November 4-én kezdődik a Polaris Csillagvizsgáló újabb előadássorozata, a Jövő csillagászai. A kedd esti előadások keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából végez. Első vendégünk, Kovács Gábor pulzáló csillagokkal foglalkozik, és a kutatás mai tendenciáról – beleértve a konvekció szerepét, a nem radiális pulzációt és a kék nagyamplitúdójú pulzálók felfedezéséről – beszél majd. Mindezek mellett a hazai csillagászati pályaválasztásról is kérdezhetnek az érdeklődők november 4-én kedden este 19 órakor, a Polaris Csillagvizsgálóban.
MCSE: Röviden bemutatnád magadat, hol tanulsz, illetve dolgozol pillanatnyilag?
KG: Kovács Gábor vagyok, végzős PhD hallgató az ELTE TTK Fizika Iskolában, illetve tudományos segédmunkatársként dolgozom a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben. Feleségem (Kovács-Stermeczky Zsófia) szintén csillagász, most pénteken fogja védeni a PhD értekezését, és van egy tizenöt hónapos kisfiunk is. Újszászról származom (ez egy kisváros Szolnoktól 20 kilométerre), ahova hazajárok kertészkedni, illetve bort készíteni. Alapszakos tanulmányaimat az ELTE fizika szakán végeztem, illetve itt szereztem a csillagász mesterszakos diplomámat is. Az egyetem alatt tagja voltam a Magyar Fizikushallgatók Egyesületének, meg természetesen az MCSE-nek is. A kertészet mellett még a teljesítménytúrázás a hobbim, többszörös Hanák Kolos teljesítő vagyok. Érdekel még a videójátékfejlesztés is, bár erre a hobbimra jelenleg kevés idő jut, régi álmunk öcsémmel egy saját játék megjelentetése.
Előadónk, Kovács Gábor (www.konkoly.hu)
MCSE: Miként kerültél kapcsolatba a csillagászattal? Van-e meghatározó gyerekkori élményed?
KG: Kapcsolatom a csillagászattal nem köthető egy konkrét élményhez, inkább fokozatosan alakult ki óvodás koromban. 6 éves koromra, még általános előtt megtanultam írni-olvasni, és ekkoriban (2000-es évek eleje) kaptam két csillagászat témájú könyvet: a Kép-Tár sorozat Világegyetem c. darabját (szerk. Émilie Beaumont ), illetve a Bemutatjuk a Világot sorozat Világűr című könyvét (Robin Scageltől), ez utóbbit (illetve kisiskolás koromtól kezdve Cliff Rosneytől a Természettudományi Kisenciklopédiát) a szó szoros értelmében rongyosra olvastam, és elsős koromra eldöntöttem, hogy ha törik, ha szakad csillagász leszek.
MCSE: Egyetem előtt jártál-e csillagászati szakkörbe, táborba?
KG: Sajnos nem, bár lett volna lehetőség rá elméletileg, mert Szolnokon volt működő szakkör a huszonnégyemeletesben. Ugyanakkor általánosban kicsit problémás lett volna eljárni, középiskolásként pedig valahogy kevésbé vonzott a dolog, lehet, mert inkább introvertált személyiség vagyok idegen környezetben. Így rendesen az MCSE-vel is csak egyetem alatt találkoztam, viszont táborban azóta sem voltam.
MCSE: Milyen témakörökkel foglalkoztál az egyetemen, mik érdekeltek most a legjobban?
KG: Valójában mindig pulzáló változócsillagokkal foglalkoztam, bár természetesen más témakörök is érdekelnek. A BSc szakdolgozatomban Plachy Emese vezetésével perióduskettőző kettes típusú cefeidákat kerestem földi adatsorokban, MSc-től kezdve pedig Szabó Róberttel és Nuspl Jánossal dolgozunk az elméleti és numerikus modellezésen. Persze szemináriumokon mindig olyan feldolgozandó cikkeket választottam, amik ettől a témától messze esnek, pl.: galaxisfejlődés. Jelenleg a numerikus hidrodinamika mellett érdekelni kezdtek az árapálykatasztrófa-események, illetve akkréciós korongok is, ez utóbbiban van egy társtémavezetésem is.
Modell ábra az RR Lyrae csillagoknál nemrég felismert ún. nem radiális pulzációval kapcsolatban. További információk korább cikkünkben (Forrás: Henryka Netzel (EPFL))
MCSE: Jártál-e külföldön csillagászattal kapcsolatban konferenciákon, képzéseken vagy vendégkutatóként?
KG: Konferencián már többön is voltam a PhD képzés alatt. Eredetileg terveztem Erasmusra is menni de azt a Covid elmosta, helyette megnősültem… A legfontosabb konferenciarészvételemnek kettőt tartok, az egyik valójában egy meghívásos alapú workshop volt Bécsben, ami a turbulenciakutatás nagy alakja, Vittorio Canuto tiszteletére rendeztek, ahol rengeteget tanultam. A másik, hogy tavaly ősszel a Marokkóban tartott RR Lyrae és Cefeida konferencián meghívott előadóként vettem részt, ami hatalmas megtiszteltetés egy mezei PhD hallgatónak.
Változócsillagok megfigyelése az LSST-vel
MCSE: Miként és hol dolgozol jelenleg?
KG: Jelenleg, mint már említettem, a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben dolgozom tudományos segédmunkatársként. Itt elsősorban az idén indult, Szabó Róbert vezette Csillagpulzáció kutatócsoportban töltök be fontos szerepet vezető fejlesztőként, illetve a fizikai modellek és numerikus módszerek kidolgozásában is részt veszek. Mindemellett a PLATO konzorcium magyar részvételében dolgozom a távcső adatait majdan feldolgozó algoritmusok fejlesztésén, illetve a Vera Rubin Obszervatórium LSST felmérésének magyar részvételében is segédkezek. Ezen felül immár harmadik éve vagyok olvasószerkesztője a Meteor csillagászati évkönyvnek.
MCSE: Vannak-e a távlati terveid a következő 5-10 évre?
KG: Szerencsésnek érzem magam, mert friss PhD-s csillagászoknak nagyon nehéz munkát találniuk manapság itthon, viszont a most nyert Lendület pályázatban a következő öt évre van pozícióm. Aztán, hogy pontosan, miként alakul a jövőnk, jó kérdés. Ha feleségem kap külföldön állást, akkor biztos együtt mennénk ki, illetve még tervezzük a családunkat is bővíteni, azt meg jobbnak érezném itthon. Rövidebb időszakokra biztos lennék vendégkutató, de jövőmet alapvetően Magyarországon képzelem el.
MCSE: Terveink alapján minden hazai érdekeltségű kutatót bemutatunk, a megjelenés sorendje véletlenszerű – ha Ön is frissen végzett csillagász, keresse szerkesztőségünket. Akinek pedig kedve támadna középiskola után a csillagász pályához, első kézből származó ismereteket kaphat Kovács Gábortól kedden este, Óbudán, a Polaris Csillagvizsgálóban.
Változócsillagok megfigyelése az LSST-vel
