A csillagontástól a csillaghintésig

2627

Az alábbi felvételen annak a 74 közeli galaxisnak az egyike látható, amelyekben az Európai Déli Obszervatórium (ESO) részvételével működő Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú távcsőrendszer csillagbölcsőket vizsgál a PHANGS (Physics at High Angular resolution in Nearby GalaxieS) nevű kutatási program keretében. A programra eddig fordított több mint 750 órányi műszeridő során már 100 000 ilyen csillagkeletkezési régiót sikerült megfigyelniük a csillagászoknak. Az ALMA rendkívüli teljesítményének köszönhetően kellően nagy felbontású adatokat szolgáltat a csillagbölcsők részletes vizsgálatához. A megfigyelések rávilágítottak arra, hogy míg egyes régiók csak úgy ontják a fiatal csillagokat, addig mások sokkal kényelmesebb tempót diktálnak – épp csak hintik a csillagokat.

Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO); NRAO/AUI/NSF, B. Saxton.

A csillagkeletkezési folyamatok ilyen széles változatossága volt a hatalmas tudományos vállalkozás egyik mozgatórugója. Sok elképzelés született már ennek a változatosságnak a magyarázatául, melyek némelyike a szülőgalaxis tulajdonságaiból – mint méret, életkor és belső dinamika – indul ki. Ám ezidáig a részletes megfigyelési adatok hiányában a csillagászok nem tudták próbára tenni a hipotéziseket.

A PHANGS projekt által felépített hatalmas és változatos adatbázist már jelenleg is arra használják a kutatók, hogy jobban megértsék a csillagkeletkezés részleteit, noha a megfigyelési munka még csak az egyharmadánál tart. A program célja mintegy 300 000 csillagbölcső megfigyelése, amelynek a végeztével sokkal többet fogunk tudni a galaxisok tulajdonságainak a bennük zajló csillagkeletkezési folyamatokra gyakorolt hatásairól.

Forrás: ESO

Hozzászólás

hozzászólás