A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) robotikus missziót indítana a mélyűrbe, mely egy üstökös meglátogatásán túl mintát gyűjtene egy aszteroidáról is.
A 10 éves küldetés, melyet a kínai kormány még nem hagyott jóvá hivatalosan, 2024-ben indulna, mondta a Nature folyóirat munkatársainak a CNSA nemzetközi együttműködés menedzsere, Yang Ruihong. Jelenleg Japánnak (Hayabusa-2) és az Amerikai Egyesült Államoknak (OSIRIS-REx) is kering űrszondája aszteroidák körül, 2010-ben a japán Hayabusa-1 misszió volt az első, mely aszteroida mintát hozott vissza a Földre.
A CNSA külföldi kutatóközpontok javaslatait várja olyan extra tudományos berendezésekre, melyeket hasznos teherként magával vihetne a kínai űrszonda. Ezeket akár teljesen egyénileg, vagy a kínai partnerekkel együttműködve is fejleszthetnék az űrügynökség április 19-én publikált felhívásának információi szerint.
A küldetés a 2016 HO3 jelű aszteroidát célozná, majd később visszatérne Föld körüli pályára és a mintatartó kapszulát ledobná a felszínre. A kis méretű aszteroida, mely Kamo’olaewa néven is ismert, még 100 méter hosszú sincs és 2016-ban fedezték fel. Kvázi-szatellita beosztású, mert a Föld körül kering, de túl messze van ahhoz, hogy valódi holdként kezeljük – gondolhatunk rá amolyan „házi sziklaként”. Maximális távolsága idején körülbelül százszor messzebb van a Holdnál.
A HO3 látogatása után a kínai űrszonda 7 éves útra indulna a Marson is túlra, a Naprendszer aszteroidaövébe. Ott a 133P/Elst-Pizarro nevet viselő üstököst tanulmányozná, mely elhelyezkedése miatt aszteroidának is tekinthető, de az üstökösökre jellemzően porból és gázból álló csóvával rendelkezik.
A küldetés célja a naprendszeri kis égitestek kialakulásának és fejlődésének, valamint a napszéllel való kölcsönhatásuknak a kutatása. Ezen kívül összevetnék összetételüket a földi anyagokéval, ezzel válaszokat keresve, hogyan alakult ki az élet a Földön.
Forrás: Nature
