2. Napóra felületek
Vízszintes (horizontális) napóra: 99×109 cm
Függőleges (vertikális) napóra: 100×109 cm
A mutatóra merőleges (ekvatoriális) napóra: 40×109 cm
3. A napórák számlapja
A vízszintes napóra óraszámozása: 7 – 12 – 5, változó közű.
A függőleges napóra óraszámozása: VIII – XII – VI. változó közű, NYISZ
A mutatóra merőleges napóra óraszámozása: 7 – 12 – 5, egyenközű
4. A napórák árnyékvetője
Hossza: 157 cm, átmérője: 3 cm. Rozsdamentes acélcsőből készült. A kombinált napóra három napóratípust mutat be — egy mutatóval! Esztergom földrajzi szélességének megfelelően, az árnyékvető 47,8 fokos szögben mutat a pólusra!
5. A napóra tervezése és megvalósítása
A napórát magam terveztem, és a kivitelezési munkákban is részt vettem. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület támogatásával és tagjainak önzetlen munkájával készült el idén, novemberben. Közösen végeztük az alap ásását, a zsaluzást és a felépítmény munkálatait. Novemberben, a befejezést elősegítő terméskő-fugázást, a betonfelületek glettelését és színes homlokzatfestékkel történő festési munkáit unokám, Szalkai Zoltán végezte el. E munkák elkészülése után festettem fel a feliratokat és az óraszámokat.
6. Zónaidő
A polgári életben használt óráink a közép-európai időt mutatják, vagyis a (22,5 – 7,5)= 15. hosszúsági kör szerint járnak. Esztergom azonban a 18,8 fokos hosszúsági körön fekszik, vagyis a különbség: 3,8 fok. Mivel 1 fok= 4 perccel, azért a 3,8 fok= 15 perccel. A napóra készítésénél a 15 perc helyi időkülönbséget „beépítettem”. Ezért, a mechanikus órákkal történő összehasonlításnál csupán az időegyenletet kell számításba venni. Időegyenlet vagy időkiegyenlítés a szoláris idő és a középidő közti különbség, mely az év folyamán állandóan változik, és a világon mindenütt azonos.
7. Az időegyenlet és a táblázat magyarázata
A Nap látszólagos mozgásában a Föld két mozgása a tengely körüli forgása és a Nap törüli keringése is visszatükröződik. A tengely körüli forgás miatt a Nap látszólag naponta keletről nyugatra, a keringés miatt pedig egy esztendő alatt nyugatról keletre is körüljárja a Földet. Ezért nem azonos a Nap két egymást követő delelése között eltelt idő a Föld tengely körüli forgásának idejével! Mindez még azt is bizonyítja, hogy a Nap évi látszólagos mozgása nem egyenletes sebességű, mivel a Föld keringésének sebessége januárban gyorsabb, mint júniusban. (Kepler II. törvénye.) E látszó mozgás képezi az alapját a földi időmérésnek. A képzeletbelileg egyenletes sebességgel keringő Föld feltételezése az alapja a középnapnak. A napóra által mutatott valódi nappal ez nem egyezik, ezért ha a napóra által mutatott időből ki akarjuk számítani a középnapi időt, időegyenlítést kell alkalmaznunk. Napóránk pl. december 5-én 10 percet siet, míg február l0-én 14 percet késik. Az év négy napján az időegyenlet értéke zérus. Csekély eltolódással ez a négy nap: dec. 25., ápr. 15., jún. 15, szept. 1.
Időkiegyenlítési táblázat
| Nap | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. |
| 1. | -3 | -14 | -12 | -4 | +2 | +2 | -4 | -6 | 0 | +10 | +16 | +11 |
| 5. | -5 | -14 | -12 | -3 | +3 | +2 | -4 | -6 | +1 | +11 | +16 | +10 |
| 10. | -7 | -14 | -10 | -1 | +4 | +1 | -5 | -5 | +3 | +13 | +16 | +7 |
| 15. | -9 | -14 | -9 | 0 | +4 | 0 | -6 | -4 | +4 | +14 | +15 | +5 |
| 20. | -11 | -14 | -8 | +1 | +4 | -1 | -6 | -3 | +6 | +14 | +14 | +3 |
| 25. | -12 | -14 | -6 | +2 | +3 | -2 | -6 | -2 | +8 | +16 | +13 | 0 |
| 30. | -13 | -13 | -5 | +3 | +3 | -3 | -6 | -1 | +10 | +16 | +11 | -2 |
A táblázat szerint az éves eltérés a földi órákhoz viszonyítva –1 és –14 (késés), valamint +1 és +16 perc (sietés) között váltakozik.
(Esztergom, 2006. december 3.)
