Ultraibolyában pulzál a marsi égbolt a NASA MAVEN keringőegységének felvételein. A látványos eredményekből a Mars légkörének bonyolult belső mozgási mintázatai is megfigyelhetők.
A MAVEN kutatócsoportját is meglepte, hogy a légkör pontosan háromszor pulzál éjszakánként és kizárólag a marsi tavasz és ősz idején. Az új adatok váratlan hullámokat és spirális mintázatokat is kimutattak a téli sarkok (annak a féltekének a pólusa, ahol éppen tél van) felett, egyben megerősítve a Mars Express méréseit is, miszerint a légköri fény a téli poláris régiók felett a legintenzívebb.
A MAVEN felvételein láthatunk bele először a Mars légkörének középső régiójába. Ez azért is roppant izgalmas, mert a különböző légáramlatok itt szállítják a legalacsonyabb és a legmagasabb rétegek között a gázt. A felfényesedést az okozza, hogy amikor a függőleges irányú szelek sűrűbb területekre szállítják a gázrészecskéket, olyan kémiai reakciók gyorsulnak fel, amelyek nitrogén-monoxidot állítanak elő. A nitrogén-monoxid keletkezése közben ultraibolya tartományú fotonok lépnek ki, így alakul ki a fényjelenség. A MAVEN ultraibolya tartományú, képalkotó spektrográfjával (IUVS) készített mérési eredményeket bemutató tanulmány a Journal of Geophysical Research, Space Physics nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.
Az ultraibolya fénylés főleg a felszín feletti 70 km-es tartományból származik, a legfényesebb folt körülbelül 1000 km nagyságú és olyan fényes ultraibolya tartományon, mint a földi sarki fény. A marsi légkör összetétele miatt sajnos látható tartományú fényben ezek a foltok nem megfigyelhetők, így a jövő marsi űrhajósai sem gyönyörködhetnek majd bennük. Pedig ha látható lenne, minden este naplemente után 300 km/h sebességgel tekeregnének az égbolton.
A pulzáció az egész Marsot övező légköri hullámok fontosságát emeli ki. A hullámok száma és sebességük alapján a Mars atmoszférájának középső rétegét a Mars topográfiája, valamint a napi hőingások befolyásolják. Ezek a pulzáló foltok nyújtják a legtisztább bizonyítékát annak, hogy a középső légköri réteg hullámai követik az alsóbb és felsőbb rétegekben domináló légáramlatokat.
Következő lépésként „oldalról” szeretnék megvizsgálni a légköri fényt, nem pedig fentről lefelé. Az új perspektíva segítségével pontosabban lehet majd látni a függőleges irányú légáramlatok és az évszakos változások hatásait. A marsi légköri fényt először az ESA Mars Express keringőegységének SPICAM műszerével mutatták ki, a MAVEN spektrográfja azonban modernebb, jobban fel van készítve a légköri fény mintázatainak, periodikus viselkedésének kimutatására. Habár sok bolygón – köztük a Földön is – megfigyelhető ez a fénylés, a MAVEN az első küldetés, amely ennyi fényképet tudott készíteni egy másik bolygó légköri fényjelenségéről.
Forrás: NASA