hasonló technikával készül, mint a száz évvel ezelőtti felvételek.
Benei Balázs, Tarján, MTT 2026
Az év objektumát mindenképpen szerettem volna filmre megörökíteni. Ehhez egy extra finom szemcsézettségű professzionális filmet, Fuji Neopan Acros II-t fűztem be egy régi Minolta XD5 kamerába. A másfél órás exponálás alatt a mechanika és a vezetés tökéletesen tette a dolgát.
A Messier 33 spirálgalaxis Benei Balázs felvételén.
A múlt század elején nem volt egyértelmű, hogy a spirálködök közel vannak-e és a Tejútrendszerhez tartoznak, vagy pedig távoliak, és a galaxisunkon kívül találhatók.
1920. április 26-án tartották a csillagászat „nagy vitáját”, amelynek során Harlow Shapley (1885–1972) azt az álláspontot képviselte, hogy ezek a ködök közeliek, míg Heber D. Curtis (1872–1942) szerint önálló, a miénkhez hasonló és nagyon távoli objektumok. A vita nem hozott egyértelmű sikert egyik résztvevő számára se, Shapley nézetét általában elfogadták, de fenntartották az alternatív elmélet igazságának lehetőségét is. (A vitáról részletesen l. Horváth I.: A Shapley‒Curtis-vita, Meteor csillagászati évkönyv 2020, MCSE, Bp., 2019)
A Mt. Wilson Observatory 2,5 m-es távcsöve már fel tudta bontani az M31 (Andromeda-köd) és az M33 (Triangulum) galaxisok spirálkarjait csillagokra. Ebben az időben már ismert volt a cefeidák periódus-fényesség relációja, amelyet 1908-ban fedezett fel Henrietta Leavitt (1868–1921) (Edward C. Pickering: „Periods of 25 Variable Stars in the Small Magellanic Cloud”, Harvard College Observatory Circular 173, 1912). Így, ha a távcsővel dolgozó Edwin Hubble (1889–1953) találna ilyen változókat e ködökben, akár el is dönthetné a vitát.
1925-ben publikálta Hubble, hogy valóban talált cefeidákat az M33-ban („Cepheids in Spiral Nebulae”, Popular Astronomy 33, 252–255, 1925). Három feltevést fogalmazott meg: (1) a változók az adott galaxishoz tartoznak, (2) köztünk és a galaxis között nincs komoly intersztelláris abszorpció és (3) a cefeida változók természete azonos az általunk belátható univerzumban. Mivel ezeket igaznak feltételezte, a cefeidák periódusából meghatározta abszolút fényességüket a fenti reláció segítségével, és így megkapta az M33 távolságát. A részletes tanulmány 1926 májusában jelent meg az Astrophysical Journalben („A Spiral Nebula as a Stellar System. Messier 33”, Astrophysical Journal 63, 236–274, 1926).
A Hubble által megállapított távolság 263 kpc volt. A mai meghatározások ennél jóval távolabbra helyezik a galaxist (például 840±11 kpc, l. Louise Breuval et al.: „A 1.3% Distance to M33 from Hubble Space Telescope Cepheid Photometry”, Astrophysical Journal 951, 118, 2023). A nagy eltérés oka – a pontosabb méréseken kívül – az, hogy abban az időben még nem volt ismert a két csillagpopuláció létezése, amelyet csak az 1940-es években ismert fel Walter Baade (1893–1960).
(Zsoldos Endre, Meteor csillagászati évkönyv 2026)
