A Föld még körülbelül kétmilliárd évig lesz “lakható”

1058

Egy angol kutatócsoport eredménye szerint a Földünkön még legalább 1,75 milliárd évig fennállnak azok a feltételek, amelyek között a legprimitívebb életformák még fennmaradhatnak.

Az Andrew Rushby (University of East Anglia) által vezetett kutatócsoport az exobolygók gyorsan gyarapodó számával egyre népszerűbb “lakhatósági zóna” koncepcióját használta fel a probléma vizsgálatához. Egy csillag körül a lakhatósági zóna az a régió, ahol a feltételek hosszú időn át adottak ahhoz, hogy egy kőzetbolygó felszínén a víz folyékony halmazállapotban maradhasson.

Ennek időtartamát a kutatók néhány kiválasztott exobolygó esetében csillagfejlődési modellek segítségével becsülték meg. A vizsgálatból arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld esetében mostantól számítva valamikor 1,75 és 3,25 milliárd év között jön el az az állapot, mikor a bolygó olyan forróvá válik, hogy a víz teljesen elpárolog róla, lehetetlenné téve bármilyen élet további létezését. Természetesen az emberi faj és más komplex létformák számára már korábban elviselhetetlenné válnak a viszonyok, amit az antropogén klímaváltozás – azaz a bolygó átlaghőmérsékletének emberi tevékenység által okozott emelkedése – is gyorsíthat. A fejlettebb létformák már a kis hőmérséklet-változásra is igen érzékenyek, így a végső pusztulásnak már csak a mikrobák lesznek az áldozatai.

A földtörténeti múltba visszatekintve tudjuk, hogy az egysejtűek már viszonylag korán megjelentek, a bonyolultabb szervezetek azonban csak jóval később. Rovarok 400 millió éve léteznek, a dinoszauruszok 300 millió éve jelentek meg, a virágos növények pedig mintegy 130 millió éve. A mai ember anatómiai elődje pedig mindössze 200 ezer évvel ezelőtt bukkant fel, így azt gondoljuk, hogy egy bolygón nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az első primitív életformák megjelenésétől eljussunk az intelligens fajokig – nem is beszélve a szerencsefaktorról -, azaz a bolygónak sokáig kell csillaga lakhatósági zónájában keringeni.

20130920_a_fold_meg_korulbelul_ket_milliard_evig_lesz_lakhato_1

Kék bolygónkat a Naptól még sokáig nem kell féltenünk. Magunktól valószínűleg annál inkább…
[NASA]

Jelenleg már majdnem ezer exobolygó léte bizonyított, és körülbelül 3 ezer jelölt vár arra, hogy a létezését egyéb megfigyelésekkel is verifikálják. Rushby és munkatársai ezek közül néhányat kiválasztva vizsgálták csillagászati és geológiai időskálákon az adott planéta lakhatóságának fejlődését. A Földet nyolc olyan bolygóval – köztük a Marssal – hasonlították össze, melyek jelenleg csillaguk lakhatósági zónájában keringenek. Azt kapták, hogy minél kisebb tömegű a csillag, annál hosszabb a planéta lakhatósági időtartama. Az egyik bolygó, melyre a modelljüket alkalmazták, a Kepler-22b, amelynek esetében ez az intervallum 4,3 és 6,1 milliárd év között van. Sokkal meglepőbb a Gliese 581d esete, melynél a kedvező feltételek 42,4 és 54,7 milliárd év között állnak fenn. (A szemléző szubjektív megjegyzése: Kissé merész dolognak tűnik a Naprendszer koránál 9-10-szer, de az egész Világegyetem 13,8 milliárd éves becsült koránál is 2-szer hosszabb időtartamra előre jósolni valamit…) Ha az emberiségnek valaha el kell hagynia a Földet, akkor – természetesen csak a jelenlegi technológiai fejlettségünk alapján – a Mars tűnik a legjobb célpontnak, ugyanis a vörös bolygó egyrészt közel van, másrészt egészen a Nap haláláig, még hat milliárd évig csillagunk lakhatósági zónájában marad.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astrobiology c. folyóiratban jelent meg.

Forrás: ScienceDaily 2013.09.18.

Hozzászólás

hozzászólás