Nézzünk fel az esti csillagos égboltra ezekben a napokban: látni fogunk egy feltűnő, V-alakú csillaghalmazt. Ez az úgynevezett Hyadok nyílthalmaz, amely Atlasz lányairól kapta a nevét, akik a monda szerint a még híresebb Pleiádok nővérei. A legközelebbi ismert csillaghalmaz, amely csupán 150 fényévre van Földtől, és észlelési célpontok egész kis kincsesládája.
A Hyadok nyílthalmaz csillagai csak néhány százmillió évesek, csillagászati nézőpontból fiatalok, így általuk betekintést nyerhetünk saját csillagunk múltjába. A Nap is egy halmazban született, körülvéve csillagtestvéreivel. Mind ugyanabból a por- és gázfelhőből alakultak ki, aztán idővel szétváltak. Az Európai Űrügynökség Gaia űrszondájának adatai most rávilágítottak, hogyan lett Napunk végül magányos farkas: a Hyadok csillagai épp most kezdenek saját útra lépni.
A több száz vagy akár ezer csillagot tartalmazó nyílthalmazoknak szét kell szakadniuk, ez nem újdonság. A Tejútrendszer gravitációja szét kell, hogy válassza az ilyen halmazokat. Mostanáig ez csak elmélet volt: eddig csak olyan eseményeknek voltunk tanúi, amelyek során nagyobb csillaghalmazokból, például gömbhalmazokból vagy törpegalaxisokból szakadtak ki csillagok.
A Gaia űrszonda 2013 óta több milliárd csillag helyzetét, távolságát és mozgását térképezte fel. Siegfried Röser (Heidelbergi Egyetem) munkatársaival a Gaia legutóbbi adatközlését felhasználva azonosította a Hyadokhoz tartozó csillagokat. Nem csak azokat a csillagokat vizsgálták, amelyek a nyílthalmazban vannak, hanem azokat is, amelyek a halmaz központjától több száz fényévnyi távolságban legyezőszerűen szóródtak szét az úgynevezett árapálycsóvák mentén. Az egyik árapálycsóva megelőzi a halmazt a Tejútrendszer központja körüli pályáján, a másik pedig követi.
A Gaia kivételesen pontos adatainak hála a csapat azonosíthatta azokat a csillagokat, amelyek együtt mozognak a halmazzal a galaxisunk központja körüli pályáján, és megállapíthatták, melyek haladnak kicsit gyorsabban vagy lassabban annak hatására, hogy a Tejútrendszer gravitációja eltávolítja őket a halmaz központjától. A Hyadok nyílthalmaz 501 csillaga mellett Röser további 292 csillagot azonosított 550 fényévre a halmaz előtt, és 237 olyan csillagot, amely 130 fényéves távolságon belül követi azt.
A kutatócsoport az Astronomy & Astrophysics folyóiratban 2019 januárjában tette közzé a tanulmányt, amelyben nem csak a Hyadok nyílthalmaz későbbi szétesésére térnek ki, de még tovább is mennek. „A felfedezésünkből kiderül, hogy a Tejút egyes csillagainak nyomvonalai visszavezethetők arra a csillaghalmazra, amelyből származnak.” – magyarázza Röser.
Forrás: The Beginning of the End for the Hyades Star Cluster, Sky & Telescope
