A csillagászokat már régóta foglalkoztatja a HD 80606b jelű exobolygó, egészen pontosan annak különleges keringése. Míg a legtöbb ismert bolygó kis lapultságú (ez az érték 0 és 1 között változhat), közel kör alakú pályán kering, addig a tőlünk mintegy 200 fényév távolságban lévő, Jupiter-méretű planéta pályájának elnyúltsága egészen extrém, 0,93-as értékű.
A HD 80606b egy teljes keringése 111 napig tart; s míg pályájának a csillagtól legtávolabb eső pontjában (apasztron) kb. 0,86 Csillagászati Egységre (CSE), addig a csillaghoz legközelebbi pontban (periasztron) alig 0,03 CSE-re (kb. 4,5 millió km) van a központi égitesttől. Ilyen extrém pályalapultságot eddig csak üstökösöknél figyeltek meg.
Idén nyáron a University of Florida csillagászai egy nemzetközi észlelési kampányt szerveztek, hogy a bolygó csillag előtti átvonulásának megfigyelésével pontosítsák a HD 80606b fizikai és keringési paramétereit, és magyarázatot találjanak a planéta extrém mozgására. Mivel a tranzit közel 12 óráig tartott, ezért a mintegy tucatnyi, a Föld különböző pontjain lévő obszervatórium észlelőinek közös munkájára volt szükség az átvonulás teljes megfigyelésére. A láncészlelésben részt vett a világ jelenlegi két legnagyobb optikai távcsöve, a 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (Kanári-szigetek, Spanyolország) és a 10 méteres Keck I teleszkóp (Mauna Kea, Hawaii) is, csakúgy, mint a Floridai Egyetem 76 cm-es, alig 500 m tengerszint feletti magasságban lévő tükrös távcsöve.
A HD 80606b bolygó légkörének állapota 4,4 nappal a csillagközelítés után – a képen jól kivehető egy hatalmas, vihar jellegű áramlás. A modell a Spitzer infravörös űrtávcső 2007-es megfigyelésein alapul (NASA/JPL-Caltech/G. Laughlin és mtsai).
Bár az időjárás nem mindenhol volt tökéletes, sikerült végigkövetni a bolygó átvonulásának teljes folyamatát. Az észlelési adatok alapján a kutatóknak sikerült megállapítani, hogy a központi csillag forgása és a bolygó keringése nincsen összhangban egymással – ez pedig megerősíti azt az elképzelést, miszerint a HD 80606b erősen lapult keringési pályájáért a rendszer egy másik, eddig ismeretlen csillaga lehet felelős. A megfigyelési kampány során pedig újfent bebizonyosodott, hogy akár egészen kis méretű távcsövek is nagy felfedezések részeseivé válhatnak.
Forrás: Astronomy.com, 2009.09.29.
