A Kocsikerék-galaxis csillagneveldéi a James Webb friss felvételén

4197

Az űrcsillagászat legfrissebb ékköve, a nemrég munkába állt James Webb-űrtávcső folyamatosan szállítja az újabbnál újabb, érdekesebbnél érdekesebb megfigyeléseket. Az űrobszervatórium legutóbb közzétett felvételén a különleges alakú Kocsikerék-galaxist és környező kísérőgalaxisait láthatjuk minden korábbinál részletesebben. A fénykép betekintést nyújt a csillagváros évmilliárdokra visszatekintő történetébe.

A szokatlan megjelenésű Kocsikerék-galaxis mintegy 500 millió fényév távolságra található tőlünk, a déli égbolt Szobrász csillagképében. A szekér kerekéhez hasonló külső egy erőteljes múltbéli eseménynek köszönhető. Az óriási spirálgalaxis nagy sebességgel ütközött össze egy másik, nála kisebb csillagvárossal – ez a tettes már nem látható a felvételen. A galaxisok közötti monumentális ütközések kisebb helyi események sorát váltják ki bennük, ami itt sem volt másképp.

A James Webb-űrtávcső infravörös műszereinek kompozitfelvétele a tőlünk 500 millió fényév távolságra található Kocsikerék-galaxisról és környezetéről. Forrás: NASA/ESA/CSA/STScI.

Az ütközés leglátványosabb következménye a galaxis különleges formája és szerkezete lett. A Kocsikerék-galaxisnak két gyűrűje is van – egy fényes belső és egy színes külső karima. Ez a két képződmény az ütközési centrumból terjed kifelé, mint tovagyűrűző hullámok egy tóba dobott kő nyomán. E különös jellegzetességek miatt a csillagászok gyűrűs galaxisoknak is nevezik az ilyen égitesteket. Ez a saját Tejútrendszerünkhöz hasonló spirálgalaxisoknál jóval ritkább galaxistípus.

A fényes galaxismagban rengeteg forró por található, és ez a régió számos hatalmas és fényes fiatal csillaghalmaznak nyújt otthont. Ugyanakkor a külső gyűrűt, amely már mintegy 440 millió éve tágul, csillagkeletkezési régiók és szupernóvák uralják. Amint ez a gyűrű tágul, beleütközik a környező gázba, így tartva fenn folyamatosan a csillagkeletkezési hullám táguló frontvonalát.

A Kocsikerék-galaxist természetesen már korábbi távcsövekkel, köztük a Hubble-űrtávcsővel is tanulmányozták a csillagászok. Ám a drámai megjelenésű galaxis mindeddig szó szerint rejtélyes homályba burkolózott, köszönhetően a hatalmas mennyiségű pornak, ami gátolta a betekintésünket a galaxis mélyére. A Webb infravörös érzékenysége azonban bepillantást nyitott számunkra a porfüggöny mögé, felfedve a galaxis valódi természetét.

A James Webb-űrtávcső elsődleges műszere, a Közeli Infravörös Kamera (Near-Infrared Camera – NIRCam) 0,6–5 mikrométer közötti hullámhossztartományban működik, és így a látható fény tartományához képest jóval több fiatal csillagot képes észlelni a külső gyűrű porrétegein keresztül. A felvételen a NIRCam adatai kék, narancs és citromsárga színben láthatók. A galaxisban számos különálló kék pontot is láthatunk. Ezek vagy egyedi csillagok, vagy kisebb csillagkeletkezési régiók. A NIRCam révén elkülöníthető továbbá az egyenletesebb eloszlású idősebb csillagpopuláció, a mag sűrű poranyaga és a külső régiók csomókba tömörülő fiatal csillagcsoportosulásai.

A galaxist kitöltő por szerkezetének részletesebb tanulmányozásához ugyanakkor a Közép-Infravörös Műszerre (Mid-Infrared Instrument – MIRI) van szükség. A MIRI adatait vörös színben ábrázolja a kompozitkép. Ezek a Kocsikerék-galaxis szénhidrogénekben és egyéb kémiai vegyületekben, továbbá a Földről is jól ismert szilikátos porban gazdag régiói. Ezek a régiók spirális küllőket képeznek, ez lényegében a galaxis váza. A küllők már a Hubble-űrtávcső korábbi felvételein is felsejlettek, de a James Webb képén sokkal markánsabban rajzolódnak ki.

A James Webb-űrtávcső megfigyelése feltárta, hogy a Kocsikerék-galaxis a fejlődésének egy átmeneti szakaszában van éppen. A galaxis, ami az ütközés előtt a Tejútrendszerünkhöz hasonló közönséges spirálgalaxis lehetett, jelenleg átalakulásban van, és ez a jövőben is folytatódni fog. A Webb csak egy pillanatfelvétellel szolgálhat erről az eseménysorról, de a megfigyelés révén a csillagászok feltárhatják a galaxis múltját, és a várható jövőbeli fejlődését is ki tudják számítani.

A James Webb-űrtávcső a világ jelenleg legfontosabb űrobszervatóriuma. A Webb a Naprendszerünk rejtélyeinek várható feltárásán túl hamarosan távoli csillagok körüli világokba és a világegyetem kezdeteibe is betekintést fog nyújtani. A James Webb a NASA vezetésével, az Európai (ESA) és Kanadai (CSA) Űrügynökségek közreműködésével magvalósuló nemzetközi program.

Forrás: NASA

Hozzászólás

hozzászólás