A VLT rozettája

2461

Ez, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope – VLT) működő FORS 2 nevű műszerrel készült színpompás felvétel az Egyszarvú (Monoceros) csillagképben található Rozetta-köd egy részletét örökíti meg. Ennek az emissziós ködnek a gázanyagát a benne található csillagok sugárzása gerjeszti fénylésre. Bár a Rozetta-köd egy tipikus emissziós köd, unalmasnak azonban semmiképp sem nevezhető! A gázködök az égbolt legcsodálatosabb látványosságai közé tartoznak, számos csillagászati távcsővel készült lenyűgöző felvételen találkozhatunk velük. Közéjük tartozik ez a fotó is.

A Rozetta-köd részlete az ESO VLT távcsövén működő FORS 2 műszer felvételén. Forrás: ESO.

Az ehhez hasonló ködöket alkotó gáz- és poranyagból csillagok új generációja születik a szemünk előtt. Kezdetben ezek a fiatal csillagok az őket létrehozó porfelhőkbe burkolóznak, ezért a látható fény tartományában nem tudjuk megfigyelni őket. Bizonyos idő elteltével azonban a csillagok elfújják ezeket a sűrű felhőket, erős sugárzásuk pedig kijut a tágabb környezetükbe, ami ionizáló hatása révén fényes ragyogásra készteti az ott található gázanyagot. A felsorolt fázisokat mind megfigyelhetjük a fenti felvételen. A ragyogó gáz és a sötét poranyag keveréke a felhőbe ágyazott csillagok sugárzásának hatására bonyolult alakzatokba rendeződik, mintha tüzet és annak a füstjét látnánk.

A felvétel elkészítéséhez használt FORS 2 műszer rendkívül sokoldalú eszköz, amivel többek közt az itt bemutatotthoz hasonló, kiváló minőségű fényképek is készíthetőek. A műszer emellett spektrográf is, amivel az égitestek fénye a szivárvány színeire bontható. Ily módon a kutatók egyebek mellett a világegyetemet felépítő égitestek kémiai összetételét is vizsgálni tudják.

A Rozetta-ködöt ábrázoló fénykép az ESO Kozmikus Gyöngyszemek programjának keretében készült. Ennek a tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő kezdeményezésnek érdekes és látványos égitestek megörökítése a célja. A program az ESO távcsöveit használja ki olyankor, amikor a körülmények nem alkalmasak tudományos munkára. Ennek ellenére a felvételek később esetleg tudományos kutatásokban is felhasználhatóak lehetnek, ezért ezeket az ESO a Tudományos Archívumában megőrzi, és minden csillagász, illetve csillagászat iránt érdeklődő számára elérhetővé teszi.

Forrás: ESO

Hozzászólás

hozzászólás