“Tiltott bolygót” találtak a Neptunusz-sivatagban

18385

Egy nemzetközi csillagászcsoport – melynek honfitársunk, Csizmadia Szilárd (DLR Berlin) is tagja – a Neptunusznál kisebb exobolygót fedezett fel az ún. Neptunusz-sivatagban.

A Neptunusz- vagy szubjupiter-sivatag olyan régió a csillagok közelében, ahol nem találhatók a Neptunuszhoz hasonló méretű bolygók. Ez a terület nagyon erős besugárzást kap a csillagától, ezért a bolygók nem képesek megtartani gázokból álló légkörüket, az elpárolog, és csak a kőzetmag marad vissza. A Richard West (University of Warwick) által vezetett kutatócsoport által felfedezett NGTS-4b jelű exobolygó éppen ebben a régióban kering a csillaga körül, ennek ellenére mégis van légköre.

Fantáziarajz a párolgó légkörű “tiltott bolygóról”. (University of Warwick/Mark Garlick)

Ezen tulajdonsága miatt az égitest felfedezőitől a “tiltott bolygó” becenevet kapta. A tőlünk 920 fényévre található NGST-4b mintegy 20%-kal kisebb a Neptunusznál, azaz mérete a Földének kb. háromszorosa, tömege pedig 20-szorosa bolygónkénak. Csillagát mindössze 1,3 földi nap alatt kerüli meg, azaz nagyon közel van hozzá, így a hőmérséklete is magas, eléri az 1000 °C-ot, nagyobb a Merkúrénál.

Munkában az NGTS távcsőegyüttes. (University of Warwick)

A Neptunusz-sivatagban talált első bolygót az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Paranal Obszervatóriumában, az Atacama-sivatagban működő NGTS (Next-Generation Transit Survey) távcsőegyüttessel végzett megfigyelések alapján fedezték fel, amelyet arra terveztek, hogy fényes csillagok körül találjon tranzitos exobolygókat. Az NGTS-4b olyan kicsi, hogy ilyen célú más földi bázisú felmérőprogram nem is tudta volna kiszúrni a csillaga előtti elhaladásai által okozott apró fényességcsökkenéseket. A földi felmérésekre jellemző 1%-os értékkel szemben az NGTS azonban képes akár 0,2%-os intenzitáscsökkenést is kimutatni, így sikerült elcsípni a “tiltott bolygót”, már alig egy évvel a projekt megkezdése után.

Az NGTS exobolygókereső-program munkatársai a projekt távcsöveivel. A háttérben a Paranal-csúcs látható a VLT -távcsövek kupoláival. (University of Warwick)

Létezésére a kutatók szerint az lehet a magyarázat, hogy csillagászati értelemben csak most – az utolsó 1 millió évben – migrált kintről a csillag közvetlen közelében húzódó Neptunusz-sivatagba, vagy eleve nagyon nagy volt, és a légkör párolgása még most is zajlik.

Az NGTS-4b elhelyezkedése a fekete vonalakkal határolt Neptunusz-sivatag közepén. A kékkel jelölt bolygókat tranzit-módszerrel, a zölddel jelölteket radiálissebesség-módszerrel, a szürkéket egyéb módon fedezték fel. A vízszintes tengelyen a napokban mért keringési periódus, míg a függőleges tengelyen a tömeg (egység a Jupiter tömege) 10-es alapú logaritmusa van. (West és mtsai, 2019)

Forrás: University of Warwick News & Events – 29 May 2019

Hozzászólás

hozzászólás