Május 3-án zajlott le dr. Kálmán Béla: Éltető csillagunk, a Nap című könyvének előadással és beszélgetéssel egybekötött bemutatója Budapesten, az Írók Boltjában.
A bemutatóra viszonylag sokan érkeztek, zömében idősebbek. Én képviseltem a fiatal korosztályt szinte egy személyben, így amikor odaértem, el is bizonytalanodtam egy pillanatra, vajon jó helyen járok-e. Rövid helyezkedés és köszönés után mindenki elcsendesedett és megkezdődött a program. Először dr. Horváth András mutatta be az írót; majd részben pályafutásáról, részben a könyv megírásának történetéről beszélgetett az íróval. A könyv felépítését végigkövető előadásban sok érdekesség mellett a SOHO és SDO legszebb felvételeit is megtekinthettük, köztük pár igen érdekes, gyönyörű animációval is.
A jelenlévők a könyvesboltban az előadás végén kedvezményesen vásárolhatták meg a könyvet és a szerencsésebbek – mint én -, dedikáltatták is a szerzővel. A könyv maga nagyon szép kivitelezésű, kemény borítójú, jó minőségű színes fotókkal nem csak a borítón, de két részre bontva 8-8 oldalas mellékletben is a könyv harmadánál és kétharmadánál beillesztve. Ez a megoldás nekem azért tetszett nagyon, mert amikor olvasás közben a szöveg egy képre hivatkozik, akkor viszonylag könnyen vissza, vagy előre lehet lapozni a melléklet megfelelő oldalára. A fekete-fehér lapokat is öröm kézbe fogni és lapozgatni. Olvasás közben néha kerestem, hol nyílik ketté, mert azt hittem, a két lap egyberagadt – pedig csak vastag, jó minőségű a papír. Ez a könyv évtizedek múlva is könyv lesz, mint a régi szép idők kiadványai.
A szerző bemutatja művét az Írók boltjában
Amint az kiderült a beszélgetés során, a könyv ötlete már elég régi. A szerző szakcsillagászként végzett a Moszkvai Állami Egyetemen. Munkássága nagy részében a Debreceni Napfizikai Obszervatóriumban dolgozott, melyet 15 éven át vezetett. Így szakemberként vizsgálta a Nap tevékenységét elméleti és gyakorlati munkák keretében is az obszervatóriumban. 2007-es nyugdíjba vonulását követően kezdte megírni az évtizedek tapasztalatára épülő könyvet. Egész szakmai pályafutása alatt motoszkált benne az elképzelés, hogy másokkal is meg kell ismertetni a Nap érdekességeit, bemutatni egyrészt fizikai, csillagászati objektumként, vagy másik oldaláról: a Föld számára legfontosabb, életadó csillagként.
A könyv stílusosan Akhenaton (Ehnaton) fáraó Naphimnuszával kezdődik, amely a szerző szerint is nagyon találó, és szépen kifejezi a Napnak már az ókori Egyiptomban is tulajdonított jelentőséget. Az akkor élt emberek felismerték, hogy a Föld és az élet számára is nélkülözhetetlen csillagunk léte. A költemény érdekessége az, hogy a mai ember számára is teljesen értelmezhető, akár modernnek is mondható.
Az első fejezetben betekintést nyerünk a Napnak, mint időmérésre használható égitestnek a szerepébe, majd a történelem Napot érintő legfontosabb pillanataiba. Ez a két fejezet és a benne lévő információk számomra kevésbé kapcsolódnak a Naphoz, mint kutatási tárgyhoz, azonban nagyon sok újdonságról és érdekességről olvastam benne. Ezen kívül – ahogy azt a könyv címe is mutatja -, a könyv nem kizárólag a Napról mint égitestről, hanem mint éltető csillagról, az Élet forrásáról is szól. A Nap nemcsak az élet forrása, az időmérésnek az egyik legkézenfekvőbb eszköze, Földünk keringése és állandó forgása folytán. A könyv bevezet a naptárak, időmérési módszerek világába, magyarázatot ad a napóra működésére és a nap mozgására, valamint néhány érdekes, a Naphoz kapcsolódó légköroptikai jelenséget is megemlít.
A harmadik fejezetben a napfogyatkozások és egy kicsit a holdfogyatkozások rejtelmeiről esik szó, képet kapunk a fogyatkozások létrejöttéről, a fejezet vége felé haladva az olvasó már-már úgy érzi, ő maga is ki tudja számolni, mikor következik be teljes napfogyatkozás. Végső soron erre nincs is szükség, hiszen egy táblázatban jól átláthatóan összefoglalva szerepelnek 2012. május 20-tól egészen 2030-ig az elkövetkező fogyatkozások. Így a könyvnek ez a része akár útmutatóul is szolgálhat a fogyatkozások megfigyelése iránt érdeklődők számára. Érdekességképp – bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz – a holdfogyatkozásokat is felsorolja, szintén 2030-ig. Végül a Vénusz- és Merkúr-átvonulások időpontjait láthatjuk az elkövetkező néhány száz évre.
A negyedik fejezetben a Nap megfigyelésének történetéről és a napkutatás kezdeteiről esik szó. Megtudhatjuk, hogy miért volt nagyon fontos régen a Nap útjának pontos meghatározása, hogyan kezdtek el tanulmányozásával mélyebben foglalkozni, majd pedig hogy a napkutatás tudománya hogyan fejlődött napjainkig. Szó esik a színképelemzésről és a legfontosabb napkutatást végző intézményekről is.
Végül eljutunk az amatőrcsillagászok számára is talán a gyakorlat szempontjából legérdekesebb, leglényegesebb fejezetekhez, melyek a Nap szerkezetéről, illetve a naptevékenységről szólnak. A szerző könnyen érthetően írja le a Nap alapvető jelenségeinek működését és a Nap szerkezeti felépítését, rétegeit. Kitér a napfelszínen megfigyelhető jelenségekre, külön részt szentel az űr-időjárásnak, amely manapság méltán egyre fontosabb téma nem csak a szakemberek, de az amatőrcsillagászok körében is. Végül az utolsó fejezet röviden foglalkozik a napkutatás új távlataival is.
Az irodalomjegyzék nem szokványos, ugyanis néhány nagyon hasznos, a Nappal és napkutatással kapcsolatos ajánlást tartalmaz: találunk itt magyar és külföldi weboldalakat, megtaláljuk a hivatalos kutatók, űreszközök honlapjait.
A könyv kétségtelenül hiánypótló mű a magyar napészlelők és a Nap tevékenysége, illetve a csillagászat iránt érdeklődők számára, hiszen évtizedek óta ez az első, magyar csillagász tollából született átfogó mű. Nyelvezete a laikusok számára is feldolgozható, bár egyes fejezetekben feltételez alapvető csillagászati, fizikai ismereteket. Összességében szívből ajánlom a könyvet bárkinek, aki a Nap iránt érdeklődik.
Az olvasók legközelebb június 23-án találkozhatnak Kálmán Bélával, a Polaris Csillagvizsgálóban, a Nap-észlelők találkozóján.
