A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a csillagok elnevezésével foglalkozó munkacsoportja (Working Group on Star Names, WGSN) nemrégiben 59 új csillagnevet fogadott el. Az új elnevezések a teljes égboltra kiterjednek, ám ezúttal az ázsiai kulturális hagyományokra koncentrálnak. Az új nevek számos kultúra és nyelv csillagászati örökségét „helyezik az égre”: xam (khoe/san dialektus), ógörög, arab, kínai, dajak, holland, egyiptomi, angol, francia, görög-római, szanszkrit, latin, maláj, marshall-szigeteki, számi és a sumér eredetű elnevezésekről van szó.
Az IAU 1919-es megalakulása óta felelős az égitestek elnevezésért; az egyes objektumtípusok szigorú elvek alapján kapnak/kaphatnak elnevezést. (Emlékezetes, hogy az IAU egy évszázaddal ezelőtt, az 1920-as években szabályozta a csillagképek határait, melyek korábban nem voltak pontosan lefektetve.)
2024-ben és 2025-ben az IAU Csillagnév Munkacsoportja ismételten felülvizsgálta a beérkezett javaslatokat, ugyanakkor tovább finomította az elnevezések módszertanát, amely továbbra is a tisztelet, a befogadás és a kulturális sokszínűség alapelvein nyugszik.
Az újonnan elfogadott csillagnevek az alábbi két térképen láthatók:
Az új nevek között jó pár érdekesség is található. A bizottság a használatból régen kikerült csillagképeknek is emléket állít: a Quadrans (44 Boo A) a Quadrans Muralis (Falikvadráns) konstellációnak állít emléket, amit egyébként gyakran emlegetünk manapság is: a Quadrantidák meteorraj innen kapta a nevét. A szintén régen megszűnt Rénszarvas, Iramszarvas csillagképre emlékeztet a Rangifer (49 Cas) és a Tarandus (2 UMi). Számi nyelvrokonaink csillagképére emlékeztet a Sarvvis (Rénszarvasbika), most a delta Persei kapta ezt a nevet. Ugyancsak egy megszűnt csillagkép(rész)re emlékeztet az Antinous (theta Aql). További érdekesség, hogy az idő nagy részében szabad szemmel láthatatlan T Corona Borealis hivatalosan is megkapta a szakirodalomban régóta használatos becenevét, mostantól teljes joggal szerepelhet a térképeken a Blaze Star (Lángcsillag, Lángoló csillag) elnevezés. Ugyancsak nevet kapott a mű Cephei, ez a jellegzetes vörösszínű szuperóriás csillag: Garnet Star, Gránátcsillag. Ez az elnevezés még William Herscheltől származik, de csak mostanra vált hivatalossá. Áttételesen Charles Messier előtt tisztelgett annak idején a Custos Messium csillagkép, amely már szintén nincs használatban. A Custos (BC Cam) elnevezés ezekre az időkre emlékeztet.
