Csillagkeletkezés és szerves molekulák a Tejútrendszer peremén

3453

Japán csillagászok felfedeztek Galaxisunk legkülső részén egy újszülött csillagot és körülötte egy összetett szerves molekulákból álló felhőt. Az Univerzum rejtett kémiai komplexitását bizonyító felfedezésről a The Astrophysical Journal című lapban írtak.

Illusztráció a Galaxis legkülső részén felfedezett protocsillagról. (Forrás: Niigata University)

A Niigata Egyetem és a tajvani Academia Sinica Csillagászati és Asztrofizikai Intézet munkatársai az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével figyeltek meg egy újszülött csillagot (protocsillagot) a WB89-789 jelű csillagkeletkezési régióban. A vizsgálat során különféle szén-, oxigén-, nitrogén-, kén- és szilíciumtartalmú molekulákat mutattak ki, köztük kilenc atomból álló komplex szerves molekulákat is. Ehhez hasonló protocsillagot és hozzá tartozó, kémiai anyagokban gazdag molekuláris gázfelhőt még sosem találtak a Tejútrendszer szélén.

Az ALMA megfigyelései szerint még a Galaxis külső őskörnyezetében is megtalálhatók olyan komplex szerves molekulák, mint a metanol (CH3OH), az etanol (C2H5OH), a metil-formiát (HCOOCH3), a dimetil-éter (CH3OCH3), a formamid (NH2CHO) és a propionitril (C2H5CN). Ezekből az összetett szerves molekulákból jönnek létre a nagyobb prebiotikus molekulák.

Fent: Az ALMA rádiótávcső-hálózattal felfedezett protocsillag rádióspektruma. Lent: A por, a formaldehid (H2CO), az etinil gyök (CCH), a szén-monoszulfid (CS), a kén-monoxid (SO), a szilícium-monoxid (SiO), az acetonitril (CH3CN), a formamid (NH2CHO), a propionitril (C2H5CN), a metil-formiát (HCOOCH3), az etanol (C2H5OH), az acetaldehid (CH3CHO), a nehézvíz (HDO) és a metanol (CH3OH) emissziója példaként kiemelve. A jobb alsó panelen: a környező régió infravörös kompozit képe két színnel jelölve (vörös: 2,16 μm és kék: 1,25 μm, a 2MASS adatai alapján). (Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), T. Shimonishi (Niigata University))

Érdekes módon a most felfedezett objektumban az összetett szerves molekulák relatív mennyisége nagyon hasonló ahhoz, amit a Tejútrendszer belső részén található objektumokban látunk. A megfigyelések arra utalnak, hogy komplex szerves molekulák hasonló eséllyel jöhetnek létre a Galaxis peremén éppúgy, mint galaktikus szomszédságunkban, ahol pedig nagyon eltérő a környezet.

Úgy gondolják, hogy a Tejútrendszer külső vidékén még ugyanaz az őskörnyezet állhat fenn, ami a galaxisképződés korai időszakára volt jellemző. A Galaxis legkülső részének jellemzői, például a nehéz elemek alacsony száma vagy a galaktikus spirálkarok kicsi vagy nem létező perturbációja nagyon eltér napjaink Naprendszerhez közeli körülményeitől. Egyedülálló jellemzői miatt a Tejútrendszer külső vidéke kiváló laboratórium a csillagképződés és a csillagközi közeg vizsgálatára.

„Az ALMA távcsőhálózattal képesek vagyunk látni egy kialakuló csillagot és az azt körülvevő molekuláris felhőt a Galaxisunk szélén.” – mondja Takashi Shimonishi (Niigata Egyetem), a kutatás eredményeit ismertető cikk vezető szerzője. „Meglepetésünkre a Tejútrendszer legszélének őskörnyezetében számos összetett szerves molekula van jelen. A kémiai komplexitást eredményező csillagközi feltételek már a Világegyetem fiatalkorában fennállhattak.” – teszi hozzá.

„A megfigyeléseink felfedték, hogy összetett szerves molekulák hatékonyan kialakulhatnak olyan alacsony fémtartalmú környezetben is, mint amilyen a Tejútrendszer legkülső része. Ez a felfedezés fontos adalék a komplex szerves molekulák kialakulásának megértéséhez.” – mondja Kenji Furuya, a tanulmány társszerzője.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a kémiai komplexitás általános-e a Tejútrendszer peremén. Az összetett szerves molekulák kifejezetten érdekes kutatási területnek számítanak, mert egy részük kapcsolódik az űrben kialakuló prebiotikus molekulákhoz. A kutatók a továbbiakban több csillagképző régiót terveznek megfigyelni. Szeretnék kideríteni, hogy a Naprendszerben is megtalálható kémiai anyagokban gazdag rendszerek a Világegyetemben mindenütt jelen vannak-e.

Forrás: ScienceDaily

Hozzászólás

hozzászólás