Az ALMA a Napot új fényben mutatja meg

426

A chilei Atacama sivatag magas-fennsíkján felállított ALMA milliméteres/szubmilliméteres teleszkóprendszer a Napról készített első megfigyelései központi csillagunk fotoszféráját és alsó légköri rétegét lenyűgöző részletességgel mutatják.

A mintegy 5000 méterrel a tengerszint felett a chilei Chajnantor-fennsíkon felállított ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) rádióantenna-rendszerét elsősorban a távoli, rádióban halvány objektumok megfigyelésére tervezték, de 2014 óta kísérleti jelleggel a hozzánk legközelebbi csillag, a Nap megfigyelésének lehetőségét is elkezdték kipróbálni ezzel a páratlan érzékenységű és szögfelbontású új csillagászati műszerrel. A Nap első megfigyelései mintegy 30 hónapon keresztül történtek és az első eredményeket több, páratlanul érdekes képfelvétel formájában most tették közzé.

Az ALMA egy kiválasztott antennájával 1,25 és 3 milliméteres hullámhosszon készültek az első megfigyelések. Minden bizonnyal a legérdekesebb megfigyelések a 2015. december 18-án látható nagy napfoltról készültek, amely az AR2470-es számú aktív területhez tartozik.

Image of the solar surface alongside a close-up view of a sunspo
A Napról 2015. december 18-án készített megfigyelések egy képen. Az akkor legnagyobb napfoltot tartalmazó AR2470 számú aktív terület van középen a NASA SDO (Solar Dynamics Observatory) HMI (Helioseismic and Magnetic Imager) műszerével a 617,3 nanométeres hullámhosszon, a látható tartományban készült felvételén. A nagy napfoltról ugyanekkor az ALMA 1,25 milliméteres hullámhosszon készült felvételét a bal oldali kép mutatja (kép: ESO PR 17-003, 2017. január 17., ALMA ESO/NAOJ/NRAO, NASA SDO).

A megfigyelt aktív terület legnagyobb napfoltja a Föld átmérőjének kétszerese és a legbelső, legsötétebb (umbra) részének eddig még soha nem látott részleteit mutatja meg az ALMA 1,25 milliméteren készült felvétele. A napfolt azért látszik sötétnek, mert a helyi mágneses tér szinte megállítja a Nap belsejéből a forró plazma felfelé áramlását, így helyileg alacsonyabb hőmérsékletűvé válik egy időre a fotoszféra ott, ahol ez a helyi mágneses tér erősödés van a napfoltban.

ALMA observes a giant sunspot (1.25 millimetres)
Az ALMA által az 1,25 milliméteres hullámhosszon 2015. december 18-án készített kép a Nap korongján akkor látható legnagyobb napfoltról, amely az AR2470-es aktív területhez tartozik. A napfolt legbelsőbb, legsötétebb részének eddig még nem látott részletei is előtűnnek (kép: ESO PR 17-003, 2017. január 17., ALMA ESO/NAOJ/NRAO).

Ugyanennek a nagy napfoltnak és környezetének képe az ALMA 3 milliméteres hullámhosszon készített felvételén. A felvételen a napfolt legbelső, legsötétebb (umbra) része kisebb kiterjedésűnek látszik és a környezete szálas, kavargó szerkezete (mágneses tér által rendezett plazma) is más, mint az 1,25 milliméteren készült képen.

ALMA observes a giant sunspot (3 millimetres)
Az ALMA 3 milliméteren készített felvétele 2015. december 18-án az AR2470-es aktív terület legnagyobb napfoltjáról és annak közvetlen környezetéről (kép: ESO PR 17-003, 2017. január 17., ALMA ESO/NAOJ/NRAO).

Az ALMA-val akár az egész napkorong egyszerre megfigyelhető az úgynevezett “gyors-letapogatási” technika segítségével. Már egy kis felbontású képen is sok részlet látszik és az ALMA egy antennájával néhány perc alatt elkészülhet a felvétel. Ez alatt a rövid idő alatt a Nap alsó kromoszférája még nem változik meg lényegesen és teljes képet kaphatunk annak fizikai viszonyairól. Az egész napkorongon a fotoszféra-kromoszféra átmeneti tartomány dinamikai és fűtési mechanizmusainak vizsgálata válik ezáltal lehetővé. Egy ilyen az alább bemutatott kép, ami 1,25 milliméteren készült.

ALMA observes the full solar disc
A teljes napkorong “gyors-letapogatási” technikával készített képe az ALMA egy antennájával 1,25 milliméteren (kép: ESO PR 17-003, 2017. január 17., ALMA ESO/NAOJ/NRAO).

A milliméteres tartományban a különböző hullámhosszakon készített napmegfigyelések összehasonlítása a Nap fotoszférája felett közvetlenül elhelyezkedő alsó kromoszféra fizikai viszonyainak megismerésére ad lehetőséget, olyan részletességgel, amire eddig nem volt lehetőségünk, de az ALMA csúcstechnikája ezt ma már biztosítja.

ALMA Vision
Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerének egy részlete (kép: ALMA ESO/NAOJ/NRAO).

Tehát az ALMA-val készült napmegfigyelések igen ígéretesek és hozzájárulhatnak a Nap működésének, aktivitásának jobb megértéséhez, illetve a Nap bolygóközi hatásáinak, az űridőjárásnak pontosabb előrejelzéséhez is.

Az ALMA teleszkóprendszerrel a Napról készült első megfigyelési eredményeket az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 17-003 számú, 2017. január 17-én közzétett sajtóhíre ismerteti.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Forrás:

ALMA Starts Observing the Sun (ESO PR 17-003, 17 January 2017)

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás