Háromszámlapú (kombinált) napóra

156

2. Napóra felületek

Vízszintes (horizontális) napóra: 99×109 cm
Függőleges (vertikális) napóra: 100×109 cm
A mutatóra merőleges (ekvatoriális) napóra: 40×109 cm

3. A napórák számlapja

A vízszintes napóra óraszámozása: 7 – 12 – 5, változó közű.
A függőleges napóra óraszámozása: VIII – XII – VI. változó közű, NYISZ
A mutatóra merőleges napóra óraszámozása: 7 – 12 – 5, egyenközű

4. A napórák árnyékvetője

Hossza: 157 cm, átmérője: 3 cm. Rozsdamentes acélcsőből készült. A kombinált napóra három napóratípust mutat be — egy mutatóval! Esztergom földrajzi szélességének megfelelően, az árnyékvető 47,8 fokos szögben mutat a pólusra!

5. A napóra tervezése és megvalósítása

A napórát magam terveztem, és a kivitelezési munkákban is részt vettem. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület támogatásával és tagjainak önzetlen munkájával készült el idén, novemberben. Közösen végeztük az alap ásását, a zsaluzást és a felépítmény munkálatait. Novemberben, a befejezést elősegítő terméskő-fugázást, a betonfelületek glettelését és színes homlokzatfestékkel történő festési munkáit unokám, Szalkai Zoltán végezte el. E munkák elkészülése után festettem fel a feliratokat és az óraszámokat.

6. Zónaidő

A polgári életben használt óráink a közép-európai időt mutatják, vagyis a (22,5 – 7,5)= 15. hosszúsági kör szerint járnak. Esztergom azonban a 18,8 fokos hosszúsági körön fekszik, vagyis a különbség: 3,8 fok. Mivel 1 fok= 4 perccel, azért a 3,8 fok= 15 perccel. A napóra készítésénél a 15 perc helyi időkülönbséget „beépítettem”. Ezért, a mechanikus órákkal történő összehasonlításnál csupán az időegyenletet kell számításba venni. Időegyenlet vagy időkiegyenlítés a szoláris idő és a középidő közti különbség, mely az év folyamán állandóan változik, és a világon mindenütt azonos.

7. Az időegyenlet és a táblázat magyarázata

A Nap látszólagos mozgásában a Föld két mozgása a tengely körüli forgása és a Nap törüli keringése is visszatükröződik. A tengely körüli forgás miatt a Nap látszólag naponta keletről nyugatra, a keringés miatt pedig egy esztendő alatt nyugatról keletre is körüljárja a Földet. Ezért nem azonos a Nap két egymást követő delelése között eltelt idő a Föld tengely körüli forgásának idejével! Mindez még azt is bizonyítja, hogy a Nap évi látszólagos mozgása nem egyenletes sebességű, mivel a Föld keringésének sebessége januárban gyorsabb, mint júniusban. (Kepler II. törvénye.) E látszó mozgás képezi az alapját a földi időmérésnek. A képzeletbelileg egyenletes sebességgel keringő Föld feltételezése az alapja a középnapnak. A napóra által mutatott valódi nappal ez nem egyezik, ezért ha a napóra által mutatott időből ki akarjuk számítani a középnapi időt, időegyenlítést kell alkalmaznunk. Napóránk pl. december 5-én 10 percet siet, míg február l0-én 14 percet késik. Az év négy napján az időegyenlet értéke zérus. Csekély eltolódással ez a négy nap: dec. 25., ápr. 15., jún. 15, szept. 1.

Időkiegyenlítési táblázat

Nap  I.   II. III.  IV.  V.  VI.   VII.  VIII. IX.   X.  XI.  XII.
 1.  -3  -14  -12  -4  +2  +2  -4  -6  0  +10  +16  +11
 5.  -5  -14  -12  -3  +3  +2  -4  -6  +1  +11  +16  +10
 10.  -7  -14  -10  -1  +4  +1  -5  -5  +3  +13  +16  +7
 15.  -9  -14  -9  0  +4  0  -6  -4  +4  +14  +15  +5
 20.  -11  -14  -8  +1  +4  -1  -6  -3  +6  +14  +14  +3
 25.  -12  -14  -6  +2  +3  -2  -6  -2  +8  +16  +13  0
 30.  -13  -13  -5  +3  +3  -3  -6  -1  +10  +16  +11  -2

A táblázat szerint az éves eltérés a földi órákhoz viszonyítva –1 és –14 (késés), valamint +1 és +16 perc (sietés) között váltakozik.

(Esztergom, 2006. december 3.)

Hozzászólás

hozzászólás