A NEOWISE-üstökös kómájának belsejébe pillantott be a Hubble-űrtávcső, amelynek felvételein előtűnnek az üstökös magjából kiáramló porból álló sugarak, a porjetek is.
Már jó 23 éve annak, hogy az északi félteke lakói egy látványos fényes üstökös, a Hale-Bopp (C/1995 O1) látványában gyönyörködhettek az égen. Azóta most nyáron a fényes C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös volt az első olyan csóvás égi vándor, amely hosszabb ideig szabad szemmel is látható volt az északi félgömbön is, és nagy érdeklődést váltott ki a csillagászok, amatőrcsillagászok, valamint a nagyközönség körében. Mint ismeretes, az üstökös július 3-án volt napközelben, amikor 0,29 CSE-re (43,4 millió km-re) közelítette meg központi csillagunkat, majd július 23-án került legközelebb bolygónkhoz 0,69 CSE (103 milló km) távolságban. Így július folyamán akár szabad szemmel is jól látható volt a kométa.
A Hubble-űrtávcső (HST) 2020. augusztus 8-án figyelte meg a NEOWISE üstököst a WFC3 (a legújabb, Harmadik Széles látómezejű Kamera), valamint az ACS (Korszerű Kamera Égboltfelmérésekre) műszereivel az üstökös magjához közeli kóma és annak szerkezeti részleteinek tanulmányozása céljából. Augusztus elejére a Földről, illetve a HST-ről nézve már 50 fok látszó szögtávolságnál nagyobb szöggel távolodott el a Nap irányától az üstökös, így a HST-vel is lehetett észlelni. (A HST technikai okokból nem figyelhet meg a Naphoz 50 foknál közelebb látszó objektumot.)
Az alábbi kép illusztráció, amelyen egy földfelszínről készült nagy látószögű felvételre helyezték rá a HST-képet, és azt érzékelteti, hogy a Földről részletesen nem tanulmányozható belső kómát figyelte meg az űrtávcső. A HST-kép a belső kómának mintegy 18 ezer km átmérőjű részét fogja át.
A kép a HST WFC3 UVIS csatornáján (ultraibolyától a látható fénytartományon át a közeli infravörösig érzékelő csatornán), valamint az ACS/WFC-vel készített felvételek kombinálásával készült. A felvételek a látható fénytartományban 660 nm-től a közeli infravörösben 870 nm-ig áteresztő széles sávú F775W szűrő, valamint a keskeny sávú kék (F487N), közepes sávszélességű zöld (F689M), illetve a közepes sávszélességű közeli infravörös (F845M) szűrökkel készültek, ezekből állították össze a kompozit képet. Az alábbi képen az előző képek égi tájolása és a HST-kép készítésének egyéb részletei is fel vannak tüntetve.
A HST WFC3 és ACS kameráival több színszűrővel készített felvételek kombinálásával kapott színes képen az üstökös belső kómájának részletei, a magból kiáramló porból álló porsugarak vagy porjetek is megfigyelhetők.
A porjetek térbeli irányának változása a HST-felvételeken az üstökösmag tengely körüli forgásának a következménye. A jetek megfigyelése a mag tengely körüli forgási idejének, valamint a forgástengely térbeli irányának meghatározását is lehetővé teszi. A HST augusztus 8-i felvételeiből összeállított rövid animáció a porjetek térbeli irányának változását mutatja a megfigyelési időszak alatt.
A HST-felvételekből az üstökös poranyagának optikai és egyéb fizikai tulajdonságai, valamint összetétele is meghatározható lesz.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
Kapcsolódó internetes oldalak: